-Steve, bejöhetek?-kérdezte Tony.
-Persze. Minden rendben?-kérdezte.
-Öhm, nem...nem igazán.-válaszolt őszintén.
-Mi a baj?-rakta le a könyvet a kezéből ahogy csak rá figyelt.
-Beszéltem Gabival.
-Oh. Értem.-hajtotta le a fejét.
-Én megértem hogy védeni akarod de Steve nem jó fele haladsz.
-Miért?
-Válási papírok voltak az ágyán.
-Mi?!-rémület jelent meg az arcán.
-Nem voltak kitöltve...de látszott hogy azon gondolkozott mielőtt bementem hozzá.
-El akar hagyni?
-Nem...vagyis nem hiszem. Csak...muszáj ennyire távolságot tartanod? Teljesen összezavarod és ezért gondolkozik ilyen baromságokon.
-Baja fog esni ha nem tudok száz százalékosan a biztonságára koncentrálni.
-Steve ő nem egy munka a sok közül...a feleséged. Szüksége van rád.
-Itt vagyok.
-Itt vagy, itt vagy. De nem mellette. Mikor aludtatok együtt utoljára? Mikor mondtad neki hogy szereted?-Steve csendbe maradt. Valójában fogalma sem volt mikor beszélt vele úgy utoljára.-Beszélj vele. Együtt kell ezen az úton mennetek és nem külön. Legfőképp nem külön irányba.
-Majd meglátom.
-Nehogy túl késő legyen kapitány. Utána már mindegy lesz mit teszel...-hagyta egyedül.
Ebédnél újra csend ült az asztalnál. Valójában rég volt ilyen a hangulat a bázison.
-Mint egy halotti tor.-hallották meg Gabi hangját.-Ki halt meg?-kérdezte. Steve szemei azonnal rá terelődtek.
-Gabi! De jó végre nem a szobádba látni téged!-örült Wanda neki.
-Ha nem a kedvencemet főzted szörnyen ideges leszek.
-Ideges leszel...-jegyezte meg halkan Tony.
-Hé, metálkar. Ez az én helyem.
-Oh, ne...ne haragudj.
-Még azt fogom gondolni a férjemre pályázol.-Bucky felállt és meglepődött. Gabi mosolygott.
-E-eszem ágában sincs.
-Helyes. Ő az enyém.
-Gabi...-mondta Steve a nevét.
-Gabriella...-nyújtotta a kezét Bucky irányába.
-B-Bucky.-lepődött meg de kezet rázott vele.
-Menő kar, egy vaspiacon mennyit adnak érte?-ült le Gabi, Bucky pedig vele szembe.
-Nem...nem tudom. Szerinted sokat?
-Nem.-nevetett.-Inkább tartsd meg.-Bucky is elmosolyodott.-Azt hittem éhes vagyok...de mégsem.-állt fel.-De ti ne ilyen halottas üzemmódba egyetek.-fordult újra az emelet irányába.-Oh és Bucky!-Bucky felkapta a fejét.-Ez a családod mostantól...védd őket.-Gabi nem várva meg a választ ment az emeletre. De meglepetésére rövid időn belül valaki követte.
-Bejöhetek?-látte meg a férjét az ajtóban.
-Pe-persze. Ez a te szobád is...
-Utoljára azt kérted takarodjak ki.-mosolyodott el ahogy az ágyra ült, egészen közel Gabihoz.
-Nem hittem hogy ennyire komolyan veszed.-mosolyodott el ő is.
-A feleségem szava az szent.
-A...feleséged vagyok még?-kérdezte kisebb fájdalommal a hangjában.
-Miért...? Aláírtad a papírokat...?
-Én...
-Gabi kérlek mond hogy nem tetted meg.-fogta meg a kezét.-Én...tudom hogy szörnyű férjed voltam az utóbbi hetekben és azt ia tudom hogy nem érdemellek meg. De mond hogy nem írtad alá.
-Képtelen lennék rá...-ismerte be.-Azt hittem...te ezt akarod. De nem tudom aláírni. Képtelen vagyok rá. Nem akarok újra nélküled élni, már a gondolattól sajog a szívem.-egy könnycsepp gördült le az arcán.
-Kérlek ne haragudj.-törölte le a könnycseppet. Gabi pedig gyengéden fektette az arcát a tenyerébe, ami abban a pillanatban annyi megnyugvást adott neki.-Ne sírj.-a hüvelykujja törölte le a következő könnycseppet.-Túl leszünk ezen is ahogy már annyi mindenen.
-Szörnyen féltem hogy a házasságunk egyik pillanatról a másikra...romokba dől.
-Mennyi mindent túléltünk már, nem?-mosolygott rá édesen.-Nem lesz baj most se.
-Hiányoztál.-mondta a szemébe.
-Te is nekem, nagyon.-Gabi erre a kapitány közelébe húzódott ahogy egyenest a nyakhajlatába bújt ahogy szorosan ölelte ő át a kapitány. Az illata pedig mintha új életet adott volna neki.-De azért a válási papírokat elkobzom tőled.-Gabi ajkait apró nevetés hagyta el.
-Ugye tudod hogy le lehet bárhonnan tölteni?-nézett rá ahogy most már közel került hozzá. Az arcán kivehető volt az utóbbi hetek fájdalma.
-Ugye tudod hogy Tony remekül bánik a gépekkel?
-Nem lesz rá szükségünk.
-Helyes.-csak nézték egymást, hisz hetek óta nem voltak egymáshoz ilyen közel.-Mennyire meg akarlak csókolni...
-Mire vársz még?-ez a kijelentés ezernyi pillangót indított el benne. A kapitány pedig egy pillanat alatt egyesült újra Gabriella ajkaival ahogy megállapította...a felesége minden sebet képes begyógyítani.
