-Gabi állj meg!-kapta el a bőröndjét Clint.
-Add vissza.
-Pillanat, csak hallgass meg minket.-kezdte Tony.
-Tudom hogy Stevenek akartok segíteni de nem érdekel. Nem békülök ki vele.-makacs volt. De miért is ne lett volna mikor megtudta hogy a férje a háta mögött mással van.
-Csak hallgasd meg. Lehet...lehet megtudjátok oldani.
-Nem akarom megoldani. Elég volt.-nyúlt volna a bőrönd után mikor meghallotta Steve hangját.
-Kicsim csak öt percet adj.
-Hogy hazudj újra? Eleget hallottam már.
-Jarvis.-szólalt meg Tony.-Amint bent lesznek...zárold az ajtót.
-Mi?-kapta fel a fejét Gabi.
-Steve vidd!-a kapitány egy másodperc alatt kapta őt a vállára. Egyenest a szobába vitte aminek a zárja pillanatokon belül kattant.
-Mi a...tegyél le!-kiabálta. Amint a lábai a földet érték azonnal az ajtót próbálta kinyitni de sikertelenül.-Az istenit! Nyisd ki!-szólt a kapitányra.
-Megtudom magyarázni a történteket! Csak egyszer hallgass végig.
-Nem akarom!-határozott volt a tekintete.
-Bementem a bárba, odajött egy nő egy itallal a kezében miszerint az ügynökségen dolgozik de nekem egyáltalán nem volt ismerős.
-Nem érdekel.
-Arról kérdezett hogy juthatna be a csapatba. Én elmondtam neki miközben az italt elém helyezte.
-Végül is így jut be a leggyorsabban. A nadrágodon keresztül.-szarkasztikus mosolyt küldött felé.
-Nem feküdtem le vele!
-Én meg csipkerózsika vagyok.
-Megcsókolt. Tény, de...kicsim én...ellöktem. Hibáztam. Tudom de...úgy éreztem nem akarsz a közelembe lenni a pici elvesztése után és magam alatt voltam azért kötöttem ki a bárban.
-Mert szerinted én nem voltam magam alatt?! Nekem nem lett volna szükségem rád? Én hordtam őt a szívem alatt...én érzem nap mint nap a sebet a testemen ami a halálát okozta!
-Kérlek ne hagyj el.
-Kérlek nyisd ki az ajtót.
-Gabi én képtelen vagyok nélküled élni. Egyszerűen nem megy.
-Erre akkor is gondolhattál volna mikor megcsókoltad őt.-a csillogás a szemeiből végleg eltűnt. Steve pedig egy gombnyomással engedte őt kilépni az ajtón ahogy ő idegesen borított le mindent az asztalról. Gabi a bőröndje után nyúlt ahogy elhagyta az épületet. A közeli parkba ment ahol végleg szabad utat adott a könnyeinek.
-Gabriella.-hallotta meg egy férfi hangját. Ahogy felnézett meglepetésére Bucky állt előtte.
-Bucky...
-Mi a baj?-ült le mellé.
-Semmi.-törölte ki a könnyeket a szeméből.
-Akkor miért sírsz?-kérdezte majd észrevette a bőröndöt mellette.-Te..elutazol?
-Nem éppen így fogalmaznék.
-Steve hol van? Ő nem tart veled?
-Az útjaink...külön utakra térnek.-válaszolta.
-Külön?-kérdezett vissza.-Szakítottatok?!
-Megcsalt...
-Ki?
-Steve...ki más...?!
-Steve nem olyan. Ebben biztos vagyok.
-Ő maga ismerte be.-állt fel.
-Várj, hova akarsz menni?
-Inni...felejteni...nem tudom.-húzta magával a bőröndöt. Bucky pedig követte. Véletlenül pont abba a bárba tévedt ahol Steve is azon az éjszakán volt.-Egy üveg whiskyt kérek.
-Üveg? Biztos benne hölgyem?
-Adja amit kértem.-ült a pulthoz.
-Gabi ne csináld. Az ital nem old meg semmit.-mondta neki Bucky.
-Vagy velem tartasz vagy hagyj egyedül inni. Ezek az opciók.-fogta az üveget amit eléraktak és meghúzta azt. Pár perc múlva a rendőrség jelent meg a pultnál ahogy egy fotót mutattak a pultosnak.
-Látta már valahol?-kérdezték.
-Nem.-válaszolta a pultos.-Vagyis...talán. Mintha egyik este itt lett volna. Elég erős piát kért mindig de aztán továbbadta férfiaknak.
-A gyanúnk szerint drogot kavart mások italába. Ha véletlen látja kérem hívjon minket.
-Ez a nő a képen pont úgy nézett ki mint ahogy Steve leírta azt a nőt.
-Te csak tudtál róla...?
-Mesélte mert érezte hogy valami nem stimmelt a lány körül így le akarta őt nyomoztatni. Szerinte valamit babrálhatott vele is a nő mert nem emlékezett tisztán az estére.
-Lehet...bedrogozta Stevet is?-a szíve a torkában dobogott.
-Nincs kizárva.
-A francba.-temette az arcát az asztalra.-Én meg meg se hallgattam őt...
-Te tényleg azt hiszed megcsalna téged bárkivel is?
-Megint hülye voltam...?
-Hívd fel...biztos gondolkodás nélkül rohan majd hozzád.
-Vagy inkább szóba se áll velem.-állt fel ahogy az üveg ital árát a pultra helyezte.-Menj haza Bucky.
-Te is gyere velem.
-Én...azt hiszem jobb ha megszállok egy szállodába.
-Akkor mond meg melyikbe, szólok Stevenek jöjjön utánad.
-Vigyázz rá Bucky.-hagyta ott a férfit.
Gabi nagy nehezen talált egy szállodát ahol kitudott venni egy szobát. Egy ágy, komód, kanapé volt a szobában. Rideg egy helynek nézett ki...vagy csak azért mert ezen a helyen nem Stevevel osztozik. A telefont elővéve kezdett írni.De erre már nem reagált. Úgy érezte Stevenek ezek után bármit mondhatna az hogy nem bízott benne végleg tönkretette a kapcsolatuk. Ami végülis az ő hibája.