-Sziasztok!-léptek be az épületbe ahol minden szem rájuk szegeződött.
-Sziasztok!-köszöntötte őket széles vigyorral Tony.
-Minden rendben volt amíg távol voltunk?-kérdezte Steve.
-Minden! És nálatok?-kíváncsiak voltak. Túlságosan kíváncsiak.
-Remek volt minden!-mondta röviden Gabi.
-Remek?-kérdezte egy széles mosollyal Nat.
-Ezeknek mi baja?-súgta Gabi.
-Bolondok, ne figyelj rájuk!
-Kényelmes volt az ágy amibe aludtatok?-folytatta Tony.
-Ezek most...komolyan...?-hitetlenkedett Steve.-Srácok ne már!
-Ne csináld már! Meséljetek!-kérte Wanda. Steve megrázta a fejét.
-Egész jó matraca volt az ágynak! Kifejezetten bírta a tempót tartani velünk!-válaszolta Gabi miután megunta a kíváncsiskodást.-Még valamit akartok tudni? Vagy ennyi mára elég?
-Úristen!-ujjongtak halkan amint meghallották a híreket.
-Ga-Gabi!-nem akart Steve hinni a fülének.
-Kár lenne titkolni, hisz ezentúl nem mehetünk mindig innen el ha...!-kacsintott rá ahogy a konyha felé ment egy üveg vízért.
-Ő eddig is ennyire vad volt?-kérdezte Clint.
-N-nem!-nézte Steve a kedvesét.
-Ha nem a barátnőd lenne és az exfeleséged rámozdulnék!-jegyezte meg Tony.
-Akkor még szerencse hogy füstbe ment a terved!-ment Steve Gabi után a konyhába.
-Kérsz?-kérdezte ahogy egy palack vizet nyújtott a kapitány felé.
-Nem!-mosolygott rá.
-Mi az?
-Meghalok annyira meg akarlak csókolni!-hajolt az ajkai után.
-Ha ezen múlik az életed, ne merészelj elválni az ajkaimtól!-hajolt utána most már Gabi.
-Jó kislány!-jegyezte meg halkan.
-Csak ezt ne!-szólt rá.
-Miért?-nevette el magát.
-Mert a pulton kellene magadévá tenned! Jobban szeretem ha csak te ismered a testem minden apró porcikáját!
-Ugye tudod hogy most kicsit sem könnyítessz a helyzetemen?
-Még most fogd vissza magad...talán este aludhatsz a szobámba!-ment az emelet irányába. Steve csak követte a szemével. Úgy érzi magát mintha tinédzser lenne. Minden gondolatát egész nap Gabi tette ki. Tudta hogy a csapat társaságában vissza kell fognia magát így alig várta hogy az este eljöjjön. A szobájában fel-alá mászkált. Át akar menni Gabihoz mégis most a szobájában mászkál. Mégis egy kopogás zökkentette ki.-Szia!-köszönt neki széles mosollyal Gabi.
-Ga-Gabi...!
-Aludtál már? Zavarok?
-N-nem!-ébredt fel.
-Bejöhetek?
-Nem kérdés!-mosolyodott el ahogy beengedte a szobájába.
-Azon gondolkoztam...!-kezdte volna de Steve megcsókolta őt.-...itt aludhatnék-e?
-Nem is értem miért alszunk külön szobába!
-Most arra kérsz költözzünk össze?
-Egy szobába!-folytatta ahogy gyengéd csókokat nyomott az ajkaira.-Mit mondasz?
-Régen is ilyenek voltunk?-mosolyodott el.
-Hogy ennyire szerelmesek voltunk e?
-Igaz...mindig is ennyire szerelmesek voltunk egymásba! Lehet akkor ez a sok külön töltött idő tette ezt velünk?
-Ezért se foglak soha többé elengedni!
-Bízom benned!-simogatta meg az arcát.
-Akkor ez egy igen?
-Tehát én költözzek ide és nem te hozzám?-karolta át a nyakát.
-Ez a szoba van legtávolabb a csapatétól!
-Akkor ez többé nem kérdés!-csókolták újra egymást.-Annyira szeretem mikor csókolsz! Egy pillanatra se akarok elszakadni tőled! Egy pillanatra se...!-merült el a csókban újra.
-Emlékszel a legelső alkalmunkra?
-Hogy mennyire izgultál?-nevette el magát.
-Izgultam, ahogy te is!
-Túlságosan is...!-a csók nehezen akart megszűnni köztük.
-Elmondjak valamit?
-Mond!-mosolyodott el.
-A mai napig szörnyen izgulok akárhányszor a közelembe vagy!
-Izgulsz mert félsz a közelembe, vagy izgulsz mert esetleg majd kiugrik a szíved?
-Nem kérdés, az első!-poénkodott mire Gabi a hasába boxolt.
-Rohadék!-nevetett. Steve egy könnyed mozdulattal húzta vissza magához.
-Persze hogy azért mert hevesen ver a szívem a közeledbe! Annyira gyönyörű vagy hogy nehezen hiszem el hogy újra az enyém vagy!
-Régen is gyönyörű voltam?
-Főleg a menyasszonyi ruhában!
-Célozgatsz?-kezdte csókolgatni a kapitány nyakát.
-Lehet...képtelen leszek kivárni a megfelelő alkalmat!
-Valami nem változik!-mosolyodott el ahogy arra gondolt az évek alatt Steve végül is még mindig az a férfi akibe beleszeretett réges régen.
-Igen...valami tényleg nem!-simogatta meg az arcát. Csak nézte azokat a csillogó szemeket és tudta várhat akármeddig, történhet bármi ő az a nő akit a feleségének akar...újra...egy életen át.
-Steve! Steve!-ébresztette fel a gondolataiból.-Baj van? Annyira elgondolkoztál?-el fogja újra szúrni mégis képtelen várni.
-Légy a feleségem Gabi! Légy a feleségem...újra!
