Elmerülés

Nyolcadik fejezet | Ádám

– Kövezz meg, de eddig nagyon élvezem a műsort. Ez a Helga okos lány – mondja Marci elégedetten, amikor a sajtósok elvonulása után helyet foglalunk az irodámban.

– Nem kövezlek meg, majd az ördög arra ráér a pokolban. Úgyis mind odajutunk, ugyanis én sem különben élvezem ezt az egészet. Helga pedig... várd meg, mi lesz a mai lépése – vonom fel a szemöldököm.

Furcsa, ellentmondásos állapot, hogy azt várom, minél inkább támadja a pártomat és engem, de tudom, hogy minden ilyesfajta tett azt szolgálja, hogy közelebb kerüljön a kormányhoz. Különben is, ameddig én tudom cáfolni a vádjait, addig nincs probléma. A valódi gond ott kezdődne, ha igazából is ellenem fordulna. Épp eleget tud rólam ahhoz, hogy mindent tönkretegyen, ami fontos nekem. Azért néha azt gondolom, hogy én magam sokkal hamarabb tennék tönkre mindent, mint ő.

– Mikor mutatod be nekem? – kérdezi Marci, majd kortyol egyet a kávéjából.

– Nem tudom – vonom meg a vállam. – Miért fontos ez?

– Ha elfelejtetted volna, még mindig barátnőt keresek. Feleségnek való barátnőt – mondja, mintha mi sem lenne természetesebb.

– Ez éppen elég indok arra, hogy soha ne akarjam őt bemutatni neked – morgom.

Marci szereti a nőket. És amikor azt mondom, hogy szereti, akkor azt úgy értem, hogy megdugni szereti őket. Együtt élni velük legkevésbé sem. Sohasem volt még igazi párkapcsolata, de mióta országgyűlési képviselő lett, nem kurvázhat összevissza, mert azzal árthatna magának és nekünk is. Éppen ezért elhatározta, hogy a szokásával ellentétesen igába hajtja a fejét, és olyan nő után kajtat, akit képes elviselni egy éjszakánál tovább is. De az biztos, hogy nem Helga lesz.

– Most miért vagy ilyen? Tudod te, milyen gáláns férfi tudok lenni? – gúnyolódik, de ez nekem egyáltalán nem tetszik.

– Egyáltalán nem érdekel, hogy mennyire gáláns tudsz lenni. Ha valaha is találkoznátok, és észrevenném, hogy úgy nézel rá, biztos, hogy képen vernélek – vágom rá, de Marci csak vigyorog.

– Mindent megértettem – bólint. – A legjobbakkal is megesik, Barátom – mondja, majd feláll a székéről, és kifelé veszi az irányt. – Tizenegytől megbeszélésem van – tájékoztat, majd mielőtt becsukná az ajtót maga után, hozzáteszi: – De arra azért figyelj, hogy ne szeress belé. Akkor kurva nagy gáz lenne.

– Kösz, baszd meg! – dünnyögöm, amikor becsukódik az ajtó.

Megmasszírozom a halántékom, aztán megmozgatom az egerem, hogy kivilágosodjon a laptopom képernyője. Rögtön a híreket nézem. Több hírportál is vezércikkben közli, hogy tisztáztam az ellenem felhozott vádakat, és van egy-kettő olyan is, amelyik azt találgatja, mi lehetett Helga indítéka. Ők is azon nyom mentén haladnak, amelyeket felvázoltam a sajtótájékoztatóm alkalmával, de nyilvánvalóan igazságnak köze sincs ezekhez.

Ezután egyből Helga Facebook oldalára megyek, mert ha igazam van, akkor mostanra megérkezett a válasz arra a kérésre, amit felé intéztem.

Nem kell csalódnom benne ezúttal sem.

Köszönöm szépen Pártelnök Úr meghívását a teára. Nagyon szívesen csatlakozom Önhöz, amennyiben a vagyonnyilatkozatából kifelejtett ingatlanjában lát majd vendégül.

– Csodálatos vagy – jelentem ki, amikor felveszi a telefont.

– Ahogyan te is az vagy – mondja, és hallom a hangján, hogy mosolyog. – Néztem a közvetítést, hengereltél. És a sajtó is jól fogadta. Nyilván a kormánymédia "elfelejtett" róla beszámolni, de a szavazóidnál egyértelműen tisztáztad magad, és most ez a legfontosabb. Ma vagy holnap pedig Verus is újra színre lép, és minden kezdődni fog elölről.