Egy furcsa lány - Liana története

14.

Mimi sejtette, hogy az űrlények alkották a különös üzenetet, és fogalma sem volt mit tegyen, ha netán a rendőrök megjelennek az "ajtajában". Hogy valóban jobb-e, ha hallgat, vagy segíthet megtalálni Lianát, ha beszél. De valószínű, csak még nagyobb bajba sodorhatja, mert azok onnan mindent látnak. No meg, ugyan mit is mondhatna? Amit a többi fiatal, hogy hipnózisban eltávozott a lány. Aztán vagy azt hiszik a hatóságok, hogy be volt szívva és ezt látta, vagy nem. Bár ha már mindenki ugyanazt mondja ahhoz csoportos hallucinációnak kellett volna fellépnie. De az űrlények eszén ember úgysem jár túl, ezt is tudjuk. Mimi vágyott volna rá, hogy titokban találkozzon, kommunikáljon újdonsült barátnőjével. De erre sajnos nem sok esély látszott. Még talán álmában is gondolkodott, de biztos, hogy elaludt, mert arra eszmélt, hogy a napsugarak lágyan cirógatják az arcát. A függönyt is elfelejtette elhúzni az este, de lehet ezen csodálkozni? Kikászálódott az ágyból, megzuhanyzott, aztán nekilátott kávét főzni. Étvágya semennyi sem volt, meg úgy semmi életkedve, de csak kellett valamit kezdenie magával. Szombat volt, de most meglepő és kivételes módon jobban szerette volna, ha hétköznap van és lehetne iskolába menni. Éppen ezen gondolkozott, mikor valami puha tárgy ütődött az ablaknak. Kinézett, és meglepődve látta, hogy Levi áll lent, és egy rongylabdát dobott oda. Kinyitotta az ablakot:
- Mi tetszik? Egyáltalán honnan tudod hol lakom?
- Tudok én mindent.. Felmehetek?
- Gyere csak.. Nyitom az ajtót.
Pár perc múlva a fiú már a kávét kortyolgatta az asztalnál.
- Kezdtem beleszeretni ha lehet ezt mondani. Egyszerűen ép ésszel felfoghatatlan ami történt.....
- Hát az.
- És nem segítenél kinyomozni?
- Ugyan, mit? Szerintem nyilvánvaló. Az űrlények vitték el, és azoknak sokkal nagyobb hatalmuk van, mint nekünk, embereknek! - közben eszébe jutott az éjszakai közjáték is, de már tudta, hogy sohasem fog róla beszélni senkinek. Úgysem segít vele, de ártani árthat. Levi mintha csak a fejébe látott volna:
- Te nem készítettél felvételeket a bulin?
- Felvételeket? Mire gondolsz?
- Ne add már a hülyét! Fényképek, videók! Mintha úgy láttam volna, videóztál a telefonnal, mikor történt..
- Rosszul láttad......
- Hja! De akkor te meg sem akarod találni! - vágta a fejéhez a fiú.
- Ez nem igaz, miért hazudnék?
- Akkor mutasd a telefonodat!
Mimi előbb még nyugodt volt. De eszébe jutott, hogy azt a kis jegyzetet nem törölte ki.
- Miért kell itt bizonygatnom neked..?
Kihozta a telefont, és közben belépett a galériába. Az alkalmazás "tisztára" törlésére nem volt idő ugyanis, azért nem azt próbálta.
- Görgesd csak végig, semmi..
A fiú nézegette a telefont, de valóban nem volt sem videó sem kép az estéről.
Lemondóan lépett ki a galériából, és persze megpillantotta a kis üzenetet.
- "Inkább ne beszélj a hatóságknak, minden egyszerűbb lehet így." És ez mi, Mimi? Még vicces is lehetne, ha nem volna ekkora szar kedvem! - kiáltotta.
- Semmi.......
- Semmi a frászt! - ugrott fel a srác. Vagy elmondasz mindent, amit tudsz, vagy a fejeden verem szét ezt az átkozott mobilt! És hidd el, megteszem, olyan remek kedvemben találsz éppen! - nézett fenyegetően.
Mire Mimi elkezdett beszélni.