»Let Me Know«

»Nine«

A csodálatos bál szombaton lesz délutáni kezdettel egészen késő estéig vagy ameddig tartani fog. A helyzet az hogy Riven-nel lesz elég dolgunk a szervezéssel, vagyis már van is, mert csak röpke négy napunk van megvalósítani ezt az egészet. Szerencsére a remek baráti köröm szívélyesen kisegít minket, ahogy Riven barátai is, már amelyik. Az igazgató úr kisegít minket pénzileg, szóval ezzel már nincs gond, csak arra kért hogy ne ürítsük ki az iskolakasszát.

- Mackie had mutassam be a két kedves segédemet Mikey-t és Jai-t - mutatott a két mellette ácsorgó fiúra - Ők a normálisabbak a csapatból - nevette el magát aranyosan.

- Köszönöm, hogy segítetek - küldtem feléjük egy mosolyt - Ha nem gond hogy megkérdem, ti hogyan bírjátok Olly-val? - kérdeztem.

Mikey hangosan felnevetett, mire Jai tarkón csapta, majd felém fordult.

- Olly a bátyám, szóval gondolhatod - tette zsebre kezeit.

- Ezt nem tudtam, ne haragudj - húztam el a számat.

- Hidd el, megértem. Én együtt élek vele - vont vállat.

- Akkor most mondhatom, hogy részvétem? - súgtam oda Riven-nek.

- Igen! - röhögte el magát.

- Rendben, akkor most én jövök. Gondolom a fiúkat nem kell bemutatnom - fordultam feléjük mosolyogva - Viszont a két hölgyemény itt mellettem Hana és Drippy - borzoltam össze a két lány haját.

- Őket kérlek ne akard megerőszakolni - súgtam a lány fülébe, mire felháborodott képet vágott.

- Hogyan tudsz rólam ilyet elképzelni? - tette kezét szívére.

- Soroljam miért tudom elképzelni? - tettem csípőre a kezem.

- Ahhoz túl szőke vagy - vigyorodott el, majd a fiúk háta mögött keresett menedéket.

- Ha esetleg valami baja történne, akkor az nem én voltam - mondtam mindenkinek, majd neki is láttunk rendbe szedni a beltéri tornatermet.

A fiúk minden nehezebb felszerelést visszavittek a szertárba, mi lányok pedig a többi felesleges dolgot. Az összes létező labda visszakerült a helyére és aztán menekültünk is ki, mielőtt Hana ránk zárta volna az ajtót, persze "véletlenül".

- Ha lenne itt medence, biztos hogy belefojtanálak - mondtam neki miután kisiettem a helységből.

- Bocsi Mackie, veled ellentétben én tudok úszni - rötyögött.

- Nem tudsz úszni? - kérdezte mindenki egyszerre Drippy-n kívül.

- Ne! Felejtsétek el - hadonásztam a kezeimmel, mielőtt kiröhögtek volna.

De azért mégis mindegyikük visszafojtott nevetéssel takarított tovább. Felmostuk az egész tornatermet, majd a három fiú segítségével alacsonyabbra engedtük az állítható lámpákat. Pont annyira, hogy szépen be legyen világítva a terem. A végén vigyorogva pacsiztunk össze a srácaimmal. Hana-n láttam, ahogy lesi minden mozdulatát Mikey-nak, ezért az arcába dobtam egy rongyot. Az az arc, amit utána vágott mindent vitt! Szakadtunk a nevetéstől és jól éreztük magunkat. Jó kis csapatépítési időtöltés ez.

~~~

Másnap már szerda volt és a diri megengedte hogy az utolsó óránkról előbb elengedjenek mindenkit, szóval lesz időnk tanulni (már aki) és készülődni a szombati napra. Még sok munka vár ránk.
Mivel mi nem mehettünk bevásárolni a városba, ezért az igazgató ebben is segített nekünk. Tegnap átadtam neki egy hosszabb listát, mik is kellenének a díszítéshez. Mikor megnézte rám nézett, majd vissza a papírra, s végül beadta a derekát. Szegény öt nagy dobozzal várt minket a tornaterem előtt, majd jó munkát kívánt és ott is hagyott minket. Behordtuk a dobozokat a terem közepére és kezdődhetett a készülődés második napja.