»Let Me Know«

»Twenty«

Másnap reggel azok, akik a tavaszi szünetre a suliban maradtunk, most mind kint álltunk a suli előtt és vártuk a visszaérkező társainkat. Már tűkön ülve vártam, hogy bekanyarodjanak a buszok és újra teljes legyen a csapat. Már nagyon hiányoztak a többiek az elmúlt egy hétben, míg nem voltak velünk. De főleg a barátnőm hiányzott mellőlem, Drippy Lewis. Meg talán a Hana-val való folytonos civakodásaik is hiányoztak, addig legalább engem békén hagytak és egymás vérét szívták. Még ha akarnám, akkor se tudnám őket letagadni, de nem is akarnám, soha. Imádom mindkettejük gyagya fejét, ahogy vannak.

Amikor végre megláttam a buszokat, rendesen felderültem és alig bírtam magammal. A buszok beálltak és már nyíltak is az ajtók. Engem pedig mintha kilőttek volna, futottam az egyik buszhoz. Már az ablakokon át láttam, hogy mind egy buszon utaztak. Meglátva Drippy-t azonnal rávetettem magam.

- Drippy! Már annyira hiányoztál! - öleltem meg barátnőmet

- Te is bolond, de azért hagyj levegőhöz jutni - nevette el magát.

- Én bezzeg hoztam neked kaját otthonról, nos még ide sem jössz! - hallottam meg Simon felháborodott hangját barátnőm mögül.

- Már hogy feledkezhetnék meg a kedvenc kajapajtimról - indultam meg nagy vigyorral az arcomon a fiú felé - te is hiányoztál - ágaskodtam fel hozzá, hogy megtudjam ölelni.

- Már kezdem megszokni, hogy csak neked vagyok a kajapajtid - mosolygott rám a sajátos édes mosolyával a legidősebb fiú.

- Jól is teszed, mert nem szokásom a legfinomabb kajákat megosztani mással - nevettem el magam - Remélem jól telt a szüneted.

- Naná! Anyukámmal minden nap valami új receptet próbáltunk ki és valami fenségesek lettek! - mesélte csillogó szemekkel - És persze hoztam neked belőle - mosolygott le rám.

- Jaj te, nem kellett volna - néztem fel rá hálálkodva.

- Rólam meg is feledkeztél? - támaszkodott a vállamra Hana.

- A másik kedvenc kajahaveromnak nem hoztam kaját - mosolygott a lányra Simon.

- Áruló! - nézett rá mérgesen - Most már te leszel az első áldozatom, akit megerőszakolok - vigyorodott el ördögien.

- Annál sokkal jobbat hoztam neked - vigyorodott el, majd a hátizsákjából előhúzott egy, vagy két literes üveget.

- He? Egy üveget hoztál nekem? - nézett rá értetlenül.

- Nem te lökött, nézd meg! - nyomta a kezébe az üveget.

Nagy figyelemmel kísértük végig, ahogy Hana felbontja az üveget és beleszaglászik, majd eltátva a száját, csillogó szemekkel nézett az előtte álló fiúra.

- Atya út isten! Ez igazi zaccos kávét hozott nekem! Most már te leszel a feleségem! - mondta vigyorogva.

- De nekem kellene a...- emelte fel az ujját.

- Én vagyok ebben a kapcsolatban a férfi, szóval asszony eredj és csinálj kaját! - utasította viccesen a fiút, aki hangos nevetésben tört ki.

- Henry! - rohant el hirtelen mellettünk Theo és a földre terítette szegény Henry-t.

Szegénynek minden táskája kiesett a kezéből és még a sapka is leesett a fejéről, mikor Theo leterítette őt. Komolyan mondom Theo elmehetne valami szumó birkózónak is, bármilyen súlyos is lehet az az ember, egyből földre küldené. Mint akit buldózernek hívtak volna.

- Nem akarsz elmenni buldózernek, haver? - állt meg a két földön fetrengő fiú mellett Newt.

- Newt! De hiányoztál te is! - derült fel a fiú még a mostaninál is jobban.