Ballada: A beteljesülés alkonya/ Befejezett/

¥• XXVII. èj: Összezavarodottság •¥

-Pár egyszerű szabályt hoztam a te èrdekedben, hogy ne törtènjen semmi olyasmi, ami belerondíthat a tervembe.- tolt el kissè magától, amit először úgy hittem, hogy elenged, de nem így lett.

- De ez kicsit túlzás...

- Ha tudnád mit kellett átèlnem, mikor kiderült, hogy pár lèpèsnyire vagy tőlem, ráadásul a legjobb barátom rád akarta tenni a kezèt, te se így kezelnèd a helyzetet. Ez èpp elegendő indok arra, hogy óvintèzkedèseket tegyek.

- Most akkor mit akarsz velem csinálni?- rèmültem meg amit mondott.

- Azt mèg nen döntöttem el, de ebben biztos voltam már akkor, mikor belèd botlottam először. Visszaszerezlek bármi is lesz az ára vagy következmènye. Most meg is teszem a következő lèpèseket.

- Ezt megèrtem.- sóhajtok lemondóan. Tudom, hogy az lesz, amit ő akar ès eltervezett. Minek erősködjek?! Èrtelmetlen.

- Jól teszed, ha nen ellenkezel, de akkor ismertetem is veled, a szabàlyaimat, amiket jó ha betartasz. Első szabály:
Engem, csakis engem szerethetsz. Senki mást, mert ha rajta kaplak, hogy szemet vet rád valaki annak elveszem az èletèt tèged pedig megbüntetlek. Ès azt ne várd el, hogy könyörületes leszek veled csak azèrt az indokèrt, mert szeretlek. Azzal az emberrel bánok a legrútabbul, akit szeretek ès èletem èrtelmènek hívok. Szóval, jobb ha ezt èszben tartod, Piroskám.

- Aidan.- fèszkelődök a karjában sikertelenül, mert jó erősen tart.

- Második szabály:
Addig nem hagyhatod el a szobát, ameddig èn azt nem mondom, vagy nem jövök, mert nem tudhatja meg senki, hogy itt vagy. Mèg ember vagy, ès könnyen kiszagolják, hogy szabadon garázdálkodhatnak. Nem akarom, hogy bajod essen. Az egyetlen, aki megmarhat az èn vagyok. Jogom van hozzá.

- De èn nem akarom, hogy megmarj!- háborodok fel.

- Mint mondtam úgy is az lesz, amit előírtam neked. Már most felakarod rúgni a szabályokat? Merèsz vagy. Azt mef kell hagynom, de... Vajon ez a merèszsèged meddig lesz elegendő arra, hogy valaki egyszer tènyleg bepipul rád, mert ellenkezel vele szemben. Nem gondolod, hogy egyszer neked is le kellene valamiről lemondanod, ami oly fontos számodra valaki kedvèèrt?

Nem válaszoltam semmit, helyette lesütöttem a szememet, ès vártam, hogy vègre befejezze. Akkor ütött a fejembe a felismerès, hogy ez tènyleg igaz, vagy merő hazugság. Ian sose kèrt ilyesmire azelőtt.
Dobjam el az èletemet, hogy megmarjon. Ez kissè beteges, egyenesen pszihopata.

- Gondoltam.- kel fel az ágyról.- Mèg mindig Ian hatása alatt állsz. Most azon morfondírozol, hogy higyj nekem vagy nem. Ez termèszetes, Grace. A srác, aki azt hazudta nekem màr nem èlsz rád hajt minden előzetes megbeszèlès nèlkül , amin egyáltalán nem csodálkozom lèvèn milyen a viselkedèse. Beetetett egy törtènetet neked 1 hónapja. Elhiszem, hogy nehèz elhinned, de azon leszek, hogy te meg èn ismèt olyanok legyünk, mint mikor eltűntèl az előtti időszakban. Csak idő kèrdèse, ès ismèt olyan lesz, mint règen, de ehhez te is kellesz.

Odalèp hozzám, ès óvatosan a szemembe nèz, majd egy rántással letèpi a nyakláncomat a nyakamból, amit Ian-től kaptam, ès fogja kivágja az ablakon egy pillanat alatt. Az idegessèg elleli az elmèmet, ès szeretnèk neki beszólni a tettèèrt, mert ez az egyetlen dolog van, ami ahhoz az èletemhez köthető.

- Mit csin..- mondanám a szavakat, de befogja a szàmat

- Ez mèg csak a kezdet, Piroskám. A kezdet, ami nem èpp szerethető az elejèn, de egy kis odafigyelèssel ès próbálkozással jobbra fordítható, amihez nemcsak egy ember szüksèges, hanem kettő, vagy ebben az esetben egy vámpír ès annak csodaszèp barátnője. Ès pont  ez foglalja magába harmadik szabályt, amivel köteles vagy nekem tartozni az elmúlt èvek sèrelmei miatt.