Ballada: A beteljesülés alkonya/ Befejezett/

•XXXXII. éj: Válasz út előtt•

-Miért vagyok itt?- tereltem vissza az eredeti beszélgetésre, mert kezdett àtmenni személyeskedésbe.

- Te magad is ismered és tudod hogyan viselkedik Ian, ha valami rosszul sül el. - komorul el.- Ez nem az első alkalom, hogy az erejét gonosz dologra hasznàlta fel. Ami ma Raiderrel történt az a lavina első lépcsőfoka. Ezért akarok megbizonyosodni arról, hogy komolyan megakarod-e menteni Iant, ha igen, akkor segítő kezet nyújtok neked, amit vagy elfogadsz vagy sem. A döntés a te kezedben van, Grace.

Döbbenten tekintettem az igazgató asszonyra, aki komolyan vizslatott engem. Nem tudtam elhinni, hogy ezt kérdezte tőlem. Mióta érdekli őt az, hogy Ian miket csinál az iskolában? A gyilkosság nem az ő kezéhez tapadt vért jelképezi, hanem Aidan-é, aki szerintem az omniózus nap óta eltűnt az iskola területéről, hogy senki ne tudja számon kérni rajta az eseményeket illetve nem akarta vállalni a felellősséget. Gyáva dolog az ilyesmi, de nem nagyon lepődtem meg rajta, hogy felszívódott, hisz minden bűnét elismerte. Nincs értelme itt maradnia, mert csak idő kérdése lett volna, mikor veszik elő az ügyet. Habár, elnézve ezt a nőt nem igazán hatották meg az események. Mégis Ian miatt aggódik, mintha valami keresett bűnöző lenne, aki bármelyik pillanatban a fél iskolát lekaszabolná. Ebben az egyben igaza volt Ashley-nek : csak is kizárólag az Éjjeli tagozat érdekli a nőt és ez egyetlen nyomós érvet hoz fel az üggyel kapcsolatban. A Kéttornyú Akadémia igazgatója maga is egy vámpír, mint az éjjeli tagozat apraja- nagyja.

- Nem tudom miért kéretett ilyen ügyben ide, mikor én semmit nem tudok tenni érte. Saját maga dönt arról, hogyan cselekszik . Nem tudom semmiben sem meggátolni, amit ő akar. Kár volt idehívnia. Nem vagyok én segítség, mint azt hitte.- néztem rá komolyan.

- Sok minden van, amiben nem hiszel, Grace, Ian ezek közé tartozik. Sokkal többen függ tőled, mint azt gondolnád.- mondta sejtelmesen.- Egy szavadba kerülne és az összes Nappali tagozatost a túlvilágra küldené, ha szeretnéd. Tudom, hogy nem áll szándékodban, de ez az igazság. Túlságosan szeret téged.

- Ő sose bántana senkit sem.- hoztam ellenvetésül mérgesen. Akaratlagosan eddig senkit sem bántott tudtommal.

- Annyira naiv vagy azzal kapcsolatban, hogy mik is vagyunk igazából.- mosolyodott el és lesajnálóan tekintett rám.- Ha azt hiszed, hogy ez egy Twilight rész, ahol minden happy enddel végződik, akkor nagyot tévedsz. Te magad is tapasztaltad, hogy semmi sem könnyű, ami Ian-t övezi és ez nem is fog megváltozni. Gondolom, nem avatott bele abba, hogy mekkora önmegtartóztatást kell elviselnie, ha a közeledben van. Ha azt hiszed, hogy erős, akkor jobb ha tudod,hogy ez csak is az akaratereje. Egy olyan akarat erő, ami labilis, ha valami fontosról van szó, főleg, hogy már biztos hallottál arról a szóbeszédről, hogy a Legfőbb titulust ő viseli, ami elég nagy felelősséggel jár. Rengeteg terhet cipel a hátán és megannyi szenvedést ez alatt a három év alatt. Egyrészt az apja önkényes uralkodása miatt, amit muszáj elviselnie, másrészt miattad, aki az Akadémia átlépése óta azon fáradozott, hogy ellökje magától. Belegondoltál egyszer is mit érezhetett, mikor elutasítottad sokszor? Szerintem nem gondoltál semmibe még most se.

- Igenis érdekel mi van vele. Sajnálom, hogy ilyen sokáig tartott, míg rájöttem mit akarok igazából, de tudom, hogy az én helyem mellette van, ahogy neki is mellettem. Ezt az idő se változtatta meg, Asszonyom, mint azt Ön is észrevette. Semelyikőnk érzése a másik iránt nem csorbult, inkább nőtt.- néztem vele farkasszemet.

- Valahogy nem erre a habitusodra emlékszem, mikor meglátogattalak a betegszobában. Akkor azt hittem jobb belátásra tudom bírni Ian-t, ha elmondom a döntésed, de sose törődött bele, amit meg is értek, hisz három év az sok idő még egy mindent megélt vámpírnak is, mint ő. Ez az oka, hogy nem tud felejteni, ha valami nagyon fontos dolog történik az életében. Lehet jobb döntés lett volna, ha hagyom aznap este, hogy megtegye, amit akart. Másképp alakultak volna a dolgok, Grace, és nem kéne azon izgulnom, hogy a többi Éjjelis mikor ébred rá arra, hogy ez az Akadémia három éve nem tud úgy működni, mint azt anno akartuk az alapítókkal.