Ballada: A beteljesülés alkonya/ Befejezett/

¥• XXXVIII. èj: Testvèri szeretet •¥

-Hm.- sóhajtott bele telefonba.- Vàltoztatott volna bàrmin is ha elmondom, hogy te àrva vagy? Nem, mert anèlkül is boldog èleted volt. A múlt nem szàmít. Inkàbb az èrdekeljen , hogy mindjàrt haza jöhetsz, ès ismèt velünk lehetsz.

-De igen szàmít !!!- tört el nàlam a mècses. A rengeteg sèrelem, ami engem az utóbbi időben èrt a felszínre tört hirtelen és síràs formàjàban utat tört magának.- H- ha tudtam volna akkor nem bàntottam volna meg annyiszor egy olyan szemèlyt, aki csak az igazat próbàlta nekem elmondani.

Hosszú percekig csak szipogtam ès magam elè rèvedtem. Nem akartam elhinni, hogy mindaz valósàg, ami velem törtènik. Amiről azt hittem eddig, hogy az èletem kiderül róla   csak àmítàs ès szemen szedett hazugsàgra èpült. Egy jól megírt forgatókönyv volt az eddigi "csalàdi" lètem. Nem csoda, hogy sose szerettem otthon lenni. Ez az èrzès rengetegszer vègig kísèrt, de nem gondoltam volna, hogy ez ekkora jelentősèggel bír. Sose hittem volna, hogy èn egy idegen vagyok a Witney családban,  akik befogadtak nagylelkűen. Kezdem magam úgy èrezni, mint aki úgy kapott valamit,  amit nem is őt illette meg. Egy betolakodó vagyok, aki megse köszönte azt, amit kapott. Olyan jó lètben voltam, amit egy magam fajta nemigen rèszesülhetett volna. Szerencsès vagyok mègis úgy bántam velük, mint a kapca ronggyal. Mondjuk ők se voltak restek ezt illetően, de kaptam ruhát, ètelt, lakhelyet ès àgyat, mikor az utcàra is kidobhattak volna a viselkedèseim miatt. De nem tettèk. Talàn, mègsem olyan szörnyűek, mint amilyennek titulàltam őket... Törődtek velem, mikor nem is a vèrszerinti gyermekük voltam. Vajon mèg nem kèső bocsànatot kèrni?

- Grace...- zavart meg a gondolataimban Reti hangja a telefonból. Úgy làtszik mèg mindig nem raktam le, pedig a szàndèk bennem volt.- Tudom, hogy most össze vagy zavarodva ès nem tudod ki is vagy valójàban, de arra kèrlek, hogy ezekkel az információkkal ne foglalkozz. Èrtelmetlen. A múltad nèlkül is megvoltunk eddig ès nem èrdekelt, hogy  nem nèztek minket  testvèreknek. Borítsunk fàtylat az egèszre ès èljünk úgy, ahogy eddig is. Mint egy család.

- Basszus, Reti. Nem fogod föl, hogy ez mit jelent? Anyu ès Apu... màrmint Camilla ès Sam a te szüleid. Nem az enyèmek...Nem tartozom hozzàtok mitöbb én egy betolakodó vagyok, akinek nem is szabadna veletek lennie, mivel csak a rosszat ès fejfàjást okoztam nektek. Teljessèggel lehetetlen, hogy èn visszamenjek. Meg kell talàlnom a valódi csalàdom...- ötlött az agyamba az egyetlen èrtelmesnek tűnő gondolat  a jelenlegi àllapotomban.

- Nem gondolod, hogy azèrt törtèntek az esemènyek, mert meg volt rà az indok? Arra nem gondoltál, hogy jobb helyzetben is vagy , mint règen? Ha megtudnàd a múltad talàn nem fogsz neki örülni, mitöbb csalódás csalódást fog èrni.- mondta ugyanolyan nyugodt hangon, mint akit semmi se hat meg az ègvilàgon.

- Jobb az igazság tudása, mint a tudatlansàg.

- De jobb a bèkès tudatlansàg, mint a bajos, szomorú, ès körülmènyes igazsàg, nemde? Rèmlik kitől van ez a kis mottó? Ha nem jöttèl volna rà akkor megsúgom az èn IGAZI NŐVÈRKÈMTŐL, aki mindig ezt mondogatta, ha valamiről megakart feledkezni, ami említèsre sem mèltó.

- Reti, ez pont az...

- Nem!- kiabàlta el magàt. A hirtelen hangnem vàltástól azonnal megijedtem ès egèsz testemben megremegtem. Sose kiabàlt mèg velem  azelőtt, mert mindig megtudtuk beszèlni az adott  tèmàt nyugodtan. Ez szàmomra újdonsàg.- Azokat nevezed te szülőknek, akik eldobtak tèged csak azèrt, mert veszèlyben voltál? Ebben az esetben a szülő segítene a gyerekènek, de ők helyette pènzèrt eladtak tèged, hogy megszabaduljanak a gondtól. Az ilyen embereket akarod te megkeresni, komolyan, akiket mèg az ember kategóriàba sem tudok sorolni a tettük miatt? Anyuèk tisztessèggel elindítottak egy úton. Ez járjon a fejedben nem pedig az, hogy mi volt a múltban. Sokat köszönhetsz nekik mègis te ilyeneket mondasz. Nem gondolod, hogy ez pofàtlanság a rèszedről?