Az utazás toposzát, vagyis vándortémáját az ókorban és a középkorban alkották meg. Akkor használták a drámaírók irodalmi művekben, ha a főszereplő életében valami gyökesres változás történt.
Azt hiszem, ha az életem egy könyv lenne, lapjai valahogy szintén ezt sugallnák, ha olvasná őket valaki. Persze, ez lehetetlen, tudom, hiszen sorsomat úgyis csak az egyszerű véletlenszerűség írja. Mégis sokszor elgondolkozok rajta, milyen lenne, ha tényleg, a saját életem csak egy kitaláció lenne, amit valaki más ír? Vagy azt tapasztalnom kéne akár minimálisan is?
Egy a biztos. A vándortémák valósak. Nálam legalábbis, az lett.
YOU ARE READING
Akiket mindig elítéltünk
Romancemert azokká váltunk lassan, akiket mindig elítéltünk. mi, akik félreismerték egymást akik megtalálták egymásban a művészetet aki titkolózott és aki gyanútlan volt akik mégis megérdemelték egymás szerelmét ✨
