Nicole és Mark története

1.évad 13.rész

Október 10.
Hát...
Rég jelentkeztem. A dolgok rosszul alakultak. William és Linda még mindig össze vannak veszve. William többször bocsánatot kért, de Lindát most nagyon megbántotta. Linda mindennap a wc-ben sír. Minden nap. Minden szünetben. Általábán vele vagyok ott. Én csak ülök ott. Ő pedig itatja az egereket. Mark és köztem minden rendben. Nem történt még meg. Az oka az is, hogy még nem akarjuk. Meg nem úgy alalkultak a dolgok. Mark Williammel próbál lenni. Dorisszal mindannyian jól kijövünk. Peterrel még nem beszélt, de majd fog. Laura elköltözött. Semmi hír azóta se róla. Peter depressziós volt egy hétig kábé. De utána rájött, hogy Laura nem is érdemelte meg, hogy szeresse. Csajozott és csajozott. Semmi komoly.
Adam összejött Emmával. Még mindig együtt vannak. De ez nem akármilyen kapcsolat. Ez egy nyílt. Vagyis egymást csalják meg fűvel-fával. De még együtt vannak. Viszont most ezen a napon sok minden változott. De most hála az égnek jó irányba. Részben...
Az udvaron ücsörögtünk Williammel. Mark Peterrel ment büfébe. Linda biztosan a wc-ben volt. Doris meg Greggel beszélgetett.
- Nicole. -szólt Will.
- Mondjad.
- Szerinted egyszer megbocsát Linda?
- Persze. Csak rosszul esett neki. Eléggé.
Azt elfelejtettem mondani, hogy ahogy Adam megtudta hogy Linda még szűz azonnal kirakta minden közösségire. És Lindát azóta is csúfolják.
- Ma megpróbálkozok megint.
- William 3 napja kértél bocsánatot.
- Nem érdekel. Gyere.
- Hova?
- A lánymosdóba.
- Igaz is.
William berontott a wc-be ahol mint mindig Linda sírt a földön. De még bent volt 2 kilencedikes ribi.
- Kifelé. -fordult a 9.-esek felé.
- Mert mi lesz, ha nem cica?
- Ne nyávogjál már. Mi vagy te macska? Vagy mi? És nehogy lecicázzál engem. Adamnek valóak vagytok.
- Hol van az az Adam vagy ki? Jól jönne egy kis kielégítés.
- 11. d termébe.
- Oké sziasztok.
- Hallod mi a-sok vagyunk.
-Na és?
Linda ahogy meglátta Williamet mégjobban rákezdett bőgni. -Linda. Állj fel.
- Nem.
- Felfázol.
- Nem érdekel.
- Most azonnal felállsz. -kiabálta.
- Jól van már. -állt fel. - Még hallgatok is rád. Amikor elmondtad Adamnek a féltett titkom. Tudtam, hogy ezután csúfolni fognak.
William nem bírta tovább elkezdte
kihúzni a helyiségből
- Ezt vedd fel. -adta oda a kabátját
- Nem
William csak ráhajtotta Linda vállára a kabátját.
- Gyere. -tolta ki az udvarra
- Egy kis figyelmet kérnék.
Lehet még nem ismertek. Ezért
bemutatkozom. William Peterson
vagyok 18 éves. A 11.a-ba járok. Mark,
Nicole, Peter és Doris a barátaim. Akik
közel állnak hozzám
Itt már Linda pityeregni kezdett. Már el akart menni, de William visszafogta.
- Californiában éltem eddig ,de nyáron ide Londonba kerültem. Csak a fontos emberek tudják miért. A legnagyobb ellenségem Adam Wish, aki mindenféle hazugságot terjeszt. És ide tartozik az is, hogy Linda Adams szűz. Mert nem nem az. Mint mondtam Mark, Nicole, Doris és Peter közel áll hozzám. De a legközelebb Lindi áll a szívemhez. Kábé egy hónapja nagyon összekaptunk, ezért nem is békültünk még ki. És lányok ide főleg a tizedikeseket értem
az én szívem már foglalt. És egy
olyan lányé akit nagyon szeretek. Akit
már egy csomószor megbántottam. Ez a lány Linda Adams. Akit nagyon nagyon szeretek. Szóval. Lindi leszel a barátnőm?
Linda csak sírva bólintott. William felemelte a fejét. Mélyen belenézett a szemeibe. És hosszasan megcsókolta.
Mark ölelte át a vállam.
- Sikerült. -suttogta a fülembe.
- Igen. -mosolyogtam el magam.
Mark megpuszilta a homlokom. A friss párhoz mentünk.
- William. Azt tudtam hogy nagyon rosszul csajozol. De most leköteleztél. Gratulálok. -nyújtottam a kezem egy kézfogásra.
De ő csak megölelt.
- Kösz. Mindent.
- Hé a lányok szoktak lelkizni.
- Haha. -nevette el magát.
Linda megfogta a kezem és húzni kezdett a mosdó felé.
- Ne ülj le a földre! -kiabáltam Lindának aki csak nevetve bólintott.
Beértünk a wc-be ahol Linda ugrándozni kezdett.
- Van barátom. Hú. -mosolygott.
- És mégis ki volt az a hülye? -kérdezte egy évfolyamtársunk ördögi vigyorral. Linda sírva fakadt.
- Ennek most mi értelme volt?
- Talán rosszat mondtam? Senki sem jönne össze vele. Ugyan.
- Pedig elhiheted hogy van barátja és, ha írok neki hamarosan itt lesz.
- Na nézzük.
Írtam Williamnek, hogy "S.O.S." A fiú 5 másodperc múlva már a lánymosdóba ordibált.
- Lindi most azonnal álljál fel. Ki volt az a szemétláda aki megbántotta? -ordibálta.
- De hát Will hova lett az ízlésed?
- Ó. Nehogy már azt mondd hogy olyanokra kéne buknom, mint te. Na hagyjál. Az ízlésem a legjobb. És nehogy le Willezzél engem.
- Nyugodj már meg te vadállat. -ment ki a wc-ből a lány.
- Lindi állj fel. -a lány felállt és megölelte Williamet.
- Nyugi. Nincs semmi baj. -csókolta meg.
- Miért bántanak egyfolytába?
- Nem fognak. Nyugi.
A nap gyorsan eltelt. Markkal mentem haza.
- Alszol nálam?
- Anyut megkérdezem.
- Nem kell. -vette elő a telefont.
- Csókolom Mrs. Lewis. Igen én Mark vagyok. Nem, nincs semmi baj Nicole-lal. Nem, velem se. Nem, anyuval sem. Azt szeretném kérdezni, hogy Nicole itt aludhat- e ma? Ó köszönöm. Viszonthallásra. Nálunk aludhatsz.
- Szuper.
Markékhoz értünk. Az anyukája nyitott ajtót.
- De rég láttalak kislány. -ölelt meg.
- Itt alszik, ha nem gond.
- Dehogy is baj. Fiam. Virginia itt van.
- Rendben.
- Ki az a Virginia? -kérdeztem kissé meglepődve.
- Unokahúgom.
- Oké.
- Kis féltékeny. -nevette el magát.
- Ami az enyém az az enyém. És mondja az, aki megverte az első nap Williamet.
- Jól van már.
Az anyukája csak nevetve betessékelt minket.
- Nénikém ki az? -jött ki egy 10 év körüli kislány.
- Szia törpe. -guggolt le az unokahúgához Mark és megölelte.
- Szia felhőkarcoló. -mondta jogosan mert a barátom van vagy 185 centiméter.
Mark felállt tőle és rám nézett.
- Ki ez a lány? -nézett rám szúrósan.
- Nicole Lewis vagyok, de csak szólíts Nicolenak. -mosolyodtam el.
- Jejj. Nem vagy olyan bunkó, mint Ruth. Virginia Scott vagyok, de csak Virgi. És ti együtt vagytok?
- Igen törpe.
- És mióta? -érdeklődött.
- Egy hónapja.
- Oki. Nénikém akkor hol alszom?
- Törpe ne haragudj rám, de nem aludhatsz ma velem.
- Dehogyis nyugodtan aludj Markkal.-fordultam Virgi felé.
Virginia csak bólintott. És kiszaladt a kertbe kabát nélkül.
- Istenem. Kis bolond. -ment volna utána Mrs. Scott.
- Majd én. -fogtam meg a kabátot. És kimentem az udvarra.
- Virgi hol vagy?
- Itt. - ugrott elém. - Vedd ezt fel, mert megfázol.
- Nem.
Csak megcsikiztem.
- Jó, hagyd abba. Felveszem. -nevetett.
- Oké.
Virginia felvette a kabátot és leült a padra.
- Tedd a kabátod alját a popsid alá. Nehogy megfázzál. -ültem le mellé.
Tette amit mondtam.
- És? Mióta ismeritek egymást.
- Két éve. Osztálytársak vagyunk.
- Aham. És Peter hogy van?
- Megvan. Csajozik. -nevettem el magam.
- De honnan tudod hogy a bátyám?
- Hát március óta Mark másról se mesél mint rólad.
Ekkor Mark szomorúan jött ki az ajtón.