Nicole és Mark története

5.évad 35.rész

- Holnap már mész dolgozni?
- Igen és 5 órakor jövök haza. -rágta meg a reggelijét.
- Tudsz így haladni?
- Most, hogy alig maradt más vállalkozásom.
- Lenne jó pár dolog... -ültem le mellé.
- Hallgatlak.
- Új konyhabútor, gyerekszoba kialakítasa, gyerekholmik, bababiztossá tenni a lakást és hamarosan itt van a karácsony is. Pontosabban két hét múlva. Rengeteg dolgunk van.
Mark elkeseredetten ette tovább a reggelit.
- Szerintem a karácsonnyal kezdjünk. -mondtam.
- Azon felül?
- Ajándékok, díszítés.
- Ajj, muszáj?
- Hát igen. Ne legyél hisztis.
- Hol kezdjük? -tette le a mosatlant.
- Ott, hogy a piszkos edényt a mosogatóba teszed, nem a pultra.
Mark elpakolt maga után és mosolyogva szemben állt velem.
- Díszek a garázsban. Jobb, ha hívsz segítséget.
- Megoldom egyedül.
- Hülyeség. Ki fogja feladni az égősort a létra tetejére?
- Hívom Simont. -motyogta és kiment a garázsba.
...
A nappalit és a konyhát feldíszítettem, ami azt jelentette, hogy készen vagyok. Csak a karácsonyfa hiányzik. Meleg teával a kezemben mentem ki a fiúkhoz.
- Amúgy nagyon örülök, hogy csak a szar melóhoz hívtok. -gúnyolodott Simon a létra tetején.
- Haha. Családtag vagy, ez ezzel jár. Mark te pedig menj és vegyél fát.
- Indulok is. -csak úgy otthagyta Simont és beszállt a kocsiba.
- Fasza. -káromkodott odafent Simon. - Mintha az én házam lenne.
- Mi kell?
- A következő doboz.
Feladtam neki a kért dolgot és faggatni kezdtem.
- Mi a helyzet Pollyval?
- Semmi. Azóta nem találkoztam vele.
- Beszari vagy.
- Éppen a házadat szépítem, szóval ne dumálj! -mérgelődött.
- Úgy érzem kissé feszült vagy.
- Kissé nagyon.
- Mi a baj?
- Mi lenne? Még egy év, még egy karácsony, amit egyedül töltök.
- Nem is töltöd egyedül. Itt vagyunk mi, Virginia, Johnék.
- Nem erre gondoltam. Családom van, ami tök jó. De az ember arra vágyik, amilye nincs. Jelen esetben én egy barátnőre.
- Majd találsz valakit. Nem kell erőltetni.
- Könnyen beszélsz. Férjed van, terhes vagy és csak 22. Én már 28 éves vagyok. Nincs olyan sok időm már. Mike 2 hónapja szabadult a börtönből és Emmával lakik. Én nagyjából 8 éve próbálkozom sikertelenül.
- 8 éve nincs barátnőd?
- Nincs. Azt se tudom már milyen az, ha valaki van mellettem.
- Volt valaha komoly kapcsolatod?
- Igen. 18 évesen, két évig tartott. Ennyi.
- És mi van azzal a lánnyal?
- Egyetemre ment, majd feleségül vette valamilyen tudós pasi, és van négy gyereke. Érted? Négy! Nekem még egy kertesházam sincs. Sőt, házi állatom sem. Lemaradtam.
- Dehogy. Van még időd.
- Te ezt nem érted, még szinte tinédzser vagy. Én hamarosan a haemincat töltöm.
- Mi az, hogy szinte tinédzser vagyok?
- Úgy szeretnék a huszas éveim elején lenni.
- Az önsajnáltatás után megcsinálnád végre a díszítést?
- Még mindig nem az én házam, tini mami.
- Kapd be, White. -mentem volna be a házba, de Mark dudálva állt meg kocsival. Aminek a tetején egy hatalmas fa volt. És a hatalmast úgy értem, hogy brutálisan nagy. Vagy két és fél méter.
- Miért vettél ekkora fát?
- Mert az utolsó pillantra hagytuk és ez volt a legkisebb.
- Kéne segítség. -szólt Mark.
- Jövök már. -szenvedte le magát Simon a létráról.
...
- Kész van a házatok, hála nekem gyönyörű lett. -jött be piros arccal Sim.
- Köszönjük szépen, hálásak vagyunk.
- Ezt az ajándékomban mutassátok majd meg. -mutogatott és levetődött a kanapéra.
- Holnap is szabadnapon leszek. -szólt Simon.
- Mire fel? -kérdezte a férjem.
- Úgy, hogy ma lett volna szabadnapom, de ilyenkor is neked dolgozom.
- Jól van, White. Ha nem bírod a strapát...
- Nem bírom úgy. Mindjárt harminc leszek. -dúrta a fejét a párnába.
- Ennek meg mi baja? -rakta fel az utolsó díszt a fára Mark.
- Elmondom mi! -ült fel a férfi. - 22 és 25 évesek vagytok. Gyereket vártok, hatalmas házatok van, gazdagok vagytok, boldogok. Én pedig egy élősködő öregember. -sóhajtott.
- Hagyd már abba, Simon. Nem vagy öreg.
- A húgomnak hamarabb lett igazi kapcsolata, mint nekem.
- Hogy mi? -fagyott le Mark.
- Ó, hogy te nem tudtad... Virginek barátja van.
- Mi az édes faszom? Hogy engedhetted meg a 15 éves húgunknak, hogy pasija legyen? Uramisten, most leszek rosszul.
- Ugye nem? -riadtam meg.
- Ezt most helyre kell hoznom. Ki a pasi?
- A neve Sean, 16 éves, tetkós és motoros.
- Ráadásul egy ilyen alakkal? Tetkója van.
- Mark, neked is van. -szóltam közbe.
- Az teljesen más. Mennem kell.
- Komolyan ünnepek előtt akarod zavarni?
- A legjobb időpont. -csapta be az ajtót.
- Menj vele, Simon. A ti ügyetek. Meg amúgy sem tudja a címet.
A férfi felállt és kínkeservesen elment.
- Ez ám a szabadnap! -hagyott ott engem ezzel a mondattal. Kihasználtam a helyzetet és elindultam Mark ajándékáért.
- Hova-hova Nicole asszony? -gurult mellém egy autó.
- Andrew? Hát maga még életben van? Hosszúra sikeredett a szabadsága.
- Ilyen ez. Hova vihetem?
- Ékszerboltba és Marknak erről egy szót se.
- Rendben van.
...
- Jó napot kívánok! -köszönt az eladó.
- Jó napot! Két nyakláncot adtam be javításra nemrég. Scott néven van.
- Rendben, megnézem a raktárban. -az eladó eltűnt, én pedig körülnézhettem azon a csodahelyen. Mindenhol csillogás és ragyogás.
- Itt is vannak. -felnyitotta a kis dobozt és megmutatta az elkészült nyakláncokat. Ezek még azok voltak, amiket az első évfordulónkra kaptam Marktól. Elég rossz állapotba kerültek az évek alatt, szóval megjavítattam.
- Köszönöm szépen. Mennyivel tartozok?
...
- Szia.
- Szia, szívem. -öltöztem át a pizsamámba. - Megvacsoráztál?
- Igen. -feküdt le az ágyba.
- Hogy alakult?
- Sehogy. Csak még rosszabb lett, mert mostmár Virginia haragszik rám.
- Nem kell beleszólni ebbe. Majd kialakul közöttük. Vagy együtt maradnak vagy szakítanak.
- De csak 15 éves.
- Ami azt jelenti, hogy képes dönteni. -bújtam be mellé.
Megsimogatta a hasamat és megcsókolt.
- A gyerekünk szerelmi életét akkor is én fogom intézni. Nem adom át neked.
- Rendben. -nevettem el magam.
-Mark-
Nicole még aludt, így köszönés nélkül indultam el dolgozni.
- Jó reggelt!
- Jó reggelt Mr. Scott. -mondta a recepciós.
- Mi a legközelebbi feladatom?
- 10 órakor a szállítással kapcsolatban lesz megbeszélése Mr. Besttel.
Még csak 8 óra volt, ami azt jelentette, hogy van még bőven időm.
- Köszönöm. -a cég kávézójához indultam.
Beálltam a sorba, addig pedig a tőzsdét figyeltem a telefonomon.
- Mit adhatok Mark úr?
- A szokásosat.
- Készítem is. Hogy áll a tőzsde?
- Lehetne jobb is, de elfogadható. -raktam zsebre a mobilt.
- Itt is van. -rakta elém a kávét.
- Köszönöm szépen. A hölgy kávéját én állom.
- Ó, erre semmi szükség. -dadogott a mögöttem álló nő.
- Ragaszkodom hozzá. -mosolyogtam és otthagytam a kávézót.
Beszálltam a liftbe a kávémat kortyolva.
- Ciao sógor! -szállt be mellém Peter.
- Te meg mit keresel itt? -fogtam vele kezet.
- Ha nem tudnád dolgozok pár ügyön nálad.
- Esküszöm nem tudtam.
- Mostmár tudod.
- A gyerekek hogy vannak?
- Megvannak. -vont vállat. - Na és te? Hogy viseled a hirtelen rádzúduló apaságot?
- Remekül.
- Hát aki nem használ gumit, annál becsusszan.
- Haha. Tervezett baba, nem úgy mint nálatok. -ütögettem meg a hátát és kiszálltam a liftből. Még a folyosón is hallottam Peter nevetését.
Az irodámhoz sétáltam, ahol Tyler az előtérben az asztalon fetrengett.
- Jó reggelt! Micsoda hasznos munkaerőm van.
- Szia Mark. -motyogta kómásan Ty.
- Itt az idő hamarabb elaludni. Nem gondolod?
- De.
- Tízig nincs egetrengető dolgom szóval bárki bejöhet hozzám.
- Rendben főnök.
Éppen aláírtam pár papírt, amikor kopogtattak.
- Tessék.
Bejött valaki, de csak másodpercek múlva tekintettem fel.
- Jó napot.
- Szia.
Az a nő állt előttem, akinek reggel kifizettem a kávéját.
- Miben segíthetek? -tettem le a szemüvegem.
- Mintha nem tudná. -jött közelebb.
- Tényleg nem tudom.
- Aha. Szóval a szerepjátékos kalandot szereti.
- Nem, és szeretném megtudni, hogy mit keres az irodámban.
- Csak várja ki! -leült az asztal szélére és kigombolta az ingjét.
- Ezt most fejezze be! Mégis mit művel?
- Hát belemegyek a maga kis mocskos játékába.
- Szia Mark kéne egy kis segítség. -rontott be az ajtón Simon.
- Mi a fasz? Mi történik itt? -fakadt ki.
- Azt szeretném én is tudni. -néztem kérdőn a nőre.
- Mi az, hogy szeretné tudni. Maga szexelni hívott engem.
- És ezt mégis miből szűrted le?
- Fizette a kávémat.
- És ebben a gesztusban hol van felhívás dugásra?
- Egyértelmű jeleket adott. Rámmosolygott.
- Még mindig nem értem.
- Fizette a kávémat, flörtölt, a felesége eltűnt a cégtől. Azt jelenti, hogy kalandokat akar.
- Nem! A feleségem terhes, ezért nem dolgozik. És amúgy is miért akarnám megcsalni a feleségemet? Akkor nem vettem volna el, ha mással szeretnék lenni. -dőltem hátra a székemben.
- Meglepetés! -jött be az ajtón Nicole.
- Csak ez hiányzott. -motyogtam.
- Itt meg mi folyik? -nézte a kigombolt ingű nőt.
- A férje félreérthetetlen jeleket küldött nekem.
- Mi? Talán fizette a kávéját? -kérdezte.
A szobára csend telepedett.
- Szóval ezt ön egy felhívásnak értette. Érdekes. -felém sétált és az ölembe ült.
- Szia, szerelmem. -pusziltam meg az arcát.
Nicole átölelt és szembenézett a nővel.
- Ki van rúgva. -mosolygott a feleségem.
Egy szuper nőtt vettem el.
A nő felöltözött és kiviharzott.
- Hallgatóztál, ugye? -vontam kérdőre.
- Mesterien csinálom. -csókolt meg.