Nicole és Mark története

A levél

Kedves családom!
Ezt a levelet csak akkor kapjátok meg ha már meghaltam. A gyilkosom az akiről mindenki jót gondol. Eduard Gómez Martín. Azt mondta ha elrontok valamit megöl. És én elrontottam. Egy fontos emberét elüldöztem a cégétől. Szóval nem fogtok többé találkozni velem. Kérlek titeket. Ne szomorkodjatok. Éljétek az életeteket. Penny. Találj magadnak egy új férjet. Garantálom hogy jó ember lesz melletted. Mert a gyerekektől fog függeni kihez mész hozzá. De tényleg. Házasodj meg!
Nicole. Mit is mondhatnék. Ne tegyél magadban kárt. Mindent megadtam volna hogy ott legyek mikor 18 éves leszel, mikor leérettségizel, mikor megkapod a diplomád, mikor az esküvőd lesz és mikor gyermeked lesz. Peter mindig ott lesz melletted. Bármennyit veszekedtek ott lesztek egymásnak. Tudom. Mark meg... Mit mondjak róla. Biztos vagyok benne hogy az unokáim édesapja lesz. Mert soha nem fog elhagyni. Ő se.
Peter. Egyetlen fiam. Végezd el az egyetemet. Legyél te a legnagyobb vállalkozó. A Lewis vállalat főnöke. Szerezz magadnak egy barátnőt. Akit tényleg szeretsz. Nem csak egy kaland. Tudom ajánlani Valentínát. Te leszel mostantól a Lewis család férfija. Vigyázz a családodra. Vigyázz magadra.
Mark. Kérlek. Vigyázz a családomra. Tudom van sajátod. Ott van az özvegy édesanyád. És Virginia is. De kérlek. Ne hagyd egyedül Nicolet. Mondjuk nem értem miért kérlek meg rá. Mert tudom hogy nem hagynád magára.
Valentína. Tudom hogy kedveled a fiamat. Változtad meg egy kicsit. Ne a kalandot keresse. Keresd meg az édesapádat. Mert Eduard nem ölte meg. Csak eltüntette. Kérd a rendőrség segítségét.
Drága testvérem. Neveljétek fel egészségben a fiatokat. Mondjátok meg neki ha már nagyobb lesz. Örültem volna ha jobban megismerem.
Tegyétek meg ezeket. Had pihenjek nyugodtan a síromba. Örökre búcsúzok tőletek. Joe.

Június 26. London
Joe Lewis