Nicole és Mark története

1.évad 6.rész

- Anyu nagyon komolyan veszi a dolgokat. Mindent meg tud állapítani.
- Te tényleg nagyon különleges vagy.
Tudom. Nem esik jól, ha Ruthról beszéle, de ezt muszáj elmondanom. Rendben?
- Igen. -nyeltem egy nagyot. Nem esik jól tényleg, ha Ruthról van szó. De ha ez most fontos akkor hallgatom.
- Amikor édesanyám megkérte, hogy Mrs. Scottnak hívja. Ő azt mondta rá hogy apám már... -nyelt egy óriásit.
Hogy apám már egy halott ördög. -mikor ezt kimondta összeszorult az ökle és könnybe lábadt a szeme. -Azt is mondta hogy azért ördög mert a pokolba jutott nem a mennybe. És halott ugye mert már meghalt. És azt is közölte hogy azért halt meg apám mert nem volt már keresnivalója az élők között. -suttogta és beleütött egy fába.
-Hogy mondhatott ilyet apámra? Hogy? -kiabálta.
- A legjobb ember volt akit ismertem. És meghalt. De az ilyen ember nem hal meg. Miért büntetett engem a sors? Már nem is érdekel, hogy engem miért! De az én egyetlen édesanyámat miért bünteti még mindig. Mit csináljak hogy boldogabb legyen? Mit? -dőlt neki egy fának.
Odarohantam hozzá és megöleltem. 5 perc biztos kellett, hogy lenyugodjon.
- Mark ne menj most meccsre. Nem akarom, hogy bajod essen. Kit hívjak fel, hogy nem mész?
- Megyek. Megyek a meccsre. -állt fel a fától.
- Nem megtiltom. Kit hívjak?
- Greget.
- Oké.
Felhívtam gyorsan.
- Azt mondta nincs probléma. Így is még vannak.
- Köszönöm Nicky.
- Természetes. -mosolyogtam rá. Mindig ezt mondja nekem.
- Hova menjünk?
- Hozzátok.
- Rendben. -feleltem.
Hazamentünk ahol Peter eléggé furcsálta, hogy ilyen hamar visszajöttünk.
Leültünk az ágyamra és egymás szemébe néztünk. Körülbelül fél óráig néztük egymást. Mikor Mark megszólalt.
- Menj fürödni.
- Jó. Megleszel? -muszáj volt megkérdezzem nem akartam, hogy kárt tegyen magában.
- Megpróbálok.
- Szeretlek. Én itt vagyok neked.
- Köszönöm.
Megint csak nézett lefelé.
De én megfogtam a csuklóját és elkezdtem húzni a fürdő felé.
- Hercegnőm mit csinálsz?
- Velem fürdesz. Pont. Nincs apelláta.
- Biztos? Mármint nem bánod hogy látlak? És én nem... Nicole. És..
- Mondd ki egybe. Túl leszel rajta.
- Nem bánod hogy látlak meztelenül?
- Nem.
- De biztos?
- Bízz bennem. -idéztem, amit az anyukája mondott. Csak bólintott. Megengedte a vizet. Én beleraktam a fürdőbombát. És már lehetett belemenni. Vetkőztem le. Már csak fehérnemű volt rajtam, amikor láttam hogy Mark háttal van nekem.
- Mark fordulj meg.
- Nem akarom. Csak azért csinálod, hogy jobban érezzem magam. Nem állsz még készen.
Megfogtam a vállát és magam felé fordítottam. Látta, hogy nézek ki. De becsukta a szemét.
- Na jó, Mark megharagszom, ha nem nyitod ki a szemed és nem vetkőzöl.
Mark csak felnevetett és megpuszilta a nyakam. Vette le a felsőjét és a nadrágját. Így ő is már alsónadrágban volt.
- Még visszafordulhatunk és kimehetek.
- Mark, nem mész sehová.
Levettem a melltartót és a bugyit majd beszálltam a kádba. Éreztem, ahogy Mark engem néz. Felé néztem. És megszólaltam.
- Túlélted?
- Igen. -levette a boxerét és beszállt ő is.
- Köszönöm, hogy próbálsz felvidítani. És hogy ilyenekre képes vagy értem. -mondta úgy,hogy nem rám nézett hanem a törölközőket figyelte.
- Mark nézz ide.
Félve megfordította a fejét és felém nézett.
- Ne legyen lelkiismeretfurdalásod azért mert láttál meztelenül na és?
Kit érdekel? Mert engem nagyon nem. 🔞
Mark fölém hajolt és hosszasan megcsókolt miközben a melleimet masszírozta.
- Erről beszéltem. -nevettem el magam. Ő csak tovább masszírozta a melleim. Sóhajok hagyták el a számat. Egyre erősebben gyúrta a dombokat. Ilyenkor már nyögések hallatszottak. Mosolyogva figyelt engem. Ő sem aludhat el úgy hogy ne legyen kényeztetve. Hisz ő miatta csinálom. Így a kezem az ágyékához vándorolt. Ahol megfogtam a férfiasságát és elkezdtem húzogatni rajta a kezem. Mély férfias morgások hallatszódtak felőle.
- Elég lesz. -suttogta.
- Na?
- Túléltem. -sóhajtotta. A fülemhez hajolt.
- Te vagy a legjobb. -suttogta. Erre a mondatra kellemes bizsergés futott át a testemen. Vadul megcsókoltam, hogy éreztessem vele ez jól esett.
- Beszélni szeretnék veled egy komoly dologról.
- Hallgatlak.
- Én még nem szeretnék szexelni. Vagyis nem az hogy én nem szeretnék. Mert fiú vagyok. De nem akarok neked rosszat. És... Nem akarok neked csalódást okozni.
- Soha nem fosz csalódást okozni.
- Akkor megbeszéltük. Akkor lesz, amikor mondod. De azért ezek a kényeztetések maradnak ugye?
Én csak nevetve bólintottam.
- Gyere. Megfürdetlek. -vigyorgott.
- Jó.
Minden részemet megmosta. A melleimnél eléggé elidőzött.
- Mark. -sóhajtottam.
- Jól van na.
Én is megfürdettem.
- Menjünk. Mert megfázol.
Kimásztunk és felöltöztünk. Kiléptünk a fürdőszobából. És az én drágalátos bátyám állt a szobábam.
- Hol voltatok? -kérdezte nyugodtan.
- Fürödtünk.
- Ketten? -vonta fel a szemöldökét.
- Igen.
- Oké. -dörzsölte meg a halántékát.
- Tudom a bátyám vagy. Féltesz. Oké. De én megbízok Markban.
- Jó, jó. Megértem, hogy már nem kell megvédenem téged. Mert Mark még engem is megvert volna. Értem. Csak had aggódjak. Ez az aggódó bátyus szerepe. Mark felé nézett.
-Mark vigyázz a húgomra. Ne engedd, hogy bántsák. És gratulálok. Szép pár vagytok. -fogott kezet Markkal.
És kiment.
Mark csak átölelte a vállam.
- Aludj. Mert álmos leszel. -suttogta a fülembe.
- Oké, de te is gyere.
Befeküdtem az ágyba Mark meg mellém. Mark mellkasára hajtottam a fejem. És elaludtam.