A titokzatos fiú

45.

Ő akit egyszer a legjobb barátomnak neveztem, az aki a támaszom volt csupán azért, mert jó szinész, majd miatta dőlt is össze az a boldog kislány. Itt állt előttem. Nem hittem a szemeimnek, nem tudtam elhinni, hogy valóban ő az. A kopasz haja megnőtt. Erős barna szine egyenes ivben húzódik a feje tetején. Fülében piercing, a karjain egy két tetoválás látszódik. Pólója V-s kivágása alatt megbújik pár tetoválás amelynek csak a teteje látszódik. Akaratom ellenére is kiváncsi lettem vajon, hogyan néznek ki. Alsó ajkam harapdálva néztem a fiúra aki egyre közelitett felém. Egy lépést hátrébb léptem. Kaján mosoly terült el az arcán. 

-Végre újra látlak.-ijesztő mosolya borzongást vállt ki belőlem.Nagyot nyelek ahogy a fiú szemeiben lassan elveszek.Megszólalni még is képtelen voltam.

-Te..te mit keresel itt?-alsó ajkamba harapok.

-Visszajöttem hozzád.-kacsint majd Aiden mellé lép.

-Hello.-köszön Aiden.

-Csá, ki vagy?-teszi Aiden vállára a kezét. Elforditja tőlem a fiút majd el is vesznek a tömeg rengetegjében.

Nézem ahogy elnyeli őket a sok diák. Liah karon ragad és egyenesen a teremig húz. Ajtót kicsapva ront be. Egy két szempár kérdőn felénk fordul. Liah nem is foglalkozva az érdeklődő osztálytársainkkal huppan le a helyére majd összefonja karjait és rám néz. Sóhajtozva ülök le mellé. Felém fordul majd kérdőn felhúzza szemöldökét.

-Elmagyaráznád ez még is mi volt?-von kérdőre.

-Mire gondolsz?-húzom el a számat.

-Na ne néz hülyének. Lehet, hogy néha szétszórt vagyok, de vak nem. Még a hülye is látja, hogy nincs rendben köztetek valami, na és Aidennel egyből izzott a levegő.

-Van múltunk, de csak múlt. Aiden pedig egy paraszt, aki nekem jött és már nem szimpatikus.-szögezem le. Olyan nevetséges ez az egész szituáció.

 -Szóval nem fogod elmondani jól sejtem igaz?-bólintok.-Akkor egy utolsó kérdés.-kérdőn nézzek rá.-Mi volt reggel az a beszélgetés a szüleiddel? Milyen fegyver?-megállt bennem az ütő. Semmi se jutott eszembe mit is mondhatnék neki.Valamit ki kellett találnom, de még is mit? Újra hazudjak neki, de végül is csak próbálom megóvni.

-Nem is beszélgettünk semmi ilyenről.-kinosan elnevettem magam.

-Fura vagy te nekem, nagyon fura.-elmélkedve fordul oldalra Liah, ahogy megszólal a becsengő. Kifújom a bent tartott levegőt.  A tanár előtt futott be Aiden és Broce. Leülnek hátra én pedig őket nézve megkönnyebbülten sóhajtok. Legalább ez sikerült. Aiden jóba van Broce-al. 

A tanár is befutott pár percet késve. Haja a válláig ért, vékony szoknyában és blúzban lépet az asztalhoz. Kedves tanár és csinos is. Nem a kedvencem, még is szeretem az óráit.Nagyon jól tudja tanitani a törit azt meg kell hagyni. Éreztem a pillantását a hátamon, égette a bőrömet. Nem akartam megfordulni még is megtettem. Ott ült, egyik kezére döntötte a fejét és onnan nézett engem. Ahogy találkozott a tekintettünk kajánul elmosolyodott. Hirtelen kaptam el a tekintetemet.Az arcom másodpercek alatt lett piros. A tanár beszélt még sem tudtam figyelni. Sok volt a gondolatom súlya. Úgy éreztem egymást akarják kilökni a fejemből. A tanárnő összecsapta a tenyerét, kissé megijedve néztem fel rá.

-Akkor ma páros munka lesz.-mondja nagy mosollyal az arcán. Mindenki szembe fordult a padtársával és vártuk, hogy megkapjuk a feladatott. A tanárnő az asztalához ment és elvéve onnan pár lapot az osztály felé fordult. 

-Nem gondoltátok komolyan, hogy ilyen egyszerű lesz?-nevetve nézet végig a kérdő tekinteteken.-Én választom a párokat.-sok nyúzott dörmögést kapott, de nem foglalkozva vele kezdte el összerakni a párokat.