A titokzatos fiú

17.

1 hét múlva:

Péntek végre! Olyan boldogan keltem fel hisz végre vége a hétnek. Cam azt mondta pakoljak össze, mert hétvégén elmegyünk a bandával valahova. Már nagyon várom, viszont Liah és a fiúk is egyre furcsábban viselkednek velem. Liahval szinte minden nap talizunk és úgy ölel meg mindig mintha sose akarna elengedni. Hát a fiúk meg nem annyira piszkálnak, kevesebb beszólásuk van és többet jönnek oda megölelni. Cam pedig minden nap velem alszik és este mindig hallom,hogy álmában mindig azt kiabálja,hogy, de én szeretlek Bella ne haragudj! amivel mondjuk ki megőrit .Noah itt lakik velünk, de ezen a héten köszönésen kivül nem nagyon akart velem beszélni és nem tudom miért. Vajon mi rosszat tettem?

Megreggeliztem felöltöztem és elkészülve indultam el suliba. Mikor kiértem a házból a kapunk előtt Cam állt a kocsijának dőlve. Anyuék még nem ismerik Camet, mert visszamentek az üzleti útra, Oli meg még alszik igy nem zavart, hogy hirtelen megjelent Cam.

-Szia baba!-mondta Cam majd magához ölelve megcsókolt.

-Szia! Te hogy hogy itt?-kérdeztem meglepetten.

-Elviszlek suliba, miért tán nem vihetem el a barátnőm?-kérdezte mosolyogva.

-De, csak megleptél.-mondtam.

-Ez volt a cél.-mondta mosolyogva majd kinyitotta a kocsi ajtaját.

Beültem majd elhajtott. A sulihoz érve megcsókoltam majd kiszálltam a kocsiból ő pedig elhajtott. Elena jött oda majd megölelt és együtt mentünk be órára.

Noah szemszöge:

Ezen a héten nem sokat beszéltem Bellával. Egyszerűen fáj, hogy nem  velem van és nem kelhetek fel arra, hogy békésen szunyókál mellettem és ez megörit. Próbálom kerülni, de csak rosszabb. Hiányzik. Reggel mikor felébredtem Bella már nem volt itthon. 

-Héé haver hol a francba van a húgom?-jött le idegesen Oli az emeletről.

-Nem tudom én is ezen gondolkodtam.-mondtam mikor rezget Oli telefonja.

-Oké most irt hogy az a gyökér Cam vitte suliba már Elenával a terembe vannak.-mondta Oli. 

Én egyszerre könnyebbültem meg és törtem össze. Miért nem velünk jön? Legalább ilyenkor látnám még. Mi is elkészültünk Olival majd a kocsiba beülve elindultunk a suliba. 

Bella szemszöge:

A nap gyorsan elment. Mikor vége volt az utolsó órámnak Elenával szaladtam ki a suliból. Amikor kiértem elköszöntem a barátnőmtől és a kocsinak támaszkodó bandához siettem. Majd odaérve beugrottam Liah nyakába aki nagyon erősen ölelt meg majd hallottam, hogy szipog és elhúzottam tőle.

-Hé Liah mi a baj?-kérdeztem idegesen.

-Csak hiányoztál.-mondta szomorúan.

-De tegnap találzkoztunk.-mondtam és érthetetlen arccal néztem rá.

-Liah ne érzékenyülj már el.-mondta Nash, aki szintén nem volt boldog. 

Mi van velük, hogy ilyenek? 

-Baj van?-mentem oda Camhez.

-Nincs baba csak összekaptunk kicsit, Liahra meg a hülye Hanry rá ordibált és ezért ilyen siros.-mondta Cam.Nem tudtam elhinni hisz Liah nem sir ilyenért hanem visszavág. Gyorsan beültem a kocsiba majd a hátul ülő Hanry felé néztem. Hanry karba font kézzel idegesen mint aki mindjárt sir úgy nézett ki az ablakon.

-Héé Hanry nem is köszönsz?-kérdeztem mosolyogva. Addig a többiek is beültek a kocsiba.

-De, szia Bella.-nézett felém Hanry majd hátulról megölelt.

-Miért vesztetek össze?-kérdeztem egy kis csend után mikor elindultunk a házunk felé hogy elvegyem a cuccaim.

-Ahh csak lényegtelen hülyeségen.-mondta Cam.

-Ennyire hogy mindjárt sirtok?-kérdeztem értetlenül.

-Hát látod.-mondta Cam egy kamu mosolyt eresztve. 

Mikor megérkeztünk a házunk elé én beszaladtam elvettem a cuccom majd kimentem és becsuktam a házat. Oli és Noah edzésen vannak, de mondtam nekik hogy elmegyünk 2 napra. Nagy nehezen beleegyeztek igy most nem kell magyarázkodnom hova is megyek. Mondjuk még én sem tudom. Beültem a kocsiba majd elindultunk. Engem fél úton elnyomott az álom, de eddig se beszélgettünk csak a zene ment amin nagyon csodálkoztam. Arra keltem fel, hogy Cam megállt. Mikor kinyitottam a szemem egy erdőt láttam és a közepén egy fa házat. Elég messze lehettünk hisz nagyon kihalt. Ránéztem a barátaimra akiknek mind könnyfátyol volt a szemében, de még mindig nem értettem miért. Kiszálltam a kocsiból és mindenki oda rohant hozzám és nagy ölelésbe fogtak. Mivan velük mi ez az érzékenyülés? Nem értem... Cam lépett egyedül elém majd hosszasan megcsókolt és éreztem, hogy egy könnycsepp folyik le arcán. Majd elválva a fülembe súgta.

-Mindig emlékez arra, hogy szeretlek és azt akarom, hogy boldog legyél, remélem mindig szeretni fogsz!-mondta majd egy könnycsepp esett le arcán. Nem értem mivan, most már tényleg nem.Ekkor Matt is megjelent aki rögtön oda szaladt és szorosan megölelt. Szóval ő végig itt volt már várt minket. Miután elengedett még Hanry és Nash is odajöttek megöleltek majd annyit mondtak -mindig a kis húgink maradsz, mindig megvédünk majd ez után is. -Tényleg nem értem mivan. Majd Liah lépett oda.

-Te vagy a legjobb barátnőm és az is maradsz remélem neked is én.-mondta majd sirva megölelt. 

Miután Liah elengedett végignéztem rajtuk, a könnyes szemeiken, majd egy ütést éreztem és elnyelt a sötétség.