A titokzatos fiú

4.

Ahogy a terembe értünk már elég sok osztálytársam bent volt, köszöntünk majd leültünk. 

-Na akkor most beszéljünk arról, hogy miért vártunk Emilivel reggel a kolinál és mi az hogy Oli itthon van?- bombázott kérdésekkel a barátnőm.

-Már nem leszek kolis, mert a Oli visszajött és ő hoz majd suliba mivel anyáék hosszú ideig üzleti úton vannak igy Olival fogok lakni.-mondtam

- Na az király-mondta a barátnőm

Majd becsengettek. Bejött a tanár és már kezdte is az órát. A nap elég gyorsan eltelt. Mikor utolsó órának is vége lett,mentünk ki a folyóson, le a lépcsőn ahol megláttam Nathant. Gyorsan kimentünk Elenával elköszöntünk majd vártam,hogy végre megjöjjön Oli is. Ekkor Nathan jött oda.

-Szia cica! Lenyugodtál?-kérdezte

-Szia tahó! Közöd hogy mivan velem?-mondtam flegmán

-Szóval nem..

-Gratulálok hogy leesett.-gúnyosan tapsoltam.

-Jó bocsi cica-vágott szomorú fejet.-haza kisérhetlek??-kérdezte

- A bátyám jön értem,de azért kösz-mondtam

-Hát oké..akkor jó legyél-és egy puszit nyomott az arcomra.És elment.

 Teljesen lefagytam,vajon mi volt ez?? Ekkor megjött Oli beszálltam a kocsiba és elindultunk.

-Na hugi milyen volt a suli?- kérdezte

-Elment.

-Nekem még el kell ugranom egy papirért, de otthon van kaja és addig tanulj meg.-mondta parancsolóan

- Jól van apa...-nevettem

Mikor megjöttünk kiszálltam elköszöntem ő pedig elhajtott. Kinyitottam az ajtót majd bementem. Levettem a cipőm és ledobtam a táskám majd bementem a konyhába csináltam enni majd felmentem a szobámba. Ahogy leraktam a cuccom egy csapódást hallottam lentről. Felálltam majd kimentem egyenesen le a lépcsőn. Már az utolsó fokoknál jártam amikor hátranéztem és beleütköztem valakibe. Ő megfogta a karom hogy el ne essek. Csak néztünk egymás szemébe. Gyönyörű kék szeme volt. Vajon ki lehet ez a titokzatos fiú és még is mit keres a házunkba?

-Ki..ki vagy te??-kérdeztem kissé ijedten.

-Szia hercegnő! A bátyád haverja vagyok Noah.-mondta

Ekkor láttam hogy a pólómat nézi amin I'm princess felirat volt. Elkezdtem kinosan nevetni.

-Ohh szia Bella vagyok!- mondtam

- Igen tudom sokat mesélt rólad a tesód. Leginkább hogy aranyos vagy de dinka és egy zsáknak nézel ki.- nevetett

- Igen ez Olira vall,de amúgy én is szeretem.-nevettem én i.

-Pedig inkább hercegnő mint egy zsák.-mosolygott aranyosan

-Köszi-pirultam el.

Nagyon aranyos ez a srác és gyönyörű szemei vannak. Jajj Bella mivan veled?

-Nem vagy éhes?- kérdeztem.

-De igen, ehetünk valamit-mondta

-Okés akkor csinálok spagetitt.

-Rendben.

Végig beszélgettünk, tényleg aranyos srác.

-Hallom ha nem vagyok normális páros lábbal repülők?-kérdezte nevetve

-Hát...tudod...az még akkor volt mielőtt nem mentem neked.-nevettem kinosan.

-Persze tudom-nevetett

Majd megjött Oli is és leültünk enni.

-Látom összehaverkodtatok.-mondta Oli mosolyogva

-Igen.-mondtuk egyszerre Noahval.

-Kis taknyost még védenünk kell Noah.-mondta Oli nevetve

-Nem vagyok kis taknyos hagyjál jó?-mondtam

-Kis taknyos hercegnő.-mosolygot Noah, erre Oli röhögni kezdett.

-Szálljatok le rólam vagy ma az utcán alszotok.-Erre elkezdtünk nevetni mindhárman.

 Majd gondoltuk nézzünk meg egy filmet.

-Na mit nézzünk?-kérdezte Noah

- Felhők fölött 3 méterrel?-kérdeztem 

-Jajj fujj az nyálas.-mondták egyszerre

Én csak összefontam a kezeim és kimentem popcornt csinálni a konyhába.

-Na mit nézzünk?-jöttem vissza a nappaliba.

-Na nem ezt nem.-mondtam

-Nyugi hercegnő megvédünk.-mondta Noah.

-És amúgy is izgi a Démonok között.-ijesztően mosolygott Oli.

Leültem közéjük és elkezdtük nézni a filmet,de én szinte csukott szemmel néztem. Akármilyen ijesztő hangot hallottam sikitottam egyet és odabújtam Noahoz aki  átkarolt és megölelt. Nagyon jó érzés volt. De nem szabad ő csak a bátyám egyik barátja ennyi. Mikor vége volt a filmnek Oli felment a szobájába mi meg még lent maradtunk.

-Nézzünk meg valami vicces filmet,hogy ne legyen ijesztő?-kérdezte Noah

-Igen.-bólogattam.

Épp hogy elkezdtük a filmet elaludtunk. 1 óra múlva két erős kar ölelésében ébredtem. Noah szuszogott mellettem ülve a kanapén. Megnéztem az órát: 23:30 volt az idő. Nem akarta, felállni de muszáj volt.

-Noah-suttogtam

-Hmmm??-Kérdezte félálomban

-el fog állni a nyakad ha igy fekszel a kanapén.-mondtam

Nem válaszolt visszaaludt. Feltettem a lábát a kanapéra ő meg lecsúszott, hogy fekve legyen a kanapén. Már én is hulla voltam igy leültem mellé de hirtelen el is aludtam.