A titokzatos fiú

52.

                                                                            NOAH

A kanapén ülök Oli mellett. A tv-t bámuljuk, Oli idegesen ül mellettem, de nem árulja el miért. Szemeimmel Bella ragyogó arcát keresem, de ő nem tűnik fel sehol. Düh lobban bennem ahogy arra gondolok, hogy Kyle és ő valahol kettesben buliznak vagy éppen mást csinálnak. Nehéz elfogadnom, nehéz megértenem, hogy mi változott.Elment és miután visszajött már nem ő volt.Szemeiben még láttam azt az elveszett kislányt, azt aki félt attól, hogy milyen lesz a kapcsolatunk, aki boldogan mosolygott a barátai viccén, aki mindig mosolyt csalt az arcomra. Helyette egy magabiztos és erős nő jött vissza.Akit eddig nem láttam,tudtam, hogy létezik, de sosem gondoltam, hogy ennyire más. Szemeiben aggódás tündökölt,minden egyes véletlen beszélgetést hazugsággal fűzerezett.Kizárt a gondolataiból, másra fókuszált, még is ott bujkált benne az az elveszett lány, aki mindent megtenne a szeretteiért. Oli felé fordultam.Csöndben bámult maga elé. Kezeit a térdén tartva kulcsolta össze.Felém emelte tekintetét,halvány mosoly bujkált valahol a szája szélén,mélyen az aggódás mögött.

-Mi történt?-szólal meg. Jól tudom, hogy Bellára érti.Előre fordulok, megszólalni nem tudok, hisz fogalmam sincs mit mondhatnék.

-Kyle hivta és lelépet. Nem tudom elhinni, hogy csak legjobb barátok.-bukik ki belőlem az az egy mondat amely már oly rég bujkál a gondolataimban.

-Furán fog ez hangzani tőlem, de bizz benne, nem az van amire gondolsz.-döbbenten nézek rá, ő is azzal jön amivel Bella.Miért van mindenki ellenem?

-Akkor mi van? Senki se mond semmit, hogyan bizzak meg benne, ha nem tudom mi van vele?-csattanok fel.A fiú szólásra nyitja a száját, de mielőtt bármit is mondhatna a bejárati ajtó nagy hanggal kicsapódik.Oli felugrik és velem mit sem törődve rohan ki a nappaliból.Követem, mert a kiváncsiságom minden dühömet felül múlja.Átveszi a hatalmat és nem tudok ellene tenni semmit.

Oli megtorpan előttem igy én is megállok. Felnézek, de tekintetem döbbenté válik. Őt fiú áll az ajtóban.Négyen elegáns szmokingot viselnek mig az ötödik tetőtől talpig feketét. Felismerem Kylet és mellette álló ideges fiút. Az a fiú aki megcsókolta Bellát. A másik kettőt nem ismerem viszont az utolsóra egy kis idő után rájövők ki. Az új fiú azt hiszem Aiden akivel elvileg utálják egymást Bellával.Idegesen toporognak. 

-Hol a húgom?-szólal meg Oli és aggódóan méregeti az ajtóban toporgó fiúkat.A fiú aki megcsókolta Bellát felmordul majd elrohan egyenesen Bella szobájának az irányába, majd beront rajta és becsapja az ajtót.Úgy érzem én vagyok az egyetlen aki nem tudja mi folyik itt.

-Aiden!-fordul a fiú felé Kyle.-Menj Lucas után és hozzátok a cuccokat és próbáld megnyugtatni.-az emlitett fiú bólint és ő is Bella szobájába megy.-Szerintem üljünk le egy kicsit.-fordul Oli felé Kyle.

-Azt mond mi történt!-a fiú dühösen szoritja ökölbe a kezét.

-Megvan ami kellett, de Bella valahova elkeveredett és azt hiszem elkapták.-Kyle állkapcsa megfeszül, de ezzel nincs egyedül.Oli idegesen kifújja a levegőt, arca lángba lobban, olyan mint egy vulkán amely bármelyik percben kitörik és lerombol mindent, ami az útjába kerül.Tudatosul bennem a fiú szavai.Pánik lesz úrrá rajtam.Bella eltűnt, megint elveszett és most nem tudjuk hol van.Düh, méreg,félelem és aggódás keveredik bennem.Érzéseim merő kavalkáddá változnak és fogalmam sincs, hogy rendezzem őket. Kérdőjelek teritik be a gondolataimat.A falnak dőlök és magam elé meredek.

-Mi folyik itt?-csattanok fel, hirtelen változik a hangulatom dühőssé. Nem birok tovább várni és a kérdőjeleket boncolgatni egyedül.Választ akarok arra amit eddig nem tudhattam, de itt az idő.