- Csá! Most mennem kell, sziasztok - köszönt el komoran Jessica.
- Szia Jessy - köszönt el Mia.
- Szia... Jess - suttogtam, erre megtorpant.
Még utoljára vissza nézett, és belenéztem Jessica csodaszép kék szemébe, majd elment.
Ez a lány, olyan magával ragadó. Szép mégsem nagyképű. Komor mégis kedves. Hideg mégis érezni lehet az érzésit. Zárkózott mégis nyitottnak érzem mikor a szemébe nézek.
Bronson mesélt nekem róla tegnap, mikor visszajöttek az étkezőből. Lizzy-vel nagyon kedves volt Jessica és elmesélte, hogy szerzett neki cukrot, amitől nagyon durván bepörgött és össze-vissza futkározott a szobában.
Elmesélte, hogy mogyoró barna haja a válláig ér. Szeme levendula kéken izzik és, ha nevet nincs nála szebb. Na jó, be kell valljam még magamnak is, hogy Bronson csak annyit mondott, hogy rövid barna a haja és kék a szeme. A többit Lizzy-ből szedtem ki és kicsit túl spriráztam, viszont mikor az előbb megláttam leesett az állam. Szebb, mint gondoltam.
- Ethan? - szakította félbe a Jessica-ról szőtt gondolataimat Mia.
- Bocsánat, elkalandoztam - khmm, nem is kicsit.
- Semmi baj, csak azt mondtam, hogy vízszintesbe kellene helyezned magad - mosolyodott el kedvesen.
- Rendben - nagy nehezen megfogtam a távirányítót és leeresztettem a háttámláját az ágyamnak.
- Szóval - kezdett tovább hablatyolni Mia - Annyira unalmasak a napjaim...
Na innentől újra kikapcsolt az agyam. Semmi kedvem sem volt hallgatni a nyafogását. Nem mondom, hogy Mia csúnya, mert akkor hazudnék. Egy nagyon szép lány, akinek platina szőke haja és barna szeme van, de valahogy nem fog meg. Nem érzek olyat, mint, mikor meglátom Jess-t.
Egy kéz érintésére tértem újra vissza a valóvilágba - Mia, te meg mit csinálsz? - nézte le a gyógytornászomra.
- Meg kell mozgatni a combizmaidat - rám kacsintott majd folytatta azt, amit az előbb elkezdett.
- MIA - szóltam rá.
- Igen, kedvesem? - nézett rám tetetett megszeppenéssel.
- Először is - kaptam fel a távirányítót - Nem vagyok a kedvesed. Másodszor pedig tudom, hogy csak egy kis játékot űzöl, de el kell mondani, hogy nekem van barátnőm - hazudtam a szemébe - Szóval, kérlek hagyd abba és foglalkozzunk a munkával.
- Oh, hát jó - mondta tisztán hallható undorral a hangjában. Van egy olyan érzésem, hogy ennek nem lesz jó vége
YOU ARE READING
Soha ne engedj el
RomanceSziasztok, Jessica vagyok, 17 éves és rákos. Tudom elég durván hangzik, de igaz. Az élet nem kegyelmes mindenkivel, vannak akikkel keményebben bánik. ... ... láttam ahogyan egy talán velem egy korú fiút tolnak be, rettenetesen nézett ki... Lehetnek...