Needed Me /Jikook ff./

1. rész

Gyorsan becsuktam magam mögött a mosdó ajtót, majd egy fáradt sóhaj után neki döntöttem a hátam. Csak az járt a fejemben, hogy mielőbb el kell innen tűnnöm. Gyors körbepillantottam, de mivel senkit nem találtam a helységben kihangosítva tárcsázni kezdtem a megmentőm számát, a telefont a csap mellé helyezve, miközben hideg vízzel mosni kezdtem az arcom.
Pár csörgés után a barátom vidám hangja szelte át a férfi mosdóban halkan szóló zenét.
- Jiminie! Milyen a randevú? - kérdezi azonnal, én pedig megdörzsölöm az arcom egy szenvedő mormogás kíséretében.
- Borzalmas. - nyögöm a válaszom, majd elzárva a vízet a pultra támaszkodtam, hogy magammal szemezhessek. Egyértelműen jól néztem ki, nagyon igyekeztem, hogy megfelelően kicsípjem magam ma estére, de már a partneremre vetett első pillantásnál tudtam, hogy kár volt minden készülődésre szánt perc. Az érzést aztán csak erősítette, amikor társalgásba kezdtünk és rájöttem, hogy szívesebben verném a fejem tányéromba, minthogy tovább folytassam ezt az estét.
- Oha. Ronda a pasas? Vagy talán féleszű?
- Hope, ez a csávó minden, amit én utálok egy férfiben. Arról nem is beszélve, hogy két perc után már beletudtam volna fulladni az okádék pacsulijába.
Hirtelen az ajtó nyílik, így oda sem sandítva gyorsan felkapom a telefonom, és visszaállítom, hogy csak én halljam Hope jókedvű hahotázását, mellyel szánalmas helyzetem véleményezi. Az idegen közben a piszoárokhoz megy, hogy elvégezze a dolgát, így mivel meggyőződöm, hogy nem vagyok útban, folytatom a beszélgetést.
- Hope, valahogy ki kell szabadítanod ebből a szituból! Már próbáltam gyengéden utalgatni, hogy fejfájásom van és mennék haza, de ez a csávó annyira idióta, hogy azt hitte arra célzok vele lépnék már le, hogy "romantikusabb vizekre evezzünk." - ismétlem annak a szerencsétlennek a szavait, és a hangomat is elmélyítem egy kicsit és olyan nyomorékul szerelmesen próbálom utánozni ahogy Ő beszélt.
Hope erre ismét jóízűen nevetni kezdett és még én is elvigyorodtam a szerencsétlenségemen, miközben elmormoltam neki, hogy csessze meg, amiért röhög a nyomoromon.

- Hoseok én nem akarok ezzel semmit csinálni! Reménykedtem, hogy legalább egy kellemes estém lesz, ha már a célra nem igazán felel meg, de ha választanom kellene közte és hogy egy sajtreszelővel elégítsem ki magam, nem is kérdés, hogy hol találom meg a konyhaszekrényben az eszközt.

Hoseok erre még inkább nevetni kezdett, és biztos vagyok benne, hogy bearanyoztam a péntek estéjét a hisztimmel. De hát miért is unatkozna, ha itt vagyok neki én?

- Na és mit tehetek érted? - érdeklődik Hoseok, mire nekem egy megnyugtató sóhaj szalad ki az ajkaim közül, miközben a levegő bokszolok és eltátogom, hogy "Ez az!". Tudtam én, hogy az én mosolygós barátomra most is számíthatok!

Időközben az idegen mellém ért, így elléptem a csapoktól, hogy odaférjen és mögötte járkálva folytattam a hívást. Fél szemmel azért ránéztem, és a pillanat tört része alatt már fel is mértem teljes valóját. A szövet nadrágjába bújtatott lábait, melyeken még így bebugyolálva is láttam, milyen izmosak, különösen a combjai. Majd a fehér ingére vezettem a tekintettem, széles vállai és szépen ívelt vonalai láttán pedig beharaptam az alsó ajkam. Hátulról ez a csávó egyértelműen tízből tíz és belül átkozom az eget, hogy ha a randi partnerem csak egy negyednyire nézne ki ilyen jól, már elégedett lennék. De persze ez az Adonisz nem az én partnerem.
Úgy érzem, hogy figyelnek, és észre is veszem, hogy a tükrön keresztül a szexi idegen szinte lyukat égett rám a fekete szembogaraival. Észrevétlenül nyelek egyet, és megállapítom; ez a srác egyszerűen tökéletes. Szinte ordít róla a dominancia, ami az én gondolataim is azonnal eltereli és ezen egyáltalán nem segít pajkos vigyora, mellyel az egyértelmű ámulatomat reagálja le.

Hirtelen visszatérek a valóságba, ahogy Hoseok egy nőket megszégyenítően belesikít a telefonba. A meglepődöttségtől újra felveszem a fonalat, és megindítom a lépteimet, hisz ekkor vettem csak észre, hogy annyira elbambultam a szexi idegenen, hogy lefagytam a mosdó közepén.