darabokban - in pieces

33. rész

De... Mi van, ha valami olyasmit mondok, amitől még ő is beijed? Ha elég okos vagyok, ki tudom húzni magam ebből a szarságból, mégpedig elég okos vagyok hozzá. Ha erősebb nem is, okosabb még lehetek Danitól, ha nem vesztem el a fejem, és képes vagyok gondolkozni ahelyett, hogy az őrjöngő, őrült dühvel foglalkoznék, ami szinte ordítva akart kitörni belőlem.

- Nem tudsz elmenekülni előlünk, akárhogy próbálkozol is – tapintott rá a leggyengébb pontomra. Óriási félelmem volt, hogy egész hátralévő életemben menekülnöm kell, pont úgy, mint ahogy Misinek is menekülnie kellett és fel kell áldoznom az életem azért, mert egyszer régen valamikor rossz döntések sorát hoztam meg, mikor még azt sem tudtam, mit is jelent dönteni és hogy a tetteinknek mindig vannak következményei. – Te is tudod ezt, ugye?

- Rátok fogom hívni a rendőrséget, ha nem szállsz le rólam – löktem el őt egy hirtelen mozdulattal magamtól, ami olyan váratlanul érte, hogy egy lépést hátrált, hogy megtartsa az egyensúlyát. – Biztos vagyok benne, hogy Szilivel meg fogsz próbálkozni, és mivel én terveltem ki az egészet lépésről lépésre, mindent olyan hihetően fogok tudni beadni a zsaruknak, hogy egy percre nem kérdőjelezik meg, honnan szedtem az infókat – próbáltam magabiztosan mosolyogni, de valószínűleg hasonlóan idiótán néztem ki, mint Dani, akinek az arcára fagyott a vigyor. Rettegtem attól, hogy balul sül el ez az egész hirtelen felindulásból kitalált tervem, amihez Iván adta az ötletet a ma említett „biznisszel".

- Nem mered – vicsorgott rám, és közelebb hajolt, de nem mert hozzámérni. – Egy idióta kis picsa vagy, sokkal többet jelent neked hogy tartozz valahová, mint hogy felrobbantsd a bandát egy ilyen pitiáner húzással – győzködte saját magát is, miközben a szemembe nézett.

- Ezt képes vagy azok után mondani, amit velem műveltél? Szerettelek téged, Dani, legyél akármilyen elcseszett ember. Szerelmes voltam beléd – ordítottam az arcába, könnyek patakzottak az arcomon. A fájdalom ezerszeresen tört rám, amit az elvesztése miatt éltem át nap mint nap, és teljesen átvette felettem az irányítást. – Azt hittem, hogy te is szeretsz engem, hogy fontos vagyok neked, erre kiderült, hogy annyit sem érek neked, hogy elmondd, hogy végeztünk egymással, egyszerűen egy másik csajt szereztél mellém, mert úgy kényelmesebb volt – soroltam tovább a legsúlyosabb dolgokat, amiket ellenem elkövetett. – Nagyon jól tudod, hogy eltanultam tőletek ezt az egészet, és ha az kell ahhoz, hogy bosszút álljak, hogy bemártsam az egész kibaszott bandát, akkor meg fogom tenni. Bőven nem volt elég büntetés neked, hogy szarrá vertelek aznap, megérdemled, hogy végre te is megtapasztald, milyen az, amikor a saját barátai árulják el az embert. Fogadni mernék, hogy mindenki csak a saját bőrét mentené és téged otthagynának a szarban – fejeztem be a kis kirohanásomat, a végére tartogattam azt, amit már ezer éve észrevettem Danin, de sosem volt elég merszem a szemébe mondani. Félt, hogy kihasználják őt és csak azért maradnak mellette az emberek, mert rettegnek tőle, és erre kellett a legtöbb hangsúlyt helyeznem. Ha tényleg annyira be van szarva a bandától, mint azt sejtem, nyert ügyem van.

- Sosem tennéd ezt meg velünk. Mi vagyunk a családod, a garázs az otthonod... - próbálkozott elfúló hangon kitalálni valamit a srác, de csak úgy sütött belőle a kétségbeesés, és a tehetetlenség.

- Senkim nem vagy, Dani, ezt nagyon jól vésd az eszedbe. Sosem tennék meg semmit, amivel rajtatok segíthetek. Most pedig takarodj a házamból és a közelébe se gyere, ha jót akarsz magadnak – ragadtam meg a karjánál fogva, és szó szerint végigrángattam a srácot a házon, hogy kilökjem a bejárati ajtón át a folyosóra. – Soha többet nem akarlak látni – néztem mélyen a szemébe, és a képébe vágtam a bejárati ajtót.

- Nagyon csúnyán megbánod még ezt – kiabálta Dani remegő hangon, mint aki nem biztos abban, mire is gondolt, mikor a fejemhez vágta ezt az újabb, üres fenyegetést. Aztán meghallottam Irén néni hangját, aki egy végtelenül kedves nyugdíjas nő volt a szomszédból, és aki legnagyobb meglepetésemre kiabálni kezdett, miszerint valami huligán van a házban, és azonnal a rendőrségért kiáltott, ami után Dani rohamosan távolodó léptei és azt azt követő hatalmas csend követett.