"SOSE LESZ BELŐLED HŐS"

11.

Kezdtél magadhoz térni, de a szemeid még csukva voltak. Hideg volt és büdös, penész és rothadó hús szag volt egy kis büdös zoknival fűszerezve. Valami rettenetesen szorította a csuklód, egy bilincs vagy valami hasonló.  Ki nyitottad [szemszín] szempárjaid. Homályosan láttál és ezen a sötét is csak rontott. Fel néztél a kezedre ami a plafonról logó kettő lánchoz erősített bilincsekben voltak. Szerencsédre le ért a lábad a földre. Már kezdtél jobban látni így szét néztél. Egy cella féleségben voltál háttal az egyik oldalsó falnak, a helyiséget egy kicsi ablak épp, hogy bevilágította. Ez a cella egy nagyobb szobában helyezkedett el, a rács másik oldalán volt egy asztal és egy ajtó, valószínűleg a kijárat. Előre néztél és megpillantottad Bakugot. Ő jobban járt mint te, ült a földön, kezei a feje mellet voltak ki bilincselve. 
Láttad az arcát, de sose láttad még ezt az arc kifejezést nála. Szomorúnak tűnt, de mégis semmit mondó, csak meredt maga elé. 

-Hé.-Szóltál neki oda halkan, semmit se reagált rá.-Hé!-Hallania kellet volna az előbb is, de azért most egy kicsit hangosabban szólítod meg.-HÉ! Figyelj már. 

-Mi van?-Épp, hogy csak hallod kérdését. 

-Mi ez a fej?-Kacagod el magad halkan.-A nagy Bakugo megijedt egy kis elrablástól?-Nézel rá gúnyosan. Még mindig csak néz előre a semmibe meredve.-Katsuki? Mi bajod van?-Kicsit megmozdulsz így a láncok megcsendülnek.-Picsába.-Sziszeged ki fogaid közt.-Katsuki mi baj-Nem tudod be fejezni mondandódat.

-SZERINTED?!-Nézz rád vörös íriszeivel a fiú, mintha egy picit világítana a sötétben.-Elraboltak MEGINT, ki vagyok láncolva egy kurva büdös helyen, fázok, sötét van, meglőttek az előbb, vagy ki tudja mikor lehet már hetek óta itt vagyunk csak most keltünk fel!-Eléggé ki akadt a fiú, már épp mondanál valamit de folytatja.- Ja és nehogy el felejtsem mondani, hogy nincs erőm. De tudod mi a legszarabb ebben az egészben?-Hisztérikusan felnevet. Szólalnál meg, de közbe vág.-AZ, HOGY VELED VAGYOK ITT, AKI MIATT IDE KERÜLTEM MERT NEM TUD RÁM HALLGATNI. NEM, NEKED... EGYSZERŰEN ANNYIRA ELEGEM VAN BELŐLED, NEM ÉRTEM MINEK JÖTTÉL IDE! TÖNKRE TESZED AZ ÉLETEM, MINDEN KI BE BASZOTT NAP AZ IDEGEIMRE MÉSZ A FASZSÁGAIDDAL, HOGY KACCHANNAK HÍVSZ PEDIG NEM ENGEDTEM MEG! AMIKOR NEM VAGY A KÖZELEMBE' ÁLDOM AZOKAT A MÁSODPERCEKET! BÁRCSAK MARADTÁL VOLNA OTT AHOL VOLTÁL! OLYAN ERŐS SE VAGY, FIZIKAILAG SE, SE SEHOGY. KURVA IDEGESÍTŐ VAGY, HA EGYSZER KI JUTUNK INNEN, MENJ EL INKÁBB MÁSHOVA! LEGSZÍVESEBBEN LE ROBBANTANÁLAK A POKOLBA, JA VÁRJ NEM TUDLAK MERT VALAKI MIATT, NINCS ERŐM! ÖRÜLJ, HOGY KI VAGYOK LÁNCOLVA MERT MÁR RÉG HALOTT LENNÉL! HÜLYE KURVA.-Köpi neked a szavakat és néha megrángatja karjait amennyire csak tudja. Düh beszél belőle, ezt te is tudod. Most kiabált veled először így. Hasonlított az arcszerkezete arra amikor megnyerte a bajnokságot. Köpni nyelni nem tudsz, az ordítozásától valószínűleg elfáradt hisz elég gyorsan liheg és hangosan. 

-Ba...Bakugo..-Szólalnál meg, de ki csapódik az ajtó így egy kis fény beszűrődik.

-Juj, de hangos vagy. Az egész épület az ordibálásodtól zeng.-Az egyik férfi sétál be, egyre közelebb a rácsokhoz a kopasz férfi az. Szőke fiúra néz, aki most egy démonhoz hasonlítható.-Te aztán nagyon utálod ezt a lányt.

-WÁOW! Honnan jöttél rá?-Vicsorog rá Bakugo a kopaszra.

-Milyen kis szemtelen vagy, csak nehogy a végén tényleg az legyél.-Felkapcsolja a lámpát, majd az ajtóban megjelenik egy másik férfi,  ha jól emlékszel Bobnak hívják.

-Be adtad már neki?-Érdeklődik az új tag, majd becsukja az ajtót és ő is közelebb jön a rácsokhoz. 

-Most akarom.-Elkezd a zsebében kutatni majd ki vesz egy kulcsot és ki nyitja a cella ajtaját. 

-Igyekezz.-Bob egy injekciótűt nyújt a másik férfinak aki elveszi tőle. Majd elkezd feléd sétálni. 

-Nem fog fájni, nyugi. Csak egy kis szúrást fogsz érezni. 

-Ami azt illeti nem nagyon szeretem az ilyen dolgokat.-Próbálsz kicsit hátrébb sétálni.
~Most az vagy altató, vagy azzal veszik el az én erőmet is~ 

-Akkor akartuk be adni amikor nem vagy magadnál, de nem volt kéznél így el kellet menni érte. Most legyél ügyes kislány és maradj nyugton, jó?-Bele pöcköl a végébe majd az alkarodhoz érinti. 

-Nem kéne előbb le fertőtleníteni?-Kérdezősködsz, hogy nyerj egy kis időt. 

-Nem.-El kezdi beléd nyomni lassan a piros löttyöt a férfi. Nagyon koncentrál így kapsz az alkalmon, bele kapaszkodsz a láncba, fel húzod a lábad és bele rúgsz a hasába, elesik. Az injekció is esik vele a földre ami szét is tör. A kő aljazatnak köszönhetően elvágta a tenyerét a kopasz férfi. Amiből ki áll itt ott egy nagyobb kő darab, akár csak a falakból. Került egy kicsi a szervezetedbe abból a löttyből, de nem olyan sok.

-MI A FASZ?!-Kell fel a férfi a földről Bob is közelebb jön. 

-Mondtam, hogy nem szeretem az ilyen dolgokat.-Vágod oda nekik hisztérikusan. El nevetik magukat, de nem a jó kedvük miatt.

-Most hozhatok újat, tudod milyen drága volt? 

-Várj, tudod használni az erőd?-Érdeklődik Bob.-Ne használjunk el fölöslegesen többet.-Néz rá kopasz társára. 

-Az erőm?-Nézel rájuk értetlenül.-Persze, hogy tud...-Halkulsz el mondatod végére.-MIT CSINÁLTATOK VELEM? MIT ADTATOK BE? MIÉRT NEM TUDOM HASZNÁLNI AZ ERŐM?-Arcodon végig folyik pár könnycsepped, elkezdesz rángatózni.-MIT CSINÁLTATOK VELEM?- Próbálod le törölni válladdal könnycseppeid.

-Na látod csak elpazaroltunk volna rá még egyet.-Sétál eléd Bob, majd ki vesz egy zsepit a zsebéből és le törli a könnyeid.-Azt csináltuk veled, amit vele is-Bakugora mutat majd ugyanazzal a kezével megérinti az állad.-El vettük az erődet ÖRÖKRE.-El mosolyodik majd ki sétál a cellából.-Menjünk, kössük be a kezed.