"SOSE LESZ BELŐLED HŐS"

10

Tegnapeste miután megcsináltátok a vacsorát és ettetek egyből a fürdőbe vitt az utad, utána egyből a bebújtál a meleg takaró közé.

                                                                                             ********

Reggel Aizawára kelt mindenki, reggeliztetek majd futottatok egy órát az erdőben, felüléseket és ehhez hasonló finomságokat is végre hajtottatok és még csak 10 óra volt. Valószínűleg minden reggel ilyen lesz. Egy focipálya szerűségre mentetek.~Most komolyan focizni akar?~

-Két csapatot kérek.-Fordult felétek a tanár úr.

-Focizni fogunk?-Iida előrébb lépett.

-Igen.-Egy lenéző kacagás hallatszott hátulról.-Valami probléma van Bakugo?

-Azt akarja hogy focizzunk? Tcch. Szerintem többre mennénk ha az erőnket fejlesztenénk és szerintem sokan gondolják így.-Bakugo végig mutatott mindenkin.-Csak ők félnek bármit is mondani.

-Hmm.. Ha nem tetszik a tanításom ellehet menni, másik iskolába másik tanárhoz.-Bakugo csak össze fonta karjait maga előtt.-Igaz, hogy furán hangzik, hogy egy hős iskolában ami elég híres, egy ilyen feladatot kaptok. De mivel a fociban eléggé fontos a csapatmunka.-Aizawa szemei Bakugora siklottak.- Ami egy-két embernek nem nagyon megy.-Szemei újra mindenkit szemügyre vett.-És a hősöknek is kell csapatba dolgozni, ha akar ha nem.-A vége kicsit szomorúan hangzott, valószínűleg ő az utóbbiba tartozik.-Szóval két csapatot kérek, ja és az erőtöket is használhatjátok.

-MIII, de ez nem ér!-Kiáltott fel Kaminari-[Név] tudja irányítani a dolgokat végig viszi egyedül az egész labdát.

-Ez igaz.-Tette mutató ujját állára Sero.

-Hát akkor oldjátok meg, hogy ne tudja használni.-Azzal el sétált a férfi és le ült egy padra egy fa alá.-Na kezdjétek, 25 gólnak kell lennie aki veszít az valami büntetést kap. 

-ÉN [NÉV]-EL AKAROK LENNI.-Kaminari nem adja fel.

-Ez nem így megy.-Szúrós pillantásokkal mérte végig Jiro a fiút.

-Nekem tökmindegy kivel leszek csak ne az idegbeteggel.-Mutattál Katsukira.

-HÁÁÁH?? tch... A számból vetted ki a szót, én se akarok ezzel a nyomorékkal lenni.

-Látom fejlődsz, de attól még egy idegbeteg vagy.-Nevettél egy nagyot.

-ÚGY ELFOGLAK PICSÁ...

-ELÉG LEGYEN! Csak egy kicsit hagyjátok abba.-Iida mindig próbál csitítani titeket több-kevesebb sikerrel.

-Ez mind szép és jó, de 21-en vagyunk és bárhogy osztom szorzom valamelyik csoportba mindig egyel több ember lesz.-Sato sétált oda egy labdával.

-Hmm...tényleg... akkor valakinek ki kellene szállnia.-Gondolkozott Iida.

-És mi lenne ha beszállna valaki?-Kérdezted a többieket.

-És ki szállna be? Aizawa tanár úr?-Mineta az előbb említettre nézett, de ő már bebábozta magát.-Inkább hagyjuk.

-Megkérdezhetem Korasut.  

-OO [Név] milyen jóba lettél vele.-Mosolygott rád rózsaszín barátnőd.

-Ahh hagyjatok már, megkérdezzem vagy ne?-Tetted kezeid csípőre egy kis pír mellet.

-Részemről rendben.-Midoriyától nem is vártál mást.

Mindenki beleegyezett így megkerested a fiút aki boldogan beszállt.
Felosztottátok a csapatokat. Szerencsédre nem Katsukival voltál egy csapatban, Kaminari örülhetett mert egy csapatban voltatok.
Már játszhattatok egy ideje 19-18-ra áltatok a ti javatokra.
Épp szaladtál a labdával amikor Katsuki a jobb oldaladon felbukkant és elkezdett bombázni.
Cselezgettél, hallottad ahogy a tulajdonos unokája kiabál neked, hogy szabad és te már lőtted is neki a labdát, de nem  figyeltél és az egyik bomba eltalálta a fejed és már elég sokat is használtad az erőd így álmos is voltál, pont elég volt az ütés, hogy összeess. A földön feküdtél, homályosan láttál és csak a nevedet hallottad a távolból, de nem sokáig mert elájultál.