"SOSE LESZ BELŐLED HŐS"

56

-Beszéltem azzal a lila gyerekkel.- Nagyon meglepődtél, felültél.- Miért nem alszol?

- Miattam beszéltél Shinsoval?- Önelégülten elmosolyodtál.

-Szóval?- Mintha meg se hallotta volna az előző mondatod.

Gondolkodtál rajta, hogy el-e mond. Féltél, hogy megbánnád. De reménykedtél benne, hogy hátha jobb lesz.- Újra apával álmodok. És.. nem akarom újra azt látni amit láttam.- Ha csak Katsuki holttestére gondoltál már sírhatnékod volt.

-Mit láttál?

Féltél, hogy megijed, de lehet jobb ha tudja.- Megölt..téged.

Kikerekedtek a szemei.- Mi?

-Múltkor.. találkoztam apával.- Érezted, hogy remegsz.-És a gonoszok ligájával. Azt akarták, hogy csatlakozzak. Természetes visszautasítottam.-Rá kaptad a tekinteted.- Azt mondták bántani fognak... téged.- Eltemetted az arcod a kezedben.- Ha nem csatlakozok, de nem tudtam csatlakozni. Sajnálom, hogy nem mondtam el.

- Azt hiszed tudnának bántani?- Elkacagta magát.- Egyszer már megszöktem tőlük. - Meg könnyebültél, hogy nem fél. -Persze azért előbb elmondhattad volna.- Összefonta maga előtt a kezeit.- Csak azt nem értem miért velem fenyegettek meg.

Rá néztél Nem akartad elmondani az igazat ezért gyorsan ki kellet találnod valamit.- Sajnálom. Lehet azért mert amikor Emmáékkal harcoltunk, te voltál ott.

-Lehet. És ezért nem alszol?

-Nagyon ijesztőek ezek az álmok. Olyan mintha igaziból történne. És néha amikor felkelek fáj mindenem.

- Amikor megölt az álmodban, az akkor volt amikor felkeltettél?

- I..igen.- Oldalra néztél.

- Szerinted még mindig irányítják az álmaid?

-Igen.- Megvoltál róla győződve. És ez nagyon megijesztett.

Felállt.- Akkor ma itt alszok veled.

-Mi?!-Felnéztél rá.

-Te mondtad, ha veled alszanak nem tudják irányítani.- Csípőre tette a kezeit.- Mindjárt jövök csak elmegyek fürdeni meg átöltözök.

Csak nézted ahogy Bakugo kimegy a szobádból. Gyorsan kipattantál az ágyból, felkapcsoltad a fűtést. Kidobtad a kukába a szemetet. Visszafeküdtél az ágyba. A nyakadig felhúztad a takarót.

Ránéztél az órára, már 30 perce elment. Kopogtak az ajtón, nem számítottál rá, hogy kopogni fog. Oda mentél és kinyitottad az ajtót.

-Szia.- Deku volt az.

-Oh, szia.

-Gondoltam csak szólok, hogy hazaértünk.- Lágyan elmosolyodott.

-Oké.- Te is elmosolyodtál.- Bocsi Izuku, hogy nem mentem.

-Ugyan, majd bepótoljuk.

-Mindenképp.- Felcsillantak a szemeid.

Megvakarta a tarkóját.- Viszont hulla vagyok szóval jó éjt. 

-Jó éjt.- Integettél neki.

Miután elment becsuktad az ajtód, leültél az ágyadra. Kinyílt az ajtó, oda kaptad a tekinteted.

Bakugo jött be.- Azt hittem sose megy el.- Leült az ágyadra.- Én alszok, ilyenkor már rég alszom.

Beljebb másztál, lefeküdt az ágyadra és betakarta magát.- Látom otthon érzed magad.