"SOSE LESZ BELŐLED HŐS"

82

-URAMISTEN, JÖVÖK MÁR!- Ki nyílt az ajtó, egyből felismerted a hangját és barna haját.

-Mit mondott?- Bakugo rád nézett.

Nem is törődtél a fiúval. Farkasszemet néztél azokkal a szempárokkal amikkel régen annyi verést kaptál. Nyeltél egy nagyot.

-[Név]..-Közelebbsétált.- [Név]- Megindult feléd, pár lépés után már a kapunál is volt.

Feltépte a kaput. Egyet hátraléptél, de elkapta a karod és az övéi közé zárt. Alig hitted el. Mindenre számítottál csak erre nem. Könnyek szöktek a szemedbe ahogy az övéibe is. Érezted ahogy elhagyja a lábaid az erő,  összeestetek. A földön ültetek, de még mindig nem engedett. Érezted a kellemes levendula illatát, a puha haja és lágy ölelése amit oly ritkán kaptál, rettenetesen hiányzott.

Megfogta az arcod.- Semmit se változtál.

-Te se, Szonnya néni.- Megtörölted a szemeid.

Felálltatok mindketten.- Mit keresel itt?- Bakugora nézett.- És ő ki?

-Bent elmondom.- Bakugora néztél.- Ő meg Bakugo Katsuki az osztálytársam.- Elpirultál.- És a barátom.

-Helló.- Integetett a szőkeség.

Ő is visszaintegetett neki.- Hát gyertek be. Örülni fognak neked a többiek, mondjuk most nincsenek itthon.

Bementetek a házba, semmit se változott, az emlékek csak úgy ömlöttek. Vártad már, hogy találkozz a barátaiddal, bár egy kicsit féltél is. Nem köszöntél el tőlük, nem is tudták, hogy mész. Csak egy lapot hagytál hátra, sose voltál jó a búcsúzásban.Végigmentetek a folyosón.  Leültetek a nappaliban a kanapéra. Bakugo jobbra balra nézelődött. 

-Kértek teát?

-Kérsz teát?- Katsukira néztél.

-Nem.- Megrázta a fejét.

-Nem kér, de én igen.- Szonnyára néztél.

-Akkor hozok.- Elment.

-Aranyos kis ház.- Katsuki nézte a polcokat.

-Igen.. Sok emlék köt hozzá.- Lágyan elmosolyodtál.

-Gondoltam, majd megmutatod a szobád?

-Hát szerintem most vannak benne, de nem nagy cucc amúgy.

-Megakarom nézni.

-Jó, de csak velem.- Felmutattad a mutató ujjad.

-Kész is vagyok, már beízesítettem.- Lerakta az asztalra két bögre teát.- Katsuki biztos nem kér teát vagy valamit?

Bakugo egyből oda nézett ahogy a nevét mondta.

- Hívd Bakugonak. Illetlenség ha egyből a keresztnevén hívod.

-Oh, el felejtettem.  Olyan furák a japánok.- Eldőlt a kanapén.- Sajnálom, Bakugo.- Japánul mondta.

-Semmi baj.- Bakugo pislogott egy párat.- Beszél japánul?!

-Mióta beszélsz..?-Nem tudtad befejezni.

-Jaj nem beszélek, de azért pár szót tudok.- Elkacagta magát.

-Ja, értem.- Bakugora néztél.- Csak pár szót tud.- Figyelned kellet, hogy váltogasd a nyelvet. 

Ja.-Oldalra nézett.- Amúgy hívhat Katsukinak.

-És Kacchannak?

-Nem!-Rád förmedt.

Elkacagtad magad.- Pedig biztos imádná.- Visszanéztél Szonnyára.- Hívhatod Katsukinak ha az könnyebb.