Blue Side-Yugyeom

4. Fejezet-Az album

Barátnőm unszolására elmentünk megvenni életem első GOT7 albumát. Nemrég jelent meg és gondoltam most, hogy itt vagyok Koreában megveszem. Eddig pont azért nem akartam venni, mert mi van, ha éppen benne van a fanmeeting meghívó és nem tudok elutazni. De most teljes biztonsággal vágtam bele ebbe is.

Vicces volt barátnőm teljesen bezsongott, hogy részese lehet valami olyannak, amit életemben először csinálok. Teljes izgatottságban karolt belém az egész út alatt. Talán jobban is izgult, mint én. Gondolta felveszi majd ahogy kibontom a csomagot. Persze ennek a lánynak nem lehet nemet mondani, így beleegyeztem ebbe is. Furcsa, hogy az élet olyan emberek társaságát sodorja elém, akik támogatják ezt a fajta függőségemet.

Amint hazaértünk, át sem öltözve kezdtem el az ágyon bontani a hőn áhított csomagomat, miközben barátnőm videózott. Olyan gyönyörű volt a csomagolás és annyira izgatott voltam miatta. Szépen kiszedtem a kártyákat, végignézve azokat, majd áttértem az albumra, amit szépen lassan, minden egyes oldalnál sikítozva lapozgattam. Volt benne parfümkártya is. Vajon melyik tag használhat ilyen illatot? Úgy éreztem JB áll az illathoz legközelebb, valahogy az ő személyiségéhez igazán passzolt. Hihetetlen élmény volt. Olyan közel éreztem magamhoz őket. Talán egy fannak ez egy újabb tevékenység, ami még mélyebbre rántja őt ebben a kellemes függőségben. Kicsit elszomorodtam emiatt, hiszen az emberi kapcsolataim emiatt háttérbe szorultak. Már nem a baráti, hanem a párkapcsolatok terén. Mióta teljes szívemmel benne vagyok ebben, valahogy senki sem elég jó. Ők viszont kielégítik minden irányú érdeklődésemet. Bárhogyan is nevezzük, sajnos ez függőség, ami, ha másra nem is, de önmagunkra nézve káros.

Ahogy tovább kalandoztak ujjaim az érdekes képek és kártyák között hirtelen észrevettem valamit. Nem voltam biztos benne mi az. Barátnőm elkezdett mutogatni rá, remegve egész testében az izgatottságtól én meg kérdőn néztem rá, hogy mi az. Megfogtam. Az volt, ott a kezemben tartottam a meghívót. Arany színe volt, fekete cirádás betűkkel ráírva, hogy MEGHÍVÓ. Egyszerűen nem hittem el, hogy életem első albumjában ott volt. Mégis mekkora ennek az esélye? Kb 0. De nekem mégis megadatott. Elkönnyeztem magam és mozdulni sem bírtam, teljesen elnyelt az ágy, amin ültem. A barátnőm meg ujjongott örömében, ugrált az ágy körül a szobában. Ráadásul 2 hét múlva lesz a fanmeeting, pont mielőtt elkezdődne a suli. Így lesz időm lelkileg felkészülni rá.

Ekkor eszméltem rá, hogy 2 nap és koncert. Rögtön felugrottam az ágyból és elkaptam barátnőm karját, hogy most azonnal menjünk el vásárolni. Ruhát kell vennem a koncertre is meg a fantalira is. Úgy éreztem nem lesz elég időm felkészülni rá, ami igencsak butaság volt, mert 2 nap bőven elegendő kell, hogy legyen. A fantalira meg bőven volt időm, szóval a reakciómat nem értve, indultunk neki a városnak a barátnőmmel. A koncertre találtam egy nagyon csinos felsőt, amit egy farmerral fogok felvenni. Nem szeretek feltűnést kelteni, szóval eléggé visszafogott voltam, nem kihívó, és kényelmes is volt a szett. Miután megvettük a ruhát elmentünk fodrászhoz is. Muszáj volt már befestetni a hajam. Hiába a koreai fodrászok hihetetlenül jók, meg voltam elégedve a végeredménnyel. Ombre festést kértem, alul szürkés volt a hajam felül meg az eredeti szőkésbarna maradt.

Úgy éreztem készen állok a koncertre. Azonban most, hogy ezeket letudtam egy újabb, ismerős gondolat kezdett hatalmába keríteni. Ming Hao, tegnap óta nem írt, pedig azt mondta hamar fog jelentkezni, hogy elkezdjük a munkát. Újra gondolkodóba estem a tegnap történteken. A barátnőm, mivel nem mondtam még neki erről semmit, kérdőn nézett rám, hogy miért nem vagyok felvillanyozva. Rájöttem, hogy el kell mondanom neki. Sosem árt egy kívülálló véleménye sem, hiszen én magam tanácstalan voltam az ügyben. Miután felvilágosítottam a dolgokról, csillogó szemekkel és tátott szájjal nézett rám. Majd megkérdezte, hogy hogyan tudtam józan maradni egy olyan ember mellett, mint Hao. Hiszen ő már régen szétesett volna és szívrohamban hal meg. Hazaértünk és lemosakodva, átöltözve sétáltam az ágyam felé, amikor hirtelen megcsörrent a telefonom. Ránéztem és Ming Hao írt üzenetet:

- Ne haragudj, hogy nem jelentkeztem hamarabb. Elég sok elfoglaltságom volt a mai nap. Holnap 14-kor várlak a teremben. Ne késs!

Hatalmasat dobbant a szívem, miközben nagy kő esett le róla, hogy nem felejtett el. Válaszul csak annyit írtam, hogy rendben. Ez még az éjszakai stadionnál alvás előtt pont belefért. Hátha nyugodtabb leszek majd. Úgy döntöttem, szimplán munkakapcsolatként tekintek erre a dologra addig, amíg ki nem derül mit is jelentett a puszi. Megpróbálok majd távolságot tartani. Nem tudhatom, hogy ez nem csak egy baráti gesztus volt, vagy Koreában ez így szokás. Habár barátnőm váltig állította, hogy ez nem lehet csak egy egyszerű puszi. Én azt gondolom az idolok másképp nőnek fel, mentesek a legtöbb koreai klisétől és egyszerűen ezzel csak a munkakapcsolatot, vagy újonnan jött ismeretséget akarta jelezni. Tehát tartom a távolságot.