Végre péntek volt. Nem vágytam másra a hétvégén, csak pihenésre. Erre a srácok már elkezdték tervezni, hogy elmegyünk szórakozni, aztán meg vasárnap kirándulunk. Remek. Főleg, hogy vasárnap megbeszéltem Ming Hao-val, táncolni fogunk. Rohamosan közeledett a bemutató ideje. Egy hetünk volt még pontosan. Mi meg még nem voltunk annyira összeszokva. Tegnap persze sikerült éppen egymásra hangolódnunk, de még korai volt elkiabálni.
- Srácok nekem vasárnap programom van. – mondtam nekik.
- Milyen programod? Neked most ki kéne használnod, hogy itt vagyunk neked. – mosolygott rám JB.
Igaza is volt. Szerettem velük lenni, hiszen sokat segítettek. Bambam-mel is visszatértünk a múlt heti incidens óta a régi kerékvágásba. Yugyeom a többiek előtt távolságtartó volt. Mindig megmosolyogtam, ahogy visszaemlékeztem a keddre. Sokat jelentett az akkori kedvessége.
Szóval végül megmondtam Hao-nak, hogy este találkozzunk vasárnap.
A fiúk végül úgy döntöttek ma kell elmennünk bulizni, így holnap kipihenhetjük a fáradalmakat. Megkérdeztem, hogy elhívhatom-e a barátnőmet és beleegyeztek. Persze mikor megírtam Feng-nek, örömujjongásba tört ki. Átjött készülődni. A fiúk örömmel fogadták őt. Épp készülődtünk, amikor bekopogott valaki a szobámba.
- Ki tudsz jönni kicsit. – mondta nekem Jackson.
Magamra hagytam a barátnőmet, majd belekezdett.
- Figyu. Nagyon csinos a barátnőd. Esetleg szólnál néhány jó szót az érdekemben? – vigyorgott rám.
Elnevettem magam és megnyugtattam, hogy ne izguljon, segítek neki. A barátnőm amúgy is odavan érte, nem hiszem, hogy ellenére lenne a dolog. Igazam is volt, mert elpirult, mikor elmondtam neki a dolgokat. Örültem volna, ha összejönnek. Én viszont nem igazán tudtam most sem, mit akarok. Hiába történtek a dolgok, valahogy semmi sem fogott meg igazán.
Végre elindultunk a fiúkkal. Ismerősnek tűnt az útvonal. Nem, nem hiszem el, hogy pont ugyanarra a helyre hoznak, ahol tegnap is voltunk Hao-val. Nagyon bízok benne, Jimin nem lesz itt. Hát tévedtem. Ő volt az első, akit megláttam. Legszívesebben elkerültem volna. Már csak abban bíztam, hogy nem jön oda hozzám. Látta, hogy a fiúkkal vagyok és köszöntötte őket. Majd felém és a barátnőm felé fordult.
- És ezek a szép lányok? Bemutatnátok? – fordult JB felé.
- Ő itt Ri Seul, velünk lakik egy ideig a dormba, Ő pedig Feng, a barátnője. – mutatott be JB.
Nyújtottam a kezem egy kézfogásra, amit ő végül megpuszilt. Végig a szemembe nézett. Legszívesebben elbújtam volna a föld alá.
Feng úgy láttam Jackson-nal nagyon jól elbeszélget. Így egyedül maradtam. Persze Jimin nem akart leszakadni rólam, hozott egy italt is. Felálltam és a mosdóba mentem. Muszáj volt megmosni az arcom. Ahogy a tükör előtt álltam azon gondolkodtam, hogyan lehetek ennyire szerencsétlen. Miért így kellett történnie. Nem akartam vele többször találkozni. Lassan elindultam. Amint kiléptem a mosdóból Jimin megfogta a kezem és a falnak nyomott. Nagyon közel hajolt és csendben azt mondta:
- Hiányoztál. Újra érezni akarlak.
- Nézd. Ne haragudj. Nekem ez csak egy éjszakára szólt. Jól éreztem magam, de nem akarom megismételni. – erre teljesen megdöbbent.
- Nem élvezted a tegnap estét? – kérdezte meghökkenve.
- De, nagyonis. Csak nem szeretném a folytatást. Ugye megérted?
Szerintem nagy meglepetést okoztam neki ezzel, mert minden magabiztosságát elvesztette. A karjai elgyengültek, leeresztette őket maga mellé. Így mit sem törődve a reakciójával elmentem.
Ahogy elfordultam a sarkon, hirtelen valaki elkapott és elkezdett csókolni. Meglepettségemből feleszmélve elkezdtem élvezni a dolgot. Ebben minden érzelem benne volt. Olyan dolgokat éreztem akkor, amit mással sohasem.
VOCÊ ESTÁ LENDO
Blue Side-Yugyeom
FanficA történet, egy olyan oldalt mutat be, ahol bármi megtörténhet. Azokkal találkozunk, akikkel szeretnénk és olyan dolgok történnek meg, amiket csak álmainkban gondolunk. Egy magyar lány kiutazik Koreába tanulni. A Blue Side az ő kék oldalát mutatja...
