Blue Side-Yugyeom

50.Fejezet-Utolsó napok 1/2

Másnap, mikor kinyitottam a szemem, Yugyeom mosolya ébresztett. Adott egy puszit a homlokomra, majd megkérdezte.

- Jól aludtál kicsim?

Bólogattam, majd a fürdőszoba felé vettem az irányt. Alig vártam, hogy a barátnőm megérkezzen. Gondoltam, valami finom ebédet készítek neki, ezért lementem a konyhába és megnéztem mit is csinálhatnék. Yugyeom persze követett és kérdezte, mit főzök. Mikor elmondtam neki, teljesen felháborodott.

- Nekem nem is csinálsz semmit?

Erre csak megvontam a vállam és tovább kutakodtam. Végül úgy döntöttem, hogy csinálok egy finom sertésragut és hozzá rizst készítek. Feldaraboltam a hozzávalókat, miközben Yugyeom ellopott néhány falatot és figyelt.

- Olyan ügyes vagy benne. – álmélkodott. – Remélem finom lesz majd a kaja.

Gondoltam végül mindenkinek csinálok, így jó sok munka volt vele. Mark, mikor felébredt és meglátta, hogy dolgozok, rögtön odajött segíteni. Yugyeom-nak meg mutogattam.

- Látod? Legalább ő segít nekem. – néztem rá szúrósan.

Ekkor, gyorsan ő is beállt segíteni, így elég hamar felszeleteltük a hozzávalókat. Elkezdtük sütni a húst, majd apránként a zöldségeket is hozzáadtuk. Mark-ot megkértem, tegye fel a rizst is. Igencsak elment az idő. Remélem azért ebédre készen lesz. A többiek is elkezdtek ébredezni. Jackson már kérdezgette, mikor jön Feng. Hamarosan meg kell érkeznie. Amint el akartam mondani Jackson-nak, megjelent az ajtóban barátnőm. Mosolyra húzódott a szám, de ekkor Jackson olyan hévvel szaladt hozzá és csókolta meg, hogy köpni-nyelni nem tudtam. Teljesen meglepett a reakciója, de barátnőm viszonozta az üdvözlést. Ahogy elszakadtak egymástól, hozzá fordultam.

- Na gyere csak, mesélned kéne valamit azt hiszem. – ezzel elrángattam őt, fel a szobába.

- Tudom, hogy nem mondtam, de Jackson megkért, hogy járjunk. Persze időt kértem, de már nem bírom nélküle. Igazán kedvelem őt. – mondta mosolyogva.

- Örülök nektek. – bíztattam.

Elég sokat beszélgettünk, elmesélte, hogyan alakultak a dolgok közte és Jackson között, majd én is meséltem Yugyeom-ról. Aztán eszembe jutott az ebéd és végül lementünk a többiekhez.

- Hol fog aludni Feng? – kérdezte JB.

- Természetesen nálam. – vágta rá Jackson.

Nem akartam őket külön választani, meg én sem szívesen váltam volna el Yugyeom-tól. Megbeszéltük, hogy Jackson és Feng együtt lesznek, Mark pedig, aki eddig Jackson-nal egy szobában volt, lejön a nappaliba.

Ahogy végig néztem a tagokon és a barátnőmön, elhatalmasodott rajtam egy érzés. Hamarosan vége lesz ennek. Nem fogok velük lakni. Nagyon hiányozni fognak. Tudtam, ha elkezdődik a munka, akkor alig lesz idő ilyesmire. Most utoljára vagyunk így együtt. Ekkor elkezdtem gondolkodni, hogy Yugyeom-mal hogyan fogjuk megoldani a dolgokat. Nem akartam erre gondolni, mégis befurakodott az elmémbe. Ránéztem és mintha megérezte volna kételyeimet, megragadta a kezem és felmentünk a szobába.

- Mi a baj? – kérdezte szinte azonnal, ahogy beléptünk az ajtón.

- Csak belegondoltam, hogy talán most vagyunk így együtt utoljára.

- De hisz bármikor eljöhetünk mindannyian. Nem kell erről lemondanod. Már ismersz minket és velem jársz.

- Ugyan, hiszen alig lesz időtök, ha beindul a koncertsorozat és a munka. Utazni fogtok és nem lesz erre lehetőség. – néztem rá kicsit szomorúan.

Ezen kicsit elgondolkodott, láttam, ahogy kattognak a gondolatok a fejében. Majd komolyan rám nézett és megfogta a kezem.

- Rád mindig lesz időm. Ha nem, akkor majd csinálok.

- Aranyos vagy. – adtam neki egy puszit.

- Komolyan. Én kész vagyok lemondani mindenről, ha ezen múlik. – mondta, miközben fürkészte az arcom.

Meglepődtem. Nem tudtam, hogy tényleg komolyan gondolja-e. Boldog voltam a szavaitól és megvígasztalt velük. Ekkor megcsókoltam. Szerettem ezt az embert. Minden hibájával együtt. Szerettem azt is, hogy még keresi önmagát, hogy harcolna a világ ellen is, hogy kész feláldozni bármit miattam. Sosem kértem volna tőle, mégis a szándéka igazán meghatott.