Blue Side-Yugyeom

12.Fejezet-Idolok álmai

Bambam

Már jó ideje kerestem Yugyeom-ot, mire ráakadtam az egyik bejárat oldalánál. Olyan volt, mintha magába roskadt volna, a fejét lehajtotta és a kezeibe temette arcát. Megfogtam a vállát hátulról, mire felém fordult:

- Mi a fasz? Te sírsz? Mi van már? -kérdeztem tőle meglepődve.

- Az a lány. - szipogta.

- Ne már, te is észrevetted? Csak úgy közlöm veled, hogy az öltözőben mindenki róla beszélt. – mondtam neki, hátha jobb kedvre derül, de csak meglepetten nézett rám. - Na gyere, menjünk igyunk meg pár italt. - tudtam, hogy ez kizökkenti a letargiájából.

Megragadtam és együtt mentünk egy közeli kis kocsmába. Annyira szakad kis hely volt, nem féltem, hogy a rajongók itt ránk találnának. Habár kitűntünk a sok részeg ember között. Megtörten rogyott le az egyik boxba, mellé pedig én, miután kértem 2 tiszta whiskey-t jéggel. Ránéztem és próbáltam erőt önteni belé. Mondtam, hogy nemsokára túl lesz ezen is és nyugodtabban fog tekinteni a világra. Végül a szomorkás arcával rám nézett és azt mondta:

- Haver, nem ez a baj. Tudom, hogy idővel minden rendben lesz, ahogy mindannyian mondjátok.

- Hát akkor? Miért sírtál, mint egy baba? – kérdeztem tőle meglepetten.

- Az a lány. Elképzeltem milyen lenne, ha normális életem lehetne, vele. Ha nem kéne azon izgulnom, hogy a rajongók darabjaira szedik. Nem kellene bujkálnunk az újságírók elől vagy meggyőzni JYP-t, hogy szabadok lehessünk.

Miközben elmondta ezeket, önkéntelenül is összeszorult a szívem. Elképzeltem én is, amiket mondott és mint valami bélyeg forrt bele a mellkasomba ez a szorító érzés. Tényleg milyen jó lenne szeretni valakit, mégis a rajongók mellett nem érzem annyira ennek hiányát, mint ahogyan ő. Sajnáltam akkor. Kívántam, hogy legyen valaki az életében, egy igazán kedves lány, aki ezt megérti. Visszagondoltam a lányra a koncertről. Talán nekem is lehetne valaki, pont ő. Olyan bájos volt. Elképzeltem, ahogy egymás kezét fogva sétálunk, beülünk egy kávézóba beszélgetni majd a nap lezárásaként megnézzük a naplementét. Aztán hozzábújok és megcsókolom, végül....na jó azt hiszem ennyi elég is volt. Elmélkedésemből YG fekete tekintete rázott ki, ahogy a kezeit a szemem előtt rázogatja, hogy még élek-e. Ránéztem és azt mondtam neki:

- Tényleg jó lenne szeretni valakit. Hidd el, ha eljön az ideje, úgyis belép az életedbe. Akár akarod akár nem. Viszont azon nem változtathatsz, ami most van. Tedd, ami a dolgod. Arra a bizonyos valakire meg hidd el megéri majd várni. Most csak adj bele mindent a munkába.

Magam sem tudom segítettek-e neki a szavaim. Egy halvány mosolyszerűség jelent meg az arcán, úgyhogy remélem sikerült bátorítanom kicsit. Végül koccintottunk az italunkkal és belekortyoltunk. Ejj de régen ittam már ilyet.

Yugyeom

Néztem, ahogy beszállnak az autóba. Csak hagytam, hogy elmenjenek. Úgy éreztem tehetetlen vagyok. Miért van az, hogy egy másik idol meg tudja oldani, ha barátnőt szeretne. Én meg csak egy tehetetlen marha vagyok. Ha hamarabb odamentem volna a lányhoz. Vagy felhívom a színpadra, vagy megkérem a biztiőröket, hogy hozzák az öltözőbe. Áá nem. Az sem segített volna a helyzetemen. Egy szerencsétlen idióta vagyok. Ezek szerint ez a lány nem csak átutazóban van-kezdtem el gondolkodni. Valahogy Ming Hao-t is meg kellett, hogy ismerje és ahhoz idő kell. Nem is ismertem őt mégis úgy éreztem többet tudok a kelleténél róla. Tudom, hogy ma randizott egy idollal és nem csak egy nemzetközi rajongó, hanem itt él. Éppen törölgettem a szemeimet, amikor valaki megfogta a vállam. Hátranéztem és Bambam csodálkozó kérdései vettek célba. Nem volt sértő, mégis a legrosszabbkor zavart meg. Meglepett a kijelentése, miszerint mindenki észrevette a lányt. Elöntött a féltékenység, úgy éreztem nem szabad, hogy bárki is közel kerüljön hozzá. Ahogy kimondta, hogy igyunk, boldogabbá váltam. Egy közeli helyre mentünk, konkrétan az első kocsmába betértünk, ami elég lepukkant volt ahhoz, hogy ne zaklassanak minket. Kért valamit mindkettőnknek aztán leült mellém. Próbált nyugtatgatni, de nem értette mi a bajom. Igazából még én sem értettem. Majd mikor abbahagyta elkezdtem magyarázni neki, hogy mi is a valódi problémám. Nyilván a felnőtté váláson kívül, de tudtam, hogy az idővel megoldódik. Észrevettem, hogy elkalandoznak a gondolatai. Önkéntelenül is visszagondoltam arra ahogy fut Ming Hao felé. Gondolkodtam, hogy elmondjam-e Bam-nek, amit megtudtam róla. Mégis úgy éreztem titokban kell tartanom. Azt akartam, hogy valami olyasmi birtokában legyek, amit mások nem tudhatnak. Azt akartam, hogy a lány titkai, minden rezdülése csak az enyém legyen. Elkezdtem kirázni a gondolataiból. Végül megszólalt:

- Tényleg jó lenne szeretni valakit. Hidd el, ha eljön az ideje, úgyis belép az életedbe. Akár akarod akár nem. Viszont azon nem változtathatsz, ami most van. Tedd, ami a dolgod. Arra a bizonyos valakire meg hidd el megéri majd várni. Most csak adj bele mindent a munkába.

Igaza volt. Teljesen egyetértettem vele. Ahogy kortyoltuk az italunkat mégis örültem neki, hogy van egy apró titkom, amit senki más nem tud. Úgy éreztem az a valaki éppen most lépett be az életembe.