Blue Side-Yugyeom

33.Fejezet-Lassítás

Már kezdett világosodni. Felkeltem az ágyról. Ő meg kérdőn nézett rám.

- Hová mész?

- Éhes vagyok. – nevetve mondtam ezt neki.

Olyan volt, mint aki attól fél, hogy elveszek időközben. Elindultam a konyhába. De útközben a barátnőmbe botlottam, aki éppen Jackson szobája előtt próbált öltözni. Mi a...?

- Ez komoly? – kérdeztem tőle.

- Ne ítélj el! Ő Jackson Wang! – mondta nekem, mintha ez természetes lenne. Persze kinevettem.

Yugyeom is kilépett a szobából, így a barátnőm szemrehányóan nézett rám.

- Bagoly mondja...- erre mindketten elnevettük magunkat.

- Gyere, csinálok reggelit neked is.

Csak rántottát csináltam, meg pirítósokat, amit mind a ketten el is pusztítottak. Szégyen, de a többieknek nem csináltam reggelit. Nagyon fáradt voltam, hiszen semmit nem aludtam. A barátnőmet kikísértem, hazament. Aztán visszafordultam Yugyeom-hoz és adtam neki egy puszit. Elindultam a szobám felé, de Yugyeom megállított.

- Ugye nem a szobádba mész most?

- Ne haragudj, de nagyon fáradt vagyok.

- Nálam alszol.

- De Yugyeom, ha nálad alszok nem fogok tudni aludni.

- Miért? – kérdezte egyszerűen.

- Az éjszaka sem aludtunk semmit.

- Nem érdekel. Nálam leszel.

Mielőtt mondhattam volna valamit, felkapott és bevitt a szobájába. Ismerős helyzetben találtam magunkat. Megint egymással szemben voltunk. Vettem egy mély lélegzetet és behunytam a szemem. Megpróbáltam aludni. Azonban éreztem, hogy megpuszilt. Gondolom várta, hogy kinyissam a szemem, de nem akartam. Kaptam még egy puszit. Ekkor sem nyitottam ki a szemem. Muszáj aludnom. Próbáltam erre koncentrálni. De ekkor hirtelen felém kerekedett és elkezdett csókolni. Jaj istenem olyan mennyeien csókol. Nem tudtam ellenállni. Mikor már kezdett távolodni az ajka az enyémektől, kinyitottam a szemem.

- Muszáj aludnom. Holnap dolgoznom is kell. – mondtam szinte kérlelően.

- Mit dolgozol? – kérdezte.

Magam sem tudtam mit válaszoljak. Nem tudom mit szólt volna, hogy az exemmel táncolok.

- Szórakoztatóipar. – mondtam egyszerűen, reméltem, hogy ennyi elég lesz neki.

- Rendben pihenj. – megadóan lemászott rólam és csak nézett.

Becsuktam a szemem és hamar elaludtam.

Mikor felkeltem, már nem volt mellettem. Gondoltam visszamegyek a szobámba, le akartam zuhanyozni. Kiosontam és végre a zuhany alatt voltam. Nem vett észre senki szerencsére. Ahogy kijöttem a fürdőből már birtokba vette az ágyamat. Mérgesen nézett rám.

- Miért mentél el? Csak ebédelni mentem ki.

Aztán végignézett rajtam, látta, hogy csak a törölköző van rajtam.

- Gyere ide. – kérte udvariasan, én pedig engedelmeskedtem neki.

Ő az ágyon ült és ahogy odaértem hozzá, magához húzott. Lehajoltam hozzá és megcsókoltam. Átkarolt, aztán a keze lejjebb vándorolt. Becsúsztatta a törölköző alá és a fenekemet markolászta, miközben egyre hevesebben csókolt. Hátradőlt és magával húzott engem is. Rajta feküdtem és éreztem a nadrágja megfeszült. Gyorsan lemásztam róla, nem akartam, hogy bármi történjen most. Vissza akart húzni, de nem hagytam magam. A szekrényből kivettem pár ruhát és a fürdőben felöltöztem. Majd leültem mellé az ágyra.

- Miért nem akarod? – kérdezte félénken.

- Akarom! Csak még nem most. – feleltem. – Hiszen még alig ismerjük egymást.

- Mindent tudni akarok rólad! – mondta komolyan. – Eljönnél velem egy randira?

Boldoggá tett ezzel a kérdéssel. Jobb lesz, ha lassabban haladunk. Attól, hogy ő a biasom még nem igazán ismerem. Teljesen más, amit a külvilág felé mutatnak. Még az is előfordulhat, hogy nem is illünk össze.

- Yugyeom! Szívesen elmegyek veled randizni, de lenne egy feltételem. – kérdőn nézett rám, majd előálltam neki a kérésemmel. – Szeretném, ha elölről kezdenénk és lassabban haladnánk.

Olyan hirtelen történt minden, hogy felfogni sem volt időm. Jobbnak láttam, ha lassítok. Nem akartam, hogy bármi is befolyásolja az érzéseimet ennyire. És bár majd meghaltam egy csókjáért vagy az érintéséért, nem akartam, hogy ez a dolog döntse el mi lesz kettőnk közt.