Blue Side-Yugyeom

38.Fejezet-Táncok

Nem értettem miért kér számon. Hiszen nem is tudtam hová tenni a velünk történteket. Azt gondoltam, majd hamar reagálni fog, de már 1 hete nem is szólt hozzám jóformán. Most meg hirtelen kifakad. Udvariasan csak ennyit mondtam.

- Magamra hagynál? Egyedül szeretnék lenni.

Szomorúan lehorgasztotta a fejét, majd a nappaliba sétált, én pedig a szobám felé vettem az irányt. Nem tudtam volna pihenni. A fejem tele volt megint kavargó gondolatokkal. Úgy döntöttem, hogy inkább lemegyek táncolni. Át sem öltöztem, csak felvettem egy cipőt és már a teremben is voltam. Kicsit aggasztott, hogy a srácok esetleg megláthatnak, de végül a tánc iránti igényem felülkerekedett rajtam. Vittem le saját zenét és azt kapcsoltam be. Jól esett kínozni a testem és közben járt is az agyam. Nem tudtam mitévő legyek. Még mindig a várakozás volt a legészszerűbb döntés, mégis úgy éreztem, tennem kell valamit. Ekkor megszólalt az a dal, amire talán vártam is. Éreztem ahogy átjár és tudtam, most ezt kell hallgatnom. Ismétlésre állítottam és próbáltam a kék álomba menekülni. Becsuktam a szemem. Már kétszer is végig hallgattam csukott szemmel, amikor megfogta valaki a derekam. Nem akartam kinyitni a szemem, igazából tudtam, ki az. Olyan jó volt érezni őt újra. Nem szólt semmit, csak elkezdtünk mozogni a zene ütemére. Nem akart vezetni, mégis a mozdulataival irányított is. Valahogy ösztönösen éreztük egymást, kitaláltuk egymás gondolatait. Nem kellettek szavak. Párszor lement a zene, mire kinyitottam a szememet. A tükörben láttam, hogy mögöttem áll, átkarol és az állát a vállamra teszi. Éreztem, ahogy megérint, aztán eltávolodott. Behunytam újra a szemem és mire kinyitottam már sehol nem volt. Újabb gondolkodni valót adott nekem. Mégis mi ez köztünk? Van egyáltalán valami? Vagy ez csak a képzeletem szüleménye volt? Tényleg itt volt? Vagy csak álmodtam? Ez lenne a kék álmunk? Ez a hely, ahol együtt lehetünk? Miért csinálja ezt velem? Nem tudok rá haragudni ilyenkor. Csak nem tudom eldönteni mit akar. Miért távolodott el, amikor azt kértem haladjunk lassabban? És Jimin? Mit akart az jelenteni? Miért most? Vajon komolyak a szándékai? Nagyon vonzó volt számomra és nem tudtam tagadni, de kívántam is. Fogalmam sem volt, mitévő legyek. Kikapcsoltam a zenét és felmentem tusolni, majd az egész heti fáradtság után el is aludtam.

Jimin

Teljesen meglepődtem, hogy Oppa-nak szólította Suga-t. Nagyon jól eltitkolta, hogy ők régebben egy pár voltak. Suga sose mesélte, még csak nem is gyanakodtam. Egyre jobban érdekel ez a lány. Az elején már azzal kivívta a figyelmem, hogy nemet mondott. De most egyszerűen kezd megbabonázni. Imádom a mozgását, a gesztusait, a tekintetét. Mindig eszembe jut az este, mikor együtt voltunk és a szeme, ahogy vágyott rám. Mostanában folyton rá gondolok. A szexen kívül ő is elkezdett érdekelni. Egyszerűen tudni akarom ki ő. Már tudom hol lakik, így könnyű lesz felkeresnem őt. Nem tudok sokáig várni, de azt sem akarom, hogy zaklatásnak tűnjön, ha keresem. Muszáj látnom őt.

Yugyeom

Mostanában alig volt itthon. Remélem nem én vagyok az oka. Még egy hét van és nem lakunk együtt. Ez a gondolat teljesen elkeserít. Hiányozni fog, hogy nem látom táncolni, nem lesz itt minden nap. Megdöbbentett, hogy arra kért lassítsunk. Hiszen én már olyan régen vágyok rá. Nem akartam lassítani. Azt akartam egyek legyünk. Erre én hülye jól megcsináltam. Muszáj visszakapnom őt. Nagyon remélem, hogy nem valami fiúval volt egész héten. De mikor rákérdeztem, akkor is csak elküldött. Hallottam, ahogy kiment a szobájából. Vajon hová megy? Muszáj volt megnéznem.

Jól sejtettem. A táncteremben találtam rá. Láttam, ahogy becsukja a szemét. Oda kell mennem. A lábaim előbb gondolkodtak, mint én és azon kaptam magam, hogy átölelem. Elkezdtünk táncolni. Olyan volt, mintha egymás fejében járnánk. Pedig egy szót sem váltottunk. Ez a zene olyan beszédes. A mi álmunk, a mi kék világunk. Vele akartam lenni. Cseppet sem akartam lassítani. Ha tehettem volna már régen egybeolvadunk. Ekkor jöttem rá, hogy engednem kell az akaratának. Csak érezhessem, láthassam és tapinthassam őt. Vele akartam lenni. Ez volt a legfontosabb. Láttam, hogy kinyitja a szemét és rám néz. Imádom a tekintetét. Megöleltem és hozzá bújtam. Vágytam arra, hogy megérintsen és simogasson. Aztán újra behunyta a szemeit. Tudtam, el kell mennem. Nem siettethetem. Bementem a szobámba és sírtam. Nem tudom miért, egyszerűen elöntött a hiánya. Nem bírom már nélküle, szükségem van rá.