Sweet like honey🌸Larry Stylinson ff.

~14~

Vasárnap ráálltam a tanulásra. Muszáj volt, hisz a szünetben nem igazán ez kötötte le a figyelmem. Most is nehéz volt de egy egész napon át tartó fizika, matek, töri és kémia szarok után fáradtan dõltem el az ágyon. Kibaszottul utálom mindegyiket de legalább fizika és kémia jövõ évtõl már nem lesz. Sajnos a másik kettõ viszont igen. De már ez is haladás. Remélem Harry is megtudott csinálni mindent. Azt semmiképp se szeretném, hogy miattam rontsa a jegyeit. Úgy imádom benne, hogy ilyen kis okos meg persze tehetséges. Bárcsak én is olyan szépen festhetnék mint õ. Basszus tényleg. Mikor a folyosón ment azzal a festménnyel. Lehet teljesen vak vagyok és félreláttam, hogy hasonlít rám de kíváncsi vagyok. Egyszer majd megkérdezem tõle.
Kicsit izgulok a holnap miatt. Bár nem tudom miért. Sajnos alig fogunk találkozni, viszont majd valami programot ki kéne találnom. Már most hiányzik. Még mindig annyira örülök, hogy megbocsátott. Úgy érzem egész életem során, most vagyok a legboldogabb. Nem fogom elengedni soha. Viszont elõtte elnyerem a szívét és most nem szeretnék semmit sem elrontani. Csak szépen lassan, nehogy a varázs elmúljon.

***

Lassan beér a buszom a sulihoz. Nem szeretem a hideget és ilyenkor a kedvem is kicsit rosszabb. Tudtam mi vár rám az osztályteremben. Mikor beléptem Niall és Zayn egybõl intett is, így szépen lassan odasétáltam. A faggatás kezdõdik 3....2...

- Szevasz Tommo. Na mesélj. - mondta Niall és konkrétan le véve rólam a táskám leültetett.

- Hali Louis. - intett Z is mosolyogva.

- Sziasztok. Levegõt esetleg engedtek venni? - kérdeztem míg elhelyezkedtem.

- Hátt ömmm.NEM. Na kezdjed. - mondta Niall mire csak megforgattam a szemem. Te jó ég átvettem ezt Harrytõl.

- Mire vagytok kíváncsiak? - kérdeztem.

- Te hülye vagy? Mindenre. - mondta Zayn mintha ez teljesen egyértelmû lenne. Sóhajtottam egyet és elkezdtem.

- Szóval ugye a buliban kibékültünk. Eltudtam mondani az igazat és akkora szerencsém volt hogy megbocsátott nekem. Aztán elhívtam sütizni, tegnap meg hozzánk mert anya nem volt otthon. - mondtam el tömören. A részleteket meghagyom kettõnknek.

- És? - kérdezte Zayn.

- Mi és? - néztem értetlenül.

- Együtt vagytok, csók vagy valami?

- Nem még nem. Nem szeretnék elsietni semmit. - magyaráztam meg.

- Aha persze mégis az elsõ adandó alkalommal elhívtad hozzátok amikor üres a ház. - nézett rám Ni amolyan 'tudom ám az igazságot' fejjel.

- Csak azért mert hideg volt és így legalább melegben voltunk, de nem vagyok ilyen. Mégis mit gondoltok ti rólam idióták? - tettetem felháborodást mire elnevették magukat.

- Jó jó elhisszük. Csak ügyesen, rendes srácnak tûnik. Tényleg. Mikor mutatod be rendesen? - kérdezte Niall.

- Én ismerem már. - szólt közbe Zayn.

- Jó de úgy rendesen, mint a barátod. Plusz hozhatja magával a barátját Liamet és így is néha összefuthatunk. - mondta Ni.

- Majd Niall, majd. Ti is nyugodtan beszélgethettek vele nem tudom a folyosón vagy bárhol, de úgy mint a barátom addig amíg hivatalosan is nem a barátom, nem mutatom be. - mondtam és szerintem ez teljesen egyértelmû volt. - De egyébként ez nem rossz ötlet. Tényleg jó lenne így öten összehaverkodni. Bár nem tudom engem Liam mennyire bírhat. - húztam el a számat.

- Miért? - kérdezték.

- Hát baszki tudjátok mi történt. - mondtam mire hirtelen leesett nekik és a homlokukra csaptak.