Sweet like honey🌸Larry Stylinson ff.

~63~

El sem tudom mondani milyen boldogan vonultunk be öten az iskolába évzárókor. A szokásos öltözet, és az a hihetetlen jó érzés. Mintha egy súly leszakadna a mellkasodról, igaz hogy csak pár hónapra, de addig se kell izgulni a suli miatt. Harryék osztálya szerencsére mellettünk volt a sorban, így ott álltam vele. Meg úgy az egész csapat.

- Elmegyünk fagyizni mint tavaly? - kérdezte halkan Niall az igazgató beszéde közben.

- Ki nem hagyná-

- Shh. - szólalt meg egy tanár mögülünk, mire szemforgatva szenteltük a figyelmünk arra a rohadt unalmas mûsorra. Ha senki se szereti ezeket, és értelmük sincs akkor miért tartják meg? Mindenkinek csak elveszi az életébõl az értékes perceket.

- Most pedig mehetnek a termekbe, és bizonyítványosztás. - csukta be a mappáját mosolyogva, és hagyta hogy a sok diák elkezdjen bezúdulni az épületbe. Harry puha arcára egy gyors puszit nyomtam, majd elindultunk a szokásos terembe. Most jön a legjobb, hogy még itt is meghallgassunk egy másik beszédet, de ezt az osztályfõnöktõl. De próbálom nem rágni magam ezeken, hisz ezután már szabadság van. A meleg júniusi hõmérséklet csak izzasztott minket. Minden ruha tapadt ránk, és a tarkónkon is folyt a víz. Szinte már fullasztó volt, így gyorsan siettünk át az iskolán, kezünkben a bizonyítvánnyal, hogy végre a szabad levegõre jussunk. Ott is nagy volt a pára, de legalább nem sok ember volt bezárva egy helyre.

- Te jó ég. - fújta ki a levegõt Zayn. - Valaki azonnal adjon nekem egy hideg sört. - na az egyik ivósunk. Nem sokat kellett várnunk hogy a hiányzó két fõ is mosolyogva kijöjjön. Egy percet sem várva indultunk el az utcán, miközben én átkaroltam a göndör derekát.

- Na milyen lett? - kérdeztem az év végi jegyeire utalva.

- Csak kettõ négyesem lett, a többi ötös. - mondta izgatottan, mire a szívem megtelt büszkeséggel.

- Ez valami csodálatos angyal. Te vagy a legokosabb. - pusziltam a hajába. - Gondolom festésbõl még dicséretet is kaptál. - mondtam, mire rám nézve bólintott egyet.

- Plusz mûvészet töribõl is. - hihetetlen. Sokkal okosabb nálam. - Te? - kérdezte.

- Hát mivel szerencsére ebben az évben már nem voltak ezek a szar kémia meg fizika tantárgyak, így csak egy hármasom lett, és négy négyesem. De szerintem ez még viszonylag jó. - vakartam meg a tarkóm, mert Harryé mellett kicsit butának éreztem magam.

- Ez még bõven átlagon felüli Lou, nagyon ügyes vagy. A felvételibe ez már jónak számít. - próbált megnyugtatni, és én sem voltam annyira csalódott, de lehet jobbra is tudtam volna.

- Kibaszott végzõsök vagyunk bébiiii. - hallottuk meg Niall ordibálást. Kitárt karokkal nézett az ég felé, míg a szája a füléig ért. - Miénk a világ. - fordult felénk.

- Ez annyira nem igaz, de persze Ni, a miénk. Meg a miénk az a fasza érettségi is. - paskolta meg a vállát Liam. Szépen megvettük a fagyikat, és a szokásos parkba mentünk a szökõkúthoz.

- Erre innunk kell, hisz már 3 évet túl éltünk. - ült le a szerkezet szélére Zayn, míg mögöttünk a víz hangosan csobogott.

- Milyen? - kérdeztem Harrytõl lenézve a hideg desszertre, míg a többiek egy buliról kezdtek beszélni.

- Almás. - mondta egyszerûen. - Tiéd? - nézett rám féloldalasan.

- Mentás. - válaszoltam, és észre vettem ahogy nem mosolyog. Mármint nem mintha ezzel baj lenne és mindig azt kéne csinálnia, de nála furcsa. Mindig boldog és életvidám, de mintha valami nem lett volna oké hirtelen. Hogy feldobjam a kedvét, hirtelen az ujjamra raktam a fagyiból, és az orrára kentem. Felkapta a fejét, és meglepõdve nézett rám.