Sweet like honey🌸Larry Stylinson ff.

~53~

- Louiiiiiiis. - hallottam meg a számomra legkedvesebb hangot. Mosollyal az arcomon nyitottam ki a szemem, hogy a fényes szobában meglássam az angyalom arcát. Törökülésben ült, egy szál alsónadrágban, és onnan lenézve rám, szólongatott.

- Hmm? - kérdeztem még kicsit álmosan, és a szemem megakadt a bordó anyagon.

- Végre felkeltél pici. - örült meg, majd hirtelen megakadt. - Mit nézel? - kérdezte.

- Semmit. - pillantottam a szemébe, és mivel pirulni kezdtem, a párnába fúrtam a fejem.

- Ahham már rájöttem. - mászott mellém, és hallottam a hangján, hogy mosolyog. - Már így kora reggel se tudod levenni a szemed róla? - kérdezte, és kezével maga felé fordította a fejem.

- Nehéz. - mondtam ártatlanul. Elnevetve magát mászott rám, és adott egy csókot.

- Mi történt este? - kérdezte. Gondolom nem emlékezett rá, hogy került ide.

- Elaludt a pici baba, én pedig felhoztam. - cukkoltam kidugva a nyelvem. Megforgatva a szemeit akart lemászni, de visszarántottam. - De nem tettem vele semmit nyugi. - mondtam.

- Reméltem is. Arra szerettem volna emlékezni. - kacsintott. Na erre nem számítottam, ezért tátva maradt a szám, neki pedig egy elégedett mosoly terült szét az arcán. Hirtelen emelkedtem fel, hogy fordítsak a helyzeten, és a göndör legyen alattam.

- Szerencse hogy most ébren vagy, és emlékezni fogsz rá. - suttogtam a füléhez hajolva, majd a nyakán végig nyalva, kezdtem pontokban megszívni a vékony bõrét. Harry hirtelen kezdett levegõért kapkodni, és mikor mellbimbójához értem, a takarómba markolt.

- Louhh. - nyögte, míg vergõdött alattam. Vigyorogva haladtam szépen egyre és egyre lejjebb, a fiatalabból halk sóhajokat kicsalva. Indulhatna ennél tökéletesebben a reggel?

- Srácok fél órán belül indulu...aztakurva. - lépett be hirtelen valaki. Gyorsan emelkedtem fel, és ijedten néztem az ajtóban álló szõkére.

- Baszki Niall kimennél? - kérdeztem idegesen.

- Na az már biztos hogy nem. Ha itt hagylak titeket, akkor ma egész nap itthon maradunk. Gyerünk felkelni, és készülõdni. - mondta makacsul. Az alattam pihegõ barnára néztem, aki annyira kívánatos volt, majd Niallre.

- Utállak. - szûrtem a fogaim között, és lemásztam az angyalról, és a szekrényhez lépve ruhákat kezdtem válogatni. - Most már kimehetsz baszki. - néztem felé.

- Jó, jó bocsi. De ha nem lesztek ott megöllek titeket. - lépett az ajtóhoz.

- Elõbb én téged. - szûkítettem össze a szemeim mielõtt kiment. Hevesen dobogó szívvel vettem elõ két farmert, és pulcsit kerestem mikor megéreztem Harry testét magamnak simulni.

- Nyugi picim. - puszilt a nyakamba. Az a baj, hogy a helyzetemen ez most nem nagyon segített.

- De elrontotta a pillanatot. És most így hogy menjünk el? - mutattam le a szûkös alsónkra.

- Gondoljunk másra. - lépett el mellõlem, és öltözni kezdett. Mélyeket lélegezve uralkodtam magamon, és szép fákra, vagy egy nyuszira gondoltam. A farmerom is kurva nehezen jött rám. Viszont azon muszáj volt elmosolyodnom, hogy Harryvel mennyire összeöltöztünk. Mindketten fekete farmer, rajta egy babarózsaszín pulcsi, rajtam pedig egy babakék.

- Gyere baby. - mondtam, miután megmosakodtunk, és leindultunk a nappaliba. A többiek már pakolódtak ki az autóba.

- Na ha megvagyunk akkor induljunk is. - csapta össze a tenyerét Liam. A szokásosan beültünk az kocsiba, és elindultunk. Niall kicsit meghúzta magát mikor szúrós szemekkel néztem rá.