~11~

616 44 3
                                    

Lassan kezdtem nyitogatni a szemem majd mikor ez sikerült, a telefonom után nyúltam. Az óra lassan delet mutatott. Hát szépen elaludtam megint. Na mindegy, legalább kialudtam magam. Átöltöztem, megmosakodtam és lementem a konyhába. Anya éppen terített.

- Jó reggelt. - mondtam miközben nyújtózkodtam egyet.

- Dél van kincsem. - nevetett anya. - De neked is jó reggelt. - jött oda és simogatta meg az arcom, majd merte ki a, ha jól látom lencse levest a tányérba. - Hogy aludtál? - kérdezte.

- Jól és ki is aludtam magam. - mondtam miközben leültem és enni kezdtünk.

- Akkor hogy lesz a mai program? - érdeklõdött anya.

- Háromkor találkozunk Harryvel és elmegyünk sütizni. - mondtam és elmosolyodtam a gondolatra, hogy pár óra múlva látom.

- Jól hangzik. De azért sötétedés elõtt hazajössz ugye? - kérdezte aggódva.

- Anya, lassan 16 éves leszek. - forgattam meg a szemem. - De igen akkor vacsira jövök, az úgyis a sötétedés körül van. - nyugtattam meg. Befejeztük még a maradék ebédet és én mentem föl a szobámba. Egy órára lepihentem mert ez az evés eléggé kifárasztott. Hát igen már ennyi is. Evés...Te jó ég fel se hívtam Nialléket a buli után. Félve tárcsáztam Ni-t aki pár csengés után fel is vette.

'Felõled is hallani Tomlinson.' - mondta kicsit gúnyosan.

'Igen igen sajnálom de képzeld kibékültem Harryvel.' - mondtam gyorsan és tudtam hogy ezzel elvonom a figyelmét arról hogy mérges legyen rám.

'Mivaaaaaan? Várj itt van velem Zayn is kihangosítalak.' - hadarta és már hallottam is a pakisztáni fiú hangját.

'Csõ Louis'

'Hali Z.' - az igazat megvallva örültem hogy hallhatom a hangjukat. Ez a két nap soknak tûnt nélkülük.

'Na mesélj.' - mondták izgatottan.

'Hát ugye emlékeztek hogy a buliban a gardróbba mi mentünk be. Na ott nagy nehezen megtudtam neki magyarázni a történteket, megbeszéltük és kibékültünk.' - mondtam el tömören.

'De akkor az érzéseidet is elmondtad felé?' - kérdezte Zayn.

'Igen...és nem hiszitek el de õ is így érez.' - mondtam boldogan mire a két fiú lányokat megirigylõen kezdett sikongatni.

'Te jó ég annyira örülünk. És akkor most hogy álltok?' - kérdezte a szõke.

'Nem akarok semmit sem elsietni vele. Ma lesz az elsõ randink, meg holnap is találkozunk. Aztán majd alakul.' - mondtam, mert tényleg nincs elõre kitervelve semmi csak legyen úgy ahogy majd nekünk jó lesz.

'Hát akkor sok sikert Tommo, nem tartunk fel tovább.' - mondták és egy köszönés után le is raktuk. Már fél 2 volt. Huhh basszus így elment az idõ? Elmentem a fürdõbe és vettem egy gyors zuhanyt majd megmostam a fogam és egyszer az életben szépen megfésülködtem és beállítottam a hajam rendesen. Most kivételesen nem fekete hanem sötétkék szûk farmert vettem fel egy ugyanolyan színû pulcsival. Túl hideg van már a pólóhoz. Plusz a végén még befújtam magam a kedvenc parfümömmel. Lementem a nappaliba és felvettem a Vans cipõm majd a farmer dzsekim.

- Jól nézel ki Louis. - mosolygott anya. Elindultam az ajtó felé mire megszólalt.

- Fhuu kincsem nem lett kicsit sok az illat? - kérdezte.

- Nem. - vigyorogtam majd kiléptem az õszi délutánba. Hát nem volt meleg az õszintét megvallva. Nem lakik annyira közel Harry ezért indultam el már fél háromkor. Útközben egyre jobban izgultam és szó szerint elkezdett görcsölni a hasam. 55-re értem a házuk elé. Nem csengettem meg nem írtam neki, hanem csak vártam hogy kijöjjön. Egyik lábamról a másikra álltam és minden egyes másodpercben a telefonom kijelzõjét néztem hogy megtudjam mennyi az idõ. Így hogy már lassan úgy voltam vele hazamegyek annyira izgulok, nagyon keservesen akartak telni a percek. Majd hallottam az ajtó nyitódását és a világ legédesebb hangját.

Sweet like honey🌸Larry Stylinson ff. Donde viven las historias. Descúbrelo ahora