Sweet like honey🌸Larry Stylinson ff.

~15~

Szokásosan leszálltam hétfõ reggel a buszról ami a suli elõtt áll meg 2 utcával. Esküszöm ez a legnagyobb szerencsém. Nem bírnám ki ha hajnalok hajnalán még kilométereket kéne hogy sétáljak. Mikor leszálltam, akkor kihúztam a fülesem és csak hallgattam a reggeli zajokat. Fújt rendesen a szél és minden reggel egyre sötétebb. Fújjj. Gyors lépteket hallottam mögülem és mire megfordultam volna Harry ugrott rám hátulról. Legalábbis az illatából, a göndör tincseibõl és a gödröcskéibõl már fél szemmel is felismertem.

- Jó reggelt, már megint megijesztettél. - néztem rá halványan mosolyogva.

- Szia Louis. Csak vissza kaptad a múltkorit. - vigyorgott és megvonta a vállát.

- Jó oké akkor ezt megérdemeltem de ez már nem az elsõ. Ha nem szeretnéd hogy egyszer halálra ijedjek akkor légyszíves ezt mellõzd. - mondtam nevetve, mire Harry kuncogva bólintott.

- Egyébként nagyon nehéz volt beérni. Mindig ilyen gyorsan mész? - kérdezte.

- Igen. Ha egyedül megyek, nem tudok lassan menni. - néztem rá.

- Én örülök ha nem kések el. - nézett nagy szemekkel. - De ma biztos nem mert itt rohanok melletted. - nevetett.

- Elsõ óra? - kérdeztem.

- Matek. - nézett szomorúan, miközben megálltunk a suli kapu elõtt.

- Huhh hát inkább nem vígasztallak semmivel vele kapcsolatban. Én is gyûlölöm, semmit nem értek. - néztem rá együttérzõn. - De legyen szép napod Harry. - mondtam és hogy tökéletesen elérjem egy picit lábujjhegyre álltam és egy puszit nyomtam az arcára. Mikor elhúzódtam már akkor kezdett pirosodni de még azért pluszba rákacsintottam és ellépve tõle, levakarhatatlan mosollyal mentem be a suliba. Na már is jobban indul a nap. Remélem azért szegény tud figyelni az órákon. Bementem a föci terembe és levágódtam a srácokhoz.

- Na? - kérdezték kíváncsian.

- Alakul. - mosolyogtam titokzatosan.

***

Nehéz suliban összefutni úgy hogy más osztályba járunk és a folyosón is rengeteg diák megy ide-oda. Tényleg szinte alig veszem õt észre. De ma már péntek volt és órák után nem találtam Harryt így hazamentem és írtam neki.

Louis: Sziaa. Holnap találkozunk?

Harry: Szia Louis. Sajnálom de anya nekem is csak most mondta, hogy egész hétvégén a nagyiéknál leszünk így nem tudunk találkozni :/

Louis: Semmi baj nyugi, majd bepótoljuk ;) érezd jól magad!

Harry: Köszönöm :) és akkor jövõhéten mindenképpen találkozunk.

Louis: Megbeszéltük :D

Harry: Szia Lou

Louis: Szia Harry

Szépen közeledtünk a hétvége felé és már akartam tervezni a programot de arra egyikünk se számított hogy minden tanár a következõ héten akar íratni. De komolyan nem értem. Miért van az hogy amikor nagy ritkán írunk akkor minden tantárgybó egyidőben. TZ, kisdolgozat, felelés minden össze vissza. Viccen kívül egész hétvégén tanultam és Harry is. De még biztos így se lettek a legfényesebbek azok a dogák. De én esküszöm mindent megtettem érte. Nem én tehetek róla hogy a tanárnak az nem tetszik. Ennyi.

Pénteken anya tovább maradt dolgozni így elhívtam Harryt hozzánk.

- Végre baszki. - sóhajtottam mikor ledõltünk a kanapéra. Tisztára mint két krumpliszsák.