Sweet like honey🌸Larry Stylinson ff.

~8~

Este buli. Nem igazán várom, de már nem is bánom hogy megyünk. A szünetben párszor találkoztam a srácokkal. Talán egy fokkal jobb a kedvem. Még mindig borzasztóan fáj ami történt de talán kezdem emészteni. Az estét pedig arra szánom, hogy pár órára tényleg jól érezzem magam. Remélem ez sikerülni fog, bár ha Niallen és Zaynen múlik akkor biztos. Átjöttek a buli előtt és kiválasztották nekem a ruhám mert azt mondták hogy most aztán muszáj kicsípnem magam ha már végre buli van. Lehet tényleg jobb hogy ők válasszák mert én szerintem melegítőben mennék. Egyébként nem is olyan rossz. Fekete szűk, szaggatott farmer. Elég szaggatott. Nem tudom anya hogy engedte meg hogy megvegyük. Egy Rolling Stone-os póló, Vans cipő és egy fekete farmer kabát. Ahogy a tükörbe néztem még magam is meglepődtem. Nem néztem ki rosszul. Sőt, nagyon is jól.

- Tyhűűű Tommo ez nem semmi. - mondta Ni végig mérve mire elnevettem magam.

- Tudom hogy nem fog téged érdekelni, de készülj fel hogy minden csaj rád fog tapadni. - mondta Zayn és elsimerően bólintott. Csak vállat vontam. Majd ha erre kerül a sor akkor illedelmesen elküldöm őket.

- Na mehetünk? 10 perc múlva 7 óra. Sietnünk kell hogy odaérjünk. - pattogott a szőke és kisietett az ajtón. Zaynel követtük és elindultunk a már sötét utcán. Nem szívesen járkálnék egyedül ilyenkor. Plusz már elég hideg is volt így 10 perc séta után.

- Fhuu basszus már biztos nem érünk oda. - húzta el a száját Z.

- Jó mindegy az már nem is lényeges hanem basszus szerintetek lesz kaja? Bár végülis ez egy buli, csak lesz? Vagy lehet csak pia? Akkor én elájulok. Az előtt ettem legutóbb mikor átjöttünk hozzád. Vagy max akkor rendelek pár pizzát. Huhh igen az jó lesz. - nyugtatta magát Niall. Mi rá se hederítve sétáltunk mögötte. Negyed 8-ra értünk a házhoz. Nagyon szépen felvolt díszítve már kívül is. Csengettünk az ajtón, és pár perccel később Alex a házigazda nyitott ajtót.

- Sziasztok. Azt hittem már nem jöttök, de akkor szerencsére mindenki itt van. - tapsolt egyet majd beengedett minket. Egyszerűen káprázatos volt. Minden tele volt pókhálóval, tökökkel, csontváz is volt de a legjobb hogy füst is szállt a levegőben. Bár a személyes kedvencem az a lila és zöld ledfény volt az egész házban. Zene is szólt, volt kaja pia egyszerűen tökéletes. Viszont rohadt zsúfolt volt. Tényleg az egész évfolyam eljött és így nehezen lehetett már mozdulni is.

- Na mit kértek inni? - kérdezte Zayn miközben a konyha szekrényben keresgélt. Itt valamennyivel kevesebben voltunk. Niall egy sörben benne volt én viszont ma inkább nem terveztem inni.

- Ne már Tommo. Engedd el magad. - nézett rám Niall.

- Beleegyeztem hogy eljövök de inni nem akarok és kész. - mondtam határozottan. Nem akarták elrontani a kedvem így nem próbálkoztak többet. Ők leléptek a nappaliba táncolni én viszont majdnem 1 órát ott maradtam a konyhában és csak telefonoztam. Viszont meguntam már és tényleg nem ezért jöttem, így valamilyen ötlettől vezérelve elindultam én is a nappaliba hogy táncoljak. Egyből belekeveredtem a tömegbe. Láttam ahogy Ni és Z is valakivel táncolnak. Egy ideig csak nézegelődtem és ide oda mentem míg meg nem fogta valaki a kezem. Bella volt az. Mindenki azt állítja hogy a legjobb csaj és elvileg bejövök neki. Én nem mondom hogy nem szép de sajnos nekem nem jön be. Teljes testtel felé fordultam. Ő karjait a nyakam köré kulcsolta és közelebb jött hozzám. Egy elég feszülős és rövid glitteres arany színű ruha volt rajta. A sminkje is csillogott melyet egy bordó rúzzsal koronázott meg. Ha nem vagyok meleg biztos rá vetem magam. De egy kis táncba nem lehet semmi rossz ugye? Kezeim rávezetten a derekára és belekezdtem a táncba.

- Szia Bella. - próbáltam túlüvölteni a zenét.

- Hali Louis. Jól nézel ki. - kacsintott rám.

- Kösz te is. - mondtam furán.

- Na jó, elég a felesleges beszédből. - mondta majd egy határozott mozdulattal hozzám simult. Alig mertem megmozdulni. Fejét a nyakamhoz hajtotta. Kezdtem egyre jobban kényelmetlenül érezni magam és körbe-körbe pillangattam menedék után kutatva. A lépcső alján megláttam ahogy Harry néz egyenesen ránk. A zöldek elvoltak borulva dühvel és mérhetetlen szomorúsággal. Annyira félreérthető ez az egész, muszáj beszélnem vele. Bellát egy határozott mozdulattal eltoltam magamtól. Kicsit ellenkezett de gyorsan elléptem tőle és Harry felé indultam. Amint ezt a göndör észrevette, hátat fordított és gyorsan távozni készült. Nem hagyom hogy elmenjen. Nem bírom már hogy ne beszéljek vele és hogy elmagyarázzak neki mindent. De nem tehetem. De közben meg nem akarok mást csak őt. Már majdnem beértem és elkaptam a csuklóját amikor valaki ordibálni kezdett. Szinte mindenki megállt és a zene is leállt. Vissza néztem a nappali felé, hisz onnan hallottam a hangokat.

- Embereeeek. - kiabálta Alex. - Kicsit felkéne pörgetni a bulit szóval külön szobákba külön játékok lesznek. Bármelyikre mehettek, de az a szabály hogy mindenkinek valamelyik szobába be kell mennie és részt venni valamelyik játékon. Lehet gyerekesnek gondoljátok de hiddjétek el nagy buli lesz és még csapatépítő is. 1 óra játék után, persze aki akar tovább is maradhat de utána folytatódhat a tánc. Benne vagytok? - kérdezte izgatottan Alex. A társaság sikított egyet a tudtára adva hogy nagyon is benne van az ötletben. - Na akkor mondom milyen szobák vannak. A legelsőben felelsz vagy merszezni lehet. Viszont semmi tabu, jól gondoljátok meg. A második twister viszont nyilván ebben is van csavar mert hogy vetkőzős twister. A harmadik szoba sörpong, csak nagy ivósoknak ajánlom. A negyedik szobában társasozni lehet viszont a vesztes szintén vagy iszik vagy vetkőzik. Az emeleten lévő szobában pedig 7 perc Mennyországozni lehet. Nah jó szórakozást mindenkinek. - a tömeg hirtelen oszlani kezdett mindenfele. Niall megjelent mellettem.

- Hova akarsz menni? - kérdezte.

- Nekem mindegy. - vontam meg a vállam

- Jó mi Zaynnel a 7 perc Mennyországra gondoltunk mert még az tűnik a legbarátságosabbnak. - mondta. Beleegyeztem hisz az tényleg annyira nem durva. Felmentünk az emeletre és bementünk a szobába. Mi voltunk az utolsók és utánunk be is csukták az ajtót. Kb harmincan lehettünk. Leültünk egy körbe, ahol középen egy üveg helyezkedett el. Körbenéztem és a mi osztályunkból csak mi hárman voltunk. A legtöbb embernek tudtam a nevét. Viszont hirtelen megakadt a szemem. Ott volt Liam és Harry is. A fürtös csak törökülésben ült lehajtott fejjel. Liam pedig mint egy védelmező volt mellette. Próbáltam nem rájuk figyelni és inkább a beszélő lány felé néztem.

- Szerintem kezdhetjük is. Ott van az üveg. Most először mondok én egy nevet aki pörgetni fog maga mellé valakit akivel bemegy 7 percre a gardóbba. Figyelem elég szűkös. - nevette el magát. - Aztán akik kijöttek azok mondanak egy nevet hogy ki fog magának pörgetni és így tovább. Mindenkinek világos? - kérdezte. Bólintottunk majd kezdődött is a játék.

- Amy kezd te. - nézett a sport tagozatos szőke lányra. Megszeppenve nyúlt az üvegért és forgatta meg. Pár másodperc után Niall barátom felé állt meg. Mi Zaynnel rögtön vigyorogni kezdtünk majd Ni lassan felállt. Bementek a gardóbba és a többiek pedig mérték az időt. Én addig Z-vel beszélgettem és próbáltam egyszer sem Harry fele nézni. 7 perc után Niall és Amy lazán jöttek ki. Semmi kócos haj, pirulás vagy valami. Semmi. Mondjuk nem is tudtunk olyanról hogy bejönne neki Amy csak nem tudom. Azt hittük lesz valami de ezek szerint semmi. Aztán választottak és választottak és így ment ez addig amíg ki nem jött Alison és Mike, és Harry nevét mondták. Erre egyből felkaptam a fejem, a göndör szintén, és a tekintetünk találkozott. Remegve megfogta az üveget és pörgetett. Lehetetlen hogy pont én legyek. Bár nem mondom hogy nem örülnék neki. Az a rohadt üveg kínkeservesen akart megállni. Niall és Zayn nagyon feszült lett, Liam pedig idegesen nézte az üveget és szerintem azért imádkozott hogy ne felém álljon meg. Az üveg lassult, lassult míg tényleg negtörtént. Rajtam állt meg. A szívem hevesen kezdett dobogni, alig mertem Harryre nézni de ő is így volt vele. Liam ránézett de Harry csak megcsóválta a fejét. Szerintem azt üzente neki hogy nem lesz semmi baj. Z és Ni bátorítóan néztek rám és az idő konkrétan lelassult számomra...