- Hétvégén nincs kedved csinálni valamit? - kérdezte Harry egyik nap suli után. - Mondjuk egész hétvégén csak feküdni? - ajánlotta kuncogva.
- Öhm a szombat az nem jó. - vakartam meg a tarkóm.
- Micsoda? - kérdezte kíváncsian.
- Nem fontos, majd lassan megtudod.. - mondtam, õ pedig gyanúsan méregetett, de gyorsan témát váltottam. - De szombat estétõl jó, plusz a vasárnap. - szólásra nyitotta a száját, majd becsukta. Végül kicsit megrázta a fejét, és végre hang jött ki a torkán.
- Ümm okés, de mikor tervezel beavatni bármirõl is van szó? - kérdezte.
- 2 hónap? - húztam el a szám, õ pedig csípõre tette a kezét.
- Normális vagy? Az még nagyon sok. Louis Tomlinson én addig nem bírom ki. - mondta, én pedig halkan elnevettem magam a durcás fején.
- Nyugi baby, megéri várni. - húztam közelebb, és egy békítõ puszit adtam ajkaira, amivel máris elfelejtette hogy mérges. Minden délutánt az utolsó gyakorlásokkal töltöttem, és csak eljött a várva várt szombat. Idõben odaértem, és egy mogorva idõs bácsi mellé beültem. Szépen, mindenre ügyelve vezettem. Ez a faszi persze minden létezõ dologba beleakart kötni, de nem sikerült neki. Már csak azért sem rontottam el semmit.
- Jó, átment. - morogta oda, nekem pedig egy hatalmas vigyor terült el az arcomon. Bementem az irodába, és a szükséges papírokat még aláírtam. Anya telefonszámát adtam meg, hogy hívják amint kész a jogsim és menni kell érte. Öt óra volt és december, szóval már teljesen sötét. Boldogan sétáltam az utcán, és még akkor is levakarhatatlan volt a mosolyom mikor beléptem a házba.
- Na mi az kincsem? - kérdezte anya izgatottan.
- Átmentem. - kiáltottam fel, és a nyakába ugrottam.
- Annyira ügyes vagy drágám, gratulálok. - szorított magához.
- Köszönöm. - mondtam, majd még egy puszi a fejemen, és elengedett anyu. - Csináltam vacsit nyugodtan vidd fel a szobádba.
- Komolyan? - kérdeztem meglepõdve.
- Igen, ez ma a te napod. - mondta, és egy nagy tálca melegszendvicset nyomott a kezembe, plusz egy egész doboz narancslevet.
- Ömm anya, ez egy kicsit sok nekem. - mondtam furán, a vagy 6 darab szendvicsre, és liter innivalóra mutatva.
- Csak vidd föl, hátha jó lesz. - mondta, én pedig értetlenül néztem rá, de bólintottam és elindultam a lépcsõn. A könyökömmel nagy nehezen lenyomtam a kilincset, és beügyeskedtem magam a szobába. A szívem majdnem leállt, mikor megláttam a göndört az ágyamon ülni.
- Aztakurva szia Harry. - mondtam, és az ajtót bezárva leraktam az íróasztalra a cuccokat.
- Hali Lou, hova ez a mosolygás? - kérdezte mögém állva.
- Csak jó volt a mai nap. - fordultam meg vigyorogva, és átöleltem Harry derekát.
- Ajajj kezdjek félni hogy megcsalsz? - húzta fel a szemöldökét, és a nyakam köré fonta a kezeit.
- Hááát, tudod van valaki. - mondtam elhúzva a szám.
- Igen? Na és ki az a szerencsés? - kérdezte közelebb lépve.
- Fhuu, hát magas és bomba alakja van, biztos irigyelnéd. Emellett olyan puha barna a haja, amilyet még nem láttál. Aztán a szemei is csodálatosak, te is elvesznél bennük. De tudod mi az egyik kedvencem? - kérdeztem magamhoz préselve.

ESTÁS LEYENDO
Sweet like honey🌸Larry Stylinson ff.
FanficLouis Tomlinson felvételt nyert álmai iskolájába, legjobb barátjával Niall Horan-nel együtt. Ki gondolta volna hogy a kilencedikeseknek szervezett tábor nyomot hagy benne? Vagyis inkább a smaragd, könnyes szemek.. Hisz a művészeti osztályra járó fi...