Sweet like honey🌸Larry Stylinson ff.

~67~

Reggel arra keltem, hogy a két nõvér jön be a reggelivel, és a gurulós kocsival, amin volt pár dolog.

- Jó reggelt. - köszöntek, míg én próbáltam felébredni. A szemeimet dörzsölgetem, és a szám elé rakva a kezem ásítottam.

- Cserélhetjük a kötéseket? - kérdezte az egyikük, mire álmosan bólintottam. Segítettek ülésbe helyezkedni, míg a lábaim majdnem érték a padlót. Egy térdem közepéig érõ nadrágban voltam, és a kórházas hálóingben. Az utóbbit lekellett vennem, hogy a mellkasomhoz férjenek.

- Kezdhetjük? - kérdezte a vörös hajó ápoló.

- Igen. - bólintottam, és kicsit elemeltem a kezem, hogy letudják szedni a kötést. Nem nagyon mertem semmit se csinálni, mert nem igazán mozoghatok. Amint letekerték, a sebre pillantottam. Egy tíz centi körüli varrást láttam, körülötte erõsen gyulladt és piros terület. Egy krémet vettek elõ, amit óvatosan kentek rá, de a hirtelen érintéstõl felszisszentem. Fájt, de kibírható volt. Majd a fásliból vágtak le egy nagy darabot, és szorosan kötötték körém, hogy amennyire tudja, tartson.

- Nem túl szoros? - kérdezték.

- Nem, de érzem. - válaszoltam, aprókat lélegezve. Ekkor jöhetett a kulcscsontom, amin szintén volt fásli. Ott is láttam egy kis varratot, mint a bordámnál.

- A kulcscsontomat is megkellett mûteni? - kérdeztem a sebet nézve.

- Igen. Egy kis darab lepattant, de szerencsére törés nem volt. - mondta, míg oda is kent a krémbõl. Semmire nem emlékszem ezekbõl, de lehet jobb is így. A vállamat is bekötözték, már amennyire lehetett, és jöhetett a fejem. - Mennyire fáj még? - kérdezte, míg szedte le a kötést.

- Eléggé, de az elsõ naphoz képest kicsit jobb. - mondtam.

- Akkor most még a fejét is újból bekötjük, de két nap múlva az újabb cserénél, ha javul a helyzet akkor már csak le kell ragasztani. - mondta, míg a jobb halántékomra rakott a krémbõl. Az agyrázkódás mellett még egy nagyon szép seb is ékeskedett a fejemen. Azt kellett most lekezelni. Míg befejeztek mindent, és visszavehettem a hálóinget, kezdtem érezni hogy éhes vagyok. Õszintén, már kezdett elég kényelmetlen lenni a ruhaanyag. Talán csak amiatt, mert nem lehettem a saját ruháimban, és ez idegesített. A nõvérek kimentek, én pedig a tálcáért nyúltam. Egy banán, egy szelet kenyér és egy pohár víz. Hmm laktató.. Megkentem a kenyeret, és az egy szelet szalámit ráraktam, majd bele is haraptam. Jól esne most anya tojásos nokedlije. A telefonomért nyúlva láttam, hogy fél tíz van. Van idõm míg a srácok ideérnek. A banán elpusztítása után bevettem a gyógyszereket, és megittam a vizet. Igaz hogy az elején azzal viccelõdtem hogy milyen kevés ez, de rájöttem hogy a gyomrom nem tudna valószínûleg többet befogadni amúgy sem jelen helyzetben. Talán már eltudok menni egyedül a mosdóig, talán. Figyelve az infúzióra keltem fel óvatosan. Ahogy lábaim a talajt érték, megkapaszkodtam az állványba, és húztam magammal a helyiség felé. Babalépésekkel mentem, de néha még így is megremegtem. Elõször gyorsan a vécéhez mentem és minden dolgom elintéztem, majd a mosdókagylóhoz csoszogtam. Anya már iderakott nekem egy fogkefét és fogkrémet. Lassan kezdtem mosni a fogaim, miközben a tükörbe néztem magam. Kurva szarul néztem ki, nincs mit ezen tagadni. Az arcom sokkal beesettebbnek is tûnt, a hajam pedig még mindig egy külön életet élt. Az arcomat is megmostam hideg vízzel, majd mielõtt visszamentem volna az ágyhoz, még a maradék energiámmal kinyitottam az ablakot. A meleg nyári levegõ egybõl megcsapott. Egy szép kis kert volt a táj, plusz egy kicsit az utca is belelógott a képbe. A Nap rendesen sütött, míg enyhe szél fújt. Az ágyhoz lépkedtem, és kifáradva feküdtem le, de nem takaróztam be. A telefonhoz nyúltam, és elõbb beállítottam egy ébresztõt, bár nem terveztem teljesen aludni, csak pihenni. Talán egy fokkal jobban érzem magam. Még mindig bármelyik pillanatban úgy érzem hogy elájulhatnék, de egy ici picivel jobb. Lehunytam a szemeim, és halvány mosoly szökött az arcomra ahogy a napfény bevilágított a szobába. A jó idõtõl mindig jobb kedvem lett...