dear miano ⁽ʰˢ⁾ ✔

°3°

ʰᵃʳʳʸ ˢᵗʸˡᵉˢ

Mivel szerda dél környéke volt, Liam az egyetemen, Niall pedig randevún tartózkodott, Louisval úgy döntöttünk, hogy nem állunk neki kotyvasztani, inkább rendelünk valamit a közeli étteremből. Ő másnapos volt, én meg valószínűleg bal lábbal keltem reggel, de a lényeg az volt, hogy egyikünk sem volt a topon, így az utolsó dolgunk lett volna, hogy nekiálljunk főzni. Ennél sokkal egyszerűbb megoldás volt a kaja rendelés.

- Esküszöm a Holdra, hogy ha nem jön meg a hamburgerem 10 percen belül akkor balhét verek - nyűglődött a lakótársam látványosan.

- Lou.. - sóhajtottam kedvesen pillázva felé. - Körülbelül fél órája ezt mondogatod. Melyik 10 perc után vered a balhét? Mert addigra inkább lelépnék - zártam le a telefonom képernyőjét.

- Haver - kezdte volna a meggyőző magyarázkodását, de a csengő beléfagyasztotta a szót. - A hamburgerem! - ugrott fel lelkesen a fotelből, mint egy éhes kisgyerek akinek az anyukája végre elkészítette a kedvencét. - De jó, ho-

- Ah, tesó mondtam, hogy ne hagyjátok bent a kulcsot a zárban, mert akkor úgy nem tudok bejönni - viharzott be a lakásba Niall, végigtrappolva a folyosón, néhány másodperc múlva pedig levágta magát mellém a kanapéra. Az ajkamat beharapva megpróbáltam visszatartani a feltörni készülő nevetésemet, majd Louis felé fordultam. - Srácok, asszem' szerelmes vagyok - fújta ki hosszan a levegőt. Valóban boldognak tűnt.

- Faszért nem a futár vagy?! - vágta be a bejárati ajtót az idősebbik.

- Tessék? - kapta fel a szőke a fejét.

- Kaját rendeltünk és Louis kicsit türelmetlen - avattam be a dolgokba. - Szokásos..

- Tomlinson, ha felhívsz, hogy éhes vagy akkor hazafele vettem volna neked valamit - húzta le a lábáról a csizmáját, majd felpattanva mellőlem, ledobta a lábbelijeit a folyosón.

- Rendet a cipőknél Horan - szóltam rá, ugyanis tudtam, ha Liam hazaér és kupit talál a folyosón, abból nem lesz köszönet.

- Jól van már, jól van - állította egymás mellé a párokat.

- Mondtam már nektek, hogy nem ajánlatos velem éhesen vagy másnaposan kötözködni? - tanakodott el Louis miközben visszasétált hozzánk a nappaliba.

- Most meg aztán mindkettő vagy - jegyezte meg Niall. Mintha nem tudnánk.

- Nyugi haver, tuti mindjárt megjön a hamburgered - tűrtem el göndör tincseimet a szemem elől.

- De, ha nem é-

- Tomlinson - szóltunk rá egyszerre a másik lakótársunkkal.

- Kapjátok be mindketten - mutatta felénk középső ujját. És mi ezen már meg sem lepődtünk.

Az ebédünk körülbelül öt perccel ezután meg is érkezett így Louis azonnal neki is állt beburkolni a hőn áhított burgerét, amibe aztán még az atyaúristent is belerakták neki plusz töltelékként. De komolyan. Niallel azt figyeltük, vajon mikor eszi le magát és, ha ez megtörténik akkor mi landol előbb a felsőjén: az uborka, a sajt, a paprika, a mustár vagy netán a paradicsom.

- Ni, mesélj már - szólította meg teli szájjal ír barátunkat.

- Mit meséljek? Mondtam már, hogy asszem' szerelmes vagyok - vonta meg a vállát.

- Jó csaj? - érdeklődött nyersen fogalmazva.

- Lou, a tiszteletet is felkajáltad? - kérdeztem elkerekítve szemeimet a meglepettségtől. Barna haja mögött megforgatta szemeit, maszatos száját pedig kíváncsi mosolyra görbítve visszafordult Niall felé, aki mintha észre sem vette volna, hogy Louis finomabban is rákérdezhetett volna, készségesen válaszolt.

- Olyan okos, kedves, vicces, megértő, figyelmes és annyira gyönyörű - ábrándozott lejjebb csúszva a kanapén. Most valószínűleg maga elé képzelte a lányt, akit lehet, hogy már elkönyvelt magában élete szerelmének.

- Úristen, Niall Horan ellágyult - csapta meg a felismerés szele Louist.

- Nem lágyult el, csak szerelmes. Tetszik neki egy lány, ez még nem a világ vége - álltam a szőke srác pártjára.

Igazából mindig azt hittem, hogy volt már részem szerelemben. De ahogy így visszagondolok az eltelt évekre, inkább csak amolyan fellángolásként tudnám elkönyvelni azt a néhány kapcsolatomat ami volt. Kölyök voltam, majd kamasz. Mit tudhattam én a szerelemről?

- Nem mintha te a legutóbbi barátnődnél nem lettél volna nyálas - rángatott ki a gondolataim közül Niall kissé ír akcentusa.

- Mikor volt az már - legyintett semmitmondóan.

- 5 hónapja - feleltük egyszerre a mellettem tollászkodó kék szeművel.

- Kösz srácok, tényleg. Tök jó, hogy emlékeztettek - bólogatott hevesen. Ha így folytatja leesik a feje.

- Hát haver, már nem azért, de szerintem jól tetted, hogy ott hagytad - fonta keresztbe maga előtt a karjait miután szöszke hajába túrt. - Mármint. Ki az a beteg, aki heti tervet készít és minden hétfő, szerda meg péntek este, nyolc órási programnak beírja a szexet? - tárta szét értetlenül a kezeit.

- De jó, hogy ezt nem nekem kellett felhoznom érvként - ejtettem az ölembe összekulcsolt ujjaimat.

- Jó, talán egy kicsit fura volt. Meg talán egy kicsit erőszakos is az ágyban - emlékezett vissza. - Oké inkább nagyon.

- A domináns Louis Tomlinson, aki megtapasztalta milyen az, ha ő van alul. Gyóntál érte? - vonta fel a fél szemöldökét Niall.

- Azért, hogy befeküdtem vele az ágyába? - kérdezte. - Többször is..

- Kriminálisak vagytok - csóváltam a fejemet halkan nevetve. - Na jól van, magatokra hagylak titeket, elvonulok egy kicsit mielőtt elmegyek. Ha lehet ne szedjétek szét egymást - helyeztem a mosogatóba az üres tányéromat, majd megindultam a hálóm felé.

- Csak halkan antiszockám - szólt utánam az utolsó falat hamburgerét is a szájába nyomva.

- A magad nevében beszélj Lou, nem én verem hangosan - álltam meg az ajtóban visszakacsintva rá.

A szoba ajtómat résnyire nyitva hagytam, hogy kicsit azért szellőzzön a helyiség, aztán az ágyamra telepedve felnyitottam a laptopom tetejét, hogy egy kis zenehallgatás mellett átpörgessem a jegyzeteimet. A fülhallgatómat a fülembe csúsztatva, böngészni kezdtem a youtube-ot, az ölemben a füzeteimmel valamint random papírfecnikkel amikre valami fontosabbat firkáltam fel és jó ideig csak pörgettem a főoldalt. Nem tudtam mit hallgatnék meg szívesen, ezért csak tekertem és tekertem, frissítgettem az oldalt és 10 perc után már a hajamat is felfogtam egy kontyba, mert meguntam, hogy állandóan el kellett tűrögetnem a szemem elől.

Aztán amikor már kezdtem megunni és feladni a keresgélést szembe jött velem az Ő videója. Én pedig attól a pillanattól kezdve, hogy megnyitottam a feldolgozást, teljesen elvarázsolódtam...