49. Fejezet. Osztály Főnök.

27 1 0
                                    

—Ez meg mi volt?
—Megcsokoltalak butus. Ez az a lány akibe belleszeretem.
—Miért a lelkizős énem aki imád hozzádbujni nem kell?
—Butus vagy dehogy nem azt az éned is imádom meg azt is amit még nem láttam mert Isten tudja hány rétű vagy.
—Van még ott ahonnan ez jőt szívem.
—Tudom drágám.
—Amúgy szerintem halál komolyan gondolja amit ki mondot.
—Sajnos vannak ilyen emberek de nekik segíteni kell.
—Hogy?
—Hát ésszel meg tőlcsérel hogy észt öntsűnk beléjük hogy máshogy?
—Dr. Kékesi Bella.
—Köszönöm, köszönöm
Elnevetűk magunkat olyan édes a nevetése. Még csókolózás és ölelés után becsengetek és bementünk volna de. Az osztály előtt állt az osztály főnök. Nem félek tőle Bellt féltem amúgy mielőtt azt hinnéd szihopata egy 30-35 éves cuki nőci.
—Melinda, Bella kérem jöjjenek velem.
Egymásra néztünk de követűk őtt. Amikor beértünk a tanáriban az előző órát tartó tanárnőn kívül nem volt más.
—Mit szeretne tanárnő? - Kérdeztem illedelmesen.
—Üjetek le. - Leültűnk - Nos hallottam a kis beszédedről és tejesen egyetértek veled.
—Nos ennek örülök de Bellnek miért kellett bejönie?
—Érdekes egyből őt véded. Azért hogy ne legyél egyedül. Jól sejtem hogy több van köztetek mint barátság? Nem fog tudni róla egyikötők szűlője sem. - Őszenéztűnk és ő rám hagyta.
—Nos jól sejti együtt vagyunk és momentán nem érdekel hogy ezt megtudja e anya. Az az egyébként undorító levél ártott mint nekem mind a számomra legfontosabb embernek ezért szolaltam fel ellene. Hisz akit szeretűnk azt megvédjűk vagy rosszul tudom?
—Nem nem tudod rosszul esetleg meg tudnád mutatni a levelet.
—Természetesen.
Átnyujtotta a telefonjátt és én még előzőleg elkűltem neki. Elolvasta és hát úgyan az az arckifejezése volt mint nekem.
—Nos eddig is egyetértetem veled de mostmár pláne. Ez el fog jutni a kislány szűleihez minél előbb. Mi pedig nem beszéltünk semmiről csak egy pár papírt kellet aláirj és Bell is. A szüleitek egy szót nem tudnak majd az egészből. Hidd el tudom mijen érzés.
—Elnézést kérek de nekem ebből az jőtt le hogy maga színtén meleg - Bell
—Eltalaltad melegek vagyunk leszbikusok.
—Maguk egyűtt vannak? - kérdeztem meglepetten
—Igen feleség és feleség vagyunk.
—Gratulálunk.
—Igen nagyon szép pár.
—Köszönjük szépen. Most pedig megyetek visza a terembe.
—Rendben van viszlát.
—Viszlát.
Kiléptűnk és elindultunk az osztály felé.Bell szólalt meg végűl.
—Huha nem hittem volna hogy az oszi leszbikus.
—Én sem de tégy és való hogy szép pár.
—Tényleg szeretsz?
—Hogy tud egy ilyen okos lány ilyen butaságot kérdezni. Mindenél jobban szeretlek. Hogy bizonyitsam?
—Már nem kell annyiszor bizonyítottad hogy meg sem tudom számolni csak negyon szeretem amikor kimondod.
—Akkor többször mondom majd egyszerű csak mondd mit szeretnél.
—Rendben van
Viszamentűnk elnézést kértünk és a tanár az nyilván beengedet minket és hát az osztály felle ezután sem foglalkozótt velünk. Majd jött a szünet és mi elmentünk ebédelni Aitoékal Biboral és persze Bellel űltem egy asztalnál.
—Hallod, Meli jól kiosztotad. - Bibor.
—Hát ja de te is pontosan tudod miért.
—Hát igen mondjuk megértem. Am mit akart az osztályfönők tőletek.
—A csak pár papír - Bell.
—Ja ok még mindig papír?
—Igen sosem lesz vége, sosem.
—Hát ennek sosem. Amúgy nem izgulsz a verseny miatt?
—De halálra izgultam magam tíz éve még a versenyzési idöszakom elején de egy valamit megtanultam.
—Mit?
—Izgulhatok akárhol de a jégen nem. És ebben nekem egy általam kitalált mondás segitett.
—Mi az a mondás ?
—A jég nem kérdez a zenne választ add. A jégnek nincs elvárása a zenne eljutatt a célig. A jég türelmes a zenne biztató.
—Érdekes és igaz de mijen zenne?
—A szabad program zenéje az biztatt.
—Értem.
—Tehát a válasz az az, hogy igen izgulok de a jégen minden is megszűnik.

Ment tovább a nap aztán bementünk a pályára és ott is edzettűnk még majd sajnos kűlőn mentűnk hazza. Pedig légyszíveseben együtt aludnék velle ma is de ez így nem megoldható. Hazaértem.
—Szia hazaértél?
—Nem anya kébzelődsz.
—Ha ha nagyon vicces. Kész a vacsi.
—Ha nem bánod most fent eszem meg.
—Ok.
Felmentem és a kaját is felvitem. Leűltem és házit írtam majd ettem és még csak nyolc óra. Edzettűnk írni Bellel aki azóta kapott három szivecskét a neve mellé. Majd 21:30 kor elmentem fűrdeni fogat mosni és átöltőztem majd bementem  irogadtam Bellel majd nagy nehezen elköszöntűnk és lefekütem aludni Bellel a fejemben.

Na hát itt a következő rész. Helyes írási hibákért bocsi ❤️🏳️‍🌈🥺

A Korcsolya RomantikájaWhere stories live. Discover now