10 Fejezet. Templomba

59 5 0
                                    

2 hét múlva

Amikor felketem akkor láttam hogy Bell már 3 x hívott azzonal visszahívtam.
-Szia bell

-Meli nagyon megijesztetél. Miért nem vetted fel? Jól vagy?

-Igen nyugi elfelejtetem felhangositani. Aranyos vagy hogy aggódsz értem.

-Örülök hogy semmi bajod. Ma úgye megint velünk jösz?

-Persze. Csak elaludtam nem hülyültem meg.- erre elnevete magát

-Ok, ok szia.

-szia

Egyre nehezebb töle búcsút venni. Amikor kikecmeregtem az ágyból lementem és leültem a regelim már ott várt rám mindig ott van anya a legjobb. Amikor nekikeztem akkor szólalt meg anya .

-Jó reggelt kicsim. Miután kijötél a pályáról azután megyünk a keresztelöre ugye elkészültél?

-Igen a ruhába majd korizás után öltözök át

-Rendben van

-Ok most megyek készülődni

-A táskát utánad viszem

-Ok

Felmentem és elkeztem készülni. Na igen a keresztelővel kapcsolatban most keresztelik az uncsitesom és el kell ráncsigálni aki csak él a családbol a templomba. Most komolyan? Minek? Jó értem én hogy keresztelő de nem bírom a templomot. Na mindegy majd tulélem valahogy. Felmentem elkészültem de a sminkem sokkal lágyabbra csináltam mint ami a keresztelőn lesz. Majd a fehér alapon rózsaszín virágos ruha bepakolása után elindultam le. Amikor leértem a szokásos rutin beszélgetem velük beértünk korizunk. Amúgy az edzővel élég jó barátságba kerültem fogjuk rá. Az osztály mindenek ellenére úttal csak egy japán származású fiúval barátkoztam meg. Na vele nagyon jó barátok létünk. És már egy pár szót tudok japánul is mondjuk eddig is tudtam az animek miatt. A fiú jól beszél magyarul szóval ez sem gond de nem akarok töle semmit de tényleg
és ő amúgy sem a lányokhoz vonzódik ha értitek mire gondolok. De ezt én egyeltalán nem bánom. Amikor kijötünk problémába ütköztem nem tudtam volna az istenek felhuzni a zibzárt. Így hát képtelen voltam segítséget kérni. Kicsit kijjebb mentem és oda szóltam a rám váró bellnek aki tudta hova megyek kori után

-Bell

-Igen

-Segítesz nekem felhuzni a zibzárt?
-Igen persze.-odajöt a ruhám nem látta de felhuzta
-köszönöm
-Szívesen
Elkészültem, smink, haj és ki is mentem Bell lélegzete is elált amit jó jelnek vettem.
-Jól nézek ki?
-Gyönyörű vagy.
-Köszönöm szépen. - mondtam elpirulva. Persze a csodálkozzás az osztály részéről sem maradt el. Amikor kimentünk anya ott várt. Elköszöntünk és elindutunk. A keresztelő  olyan volt mint mindegyik kaja, pia egy rakat zene meg csomó részeg családtag. Amikor haza értem ami elég hamar volt letöröltem a sminkem és hulla fáradtan döltem be az ányba és ez az utolsó pillanat amire emlékszem. Elaludtam.

A helyes írási hibákért bocsi ❤️🏳️‍🌈

A Korcsolya RomantikájaWhere stories live. Discover now