A Korcsolya Romantikája

39. Fejezet. Apák Napi Előadás

Szerda, a szabad program napja. Anya nem tud a koriról és az előadásrol ma megtudja hisz nem megyek majd csak az előadás után. Az olyan..., őt, hat vagy hét. De inkább öt. Így hát ma elégé rosz kedvem volt. És erre még később rátetek egy lapáttal.Tehát lementem és mint a sas komolyan úgy kiszurta rajtam anya hogy valami baj van. Elkeztem reggelizni és rá is kérdezett.
-Mi a baj hogy ,hogy nem készülsz még a barátaid már elmentek.
- O értem én majd később megyek. Velük volt egy barna hajú lány is?
-Igen velük volt.
-Huu akkor semmi baja.
-Hogy hogy csak később?
-Figyej nem fogok hazudni van egy "Apák Napi" előadás és én nem akartam benne lenni szerintem nem kell taglalni és bontani .Felmegyek és nem kell beszélni jól vagyok bemegyek csak később
-Huu hát ok te tudod.
Felmentem és zenét hallgattam házit írtam sorozatot néztem az kérdezitek sírtam-e? Nem, már hozzá szoktam. De azért megmondom öszintén nem eset éppen a legjobban.

Bell szemszögéből.:
Amikor kijötem Meli nem volt ott kicsit megijedtem de azt hiddtem ott van a csajokkal de amikor meglátak ők is azt kérdezték hogy hol van Meli? Kicsit bevalom megijedtem hogy valami baj van ne adj Isten megint Veronika. De a lányok azzal nyugtatak hogy biztos behivta az edző  de akkor szólt volna és Meli csak akkor nem jön élem ha már nem tud felalni. Aggódtam aztán lassan elterelete egy időre a figyelemet a bemutató de aztán  nem bírtam ki megkérdezem ott a kori páján tanuló lányokat.
-Figyi hol a francban van Meli?
-Bell te nem tudod?
-Mit?
-Meli nincs benne a programban elhagyta őket az apukája egy megcsalás miatt és ezért nem jött el.
-Nehogy haragudj rá hogy nem mondta el csak nem akarta elrontani a napod. Én hallottam ahogy azt mondta legalább neked legyen jó ha már ő sírni fog.-
Hát ez az a családi ok amiért pánik beteg lett és ezért nem láttam csak az anyukáját. De aranyos nem akarta elrontani a napom. Tényleg szeretem de hogy mondjam el? Á megvan rá kérdezek hogy ő neki mi az az álom szerelem valás és megprobálom teljesíteni. Bár ő nem olyan aki nagyon elrugazkodott lenne  de anyira tudom hogy mit fog tenni az előadás után jön be. Anyira megnyilt hogy már ki tudom számítani de nem hiszem hogy csak ez bujkált benne.
-Nem haragszom dehogy is köszönöm hogy elmontátok

Lement az előadás és hát nagyon hiányzik belőle Meli  mindenki hazament csak én maradtam de úgy hogy ha Meli bejöne ne lásson. Úgy elhuztam az időt hogy csak azt vettem észre hogy valaki a jégen ugrik kimentem és Meli volt az. Sima fekete ruhában de volt valami ami nyugtalanítót hogy szinte sírt, könyezet.

Meli szemszögből
KB olyan három négy felé mehetem ki anya már dolgozot. Gondoltam eszek és lezuhanyzom. Aztán lassan készültem mert tudtam hogy őtkor már mehetek. Mikor felvetem a fekete ruhát, tudjátok akkor elkapot  egy szörnyű érzés  amire hallgattam is így zenét hallgatam ami nekem megnyugtató és lélek tápláló. Amikor kinyitottam az ajtót lefagytam azt hittem hallucinálok bárcsak hallucinálnék  apa ált az ajtó előtt pontosabban az aki csinált. Nem az apám
-Mit keresel itt?
-Hozzá...
-Nem meg ne próbáld nem, nem érdekelsz nem vagy az apám most pedig handj békén mielőtt rendőrt hívok.
–...
Bezártam az ajtott és öt kikerülve elviharzotam nem,nem és nem, nem feltétlenül ebben a sorrendben. Bementem a kori pájára és semmi nem számított csak a jég és az ugrás. Annyiszor felitta a jég a könyem de most nem engedhetem el magam. Amikor ugrotam nem gondoltam semmire de egy ugrástol kifogyot a maradék erőm és a muszáj volt a korcsolya pája szélére támaszkodva megálnom. A szemem becsugtam, rám jött egy kisebb roham. Szédültem, fájt a fejem és úgy éreztem erőtlen vagyok nincs erőm nincs én. Ebből fogjuk rá hogy viszarantot valami. (azért fogjuk rá mert nem tudom mennyire lehet ebből viszarántani valakit) Bell keze volt az a vállamon. Hát ő hogy hogy itt?
–Meli jól vagy?
–Nem de jobban leszek.
–Biztos? Nagyon nem nézel ki úgy mintha jól lennél és úgy látom sírsz is
–Igen csak egy kisebb roham volt elő jöhet de ma valami kiváltotta. Azért sírok is legalábbis környezek. Sajnálom jól vagyok semmi baj.
–Nem vagy jól mi váltotta ki?
–Igérd meg hogy kettőnk között marad.
–Igen.
–Megjelent az apám gondolom már tudod hogy elhagyott -bólintott - és nem is tudom hogy mit hitt de az én apám már nem létezik. Sajnos ez az igazság - kicsordult a kőnycsep a szememből. Nem akarok előtte sírni így elforditotam a fejem.
–Meli anyira sajnálom hogy tudok segíteni
–Öszintén?
–Persze.
–Legyél itt és korizunk, valahogy ijenkor megnyukszom - (Mint utólag kiderült nem kellet sokat gondolkodni HISZ EZT SZERETE VOLNA)
–Persze hogy maradok
És így telt a további nap.

Montam én megmondtam. Szóval a kövi rész izgalmas lesz megprobálom holnap hozni. Amúgy Boldog karácsonyt mindenkinek. Helyes írási hibákért bocsi ❤️😇🥺🏳️‍🌈