A Korcsolya Romantikája

13. Fejezet. Miért nem bocsatasz Meg

Aznap éjjel nagyon nehezen jött állom a szememre.

Bell szemszögéből

Amikor Meli elment nagyon kínosan éreztem magam. Hogy keverhetem össze a tyúkot a pulykával. És miért mosolyogta meg ennyire . Tuti hülyének néz. De minek röhögőt ki? Nem értem? Mindegy ha így hát így. Ezt még én sem gondoltam komolyan ugye? Na jó ezt még att kell gondolni de ha ez jött le belőle. Most mondhatjátok hogy de Bell te mondtad hogy elmondhatja. Igen nem vagyok aranyhal nem öt másodpercces a memóriám. De nem érdekel. Ma nem maradtam bent egyből hazamentem és házit írtam. Nem írtam rá sőt le is akartam tiltani nem tudom miért de egyszerűen nem akartam látni. Lefekütem de nem jött állom a szememre mivel holnap szombat nincs suli de kori igen. Nagy nehezen de el aludtam. Reggel nem kelltetem melit nem akartam hallani a hangját. Felöltöztem és elindultam. Amikor elhalatunk Meli háza előtt nem álltam meg

-Bell nem várjuk meg melit? - Barbi
-Nem
-Biztos? - Csilla
-Igen. - és elindultam elöre
-Bell mi van veled? Szerinted neki hogy esik? Emlékszel mit írt idézem "csak ne utáj" szerinted ebből mi jön le?
-Hadj békén oké beszélnek én vele de nem tudom hogy kezdjek neki. - mondtam már már üvöltve.
-Ok
Mikor beértünk Meli már elkészült. Egyszerűen nem akartam rá nézni persze erre köny gyült a szemébe és felrohant a jégre. Amikor is az egyik lány oda jött hozzám.
-Figyelj Bell beszélhetnék négyszemközt?
-Igen - fére húzódtunk ahol csak ketten voltunk.
-Mit szeretnél?
-Meliröl van szó. Életbe vágó.
-Valami történt?
-Annak te vagy a megmondoja. Na kezdem tegnap elcsusztam a készülödésel. És mikor kimentem láttam melit a Korcsolya páján sírva fakadni és az mondogatni hogy lehet ijen hülye. - Amikor meghalotam lefagytam. Meli sírt miatam? Komolyan? Beszélnem kell vele.
-Köszönöm szépen hogy elmontad.
-Nincs mit.
Amikor felmentünk akkor észrevettem hogy engem néz le se veszi rólam a szemét. Amikor az órának vége lett. Akkor már ott vártam a kori páján beszélni akartam vele. Amikor feljőt mellém akkor nekikeztem.

Meli Szemszögből

A maji nap rettenetes volt reggel Bell nem hívott nem várt meg mikor beértünk nem nézet rám nem akart beszélni. Olyan szinten rossz volt mintha egy tört forgatnak a szívemben. Miért? Ez a kérdés kavargott bennem. Mikor kimentem Bell ot várt rám felmentem és belle is kezdet.
-Meli a tegnap nagyon rosszul esett hogy úgy megmosojogtad. Sajnálom de ez az igazság. És csak azt szeretném mondani hogy.... - nem fejezte be mert már a könyeimel küszködve közbe vágtam
-Miért nem bocsatasz Meg? Miért? Úgy tudtam hogy majd te is megutalsz mint mineki de tölled nagyon fáj. Mint egy tör a szívbe. Bocsánat hogy ha megbantotalak de ennél bármi jobb ha gyülosz az is csak szoj hozzám kérlek könyörgöm. - fakadt ki belőlem hirtelen de minden szó igaz nem akarom elvesziteni.
-Nem utállak még véletlenül sem csak azt hittem hülyének néznel. Sajnálom én voltam a hülye. - mondta szintén sírva majd ezután megeset az első ölelés. Azt akartam soha ne legyen vége és ez félig sikerült mert kereken 2 percig ölelkeztünk. Amikor elváltunk akkor elkeztünk korizni és lassan legyugodtunk mind ketten. Amikor hazaértem ismét nyugodt állom várt rám.

Na ezen még én is sírtam. Bocsi a késői kitételért csak egy szó matek. A helyes írási hibákért bocsi 🥺😭🏳️‍🌈