19 Fejezet. Haza Felé

50 3 0
                                    

Amikor másnap reggel felébretem még kora reggel volt. Bell velem szemben az angyalok almát aludta. Olyan gyönyörű. Amikor meglatom nem akarom elveni róla a szemem. O miért nem az egyem? miért? Pedig olyan gyönyörű hogy ha egyém volna úgy vigyáznek rá mint egy törékeny virágra. Jajj de költői lettem hírtelen. Meg kB fel órát aludt és én mosolyogva néztem. Nem tetem semmit csak néztem. Amikor egyszer csak felébredt. És amikor meglátot elmosolyodott. Így hát nem volt más hátra felkeltünk. Elkészültünk, reggeliztunk, tegnap már bepakoltam de ma még pár dolgot bedobáltam és még csak 9:00 mi meg pontban egykor indulunk. Így gondoltam.....
-Figyi Bell.
-Igen. - A mosolyatol mindjárt elolvadok.
-Emegyunk sétálni? Csak ide az erdőbe. - kicsit leblokolt
-Igen persze. Ne haragudj csak nem fogtam fel hogy mit montal.
-Baj van?
- Induljunk el és elmondom.
-Ok.
Elindultunk majd amikor már biztosan csak ketten voltunk akkor neki is kezdet.
-Meli.
-Mond
-Megyire élvezted a tábort? Öszintén. Mert nem tudom követni hogy hogy érzed magad. - Megmondom öszintén meglepett.
-Jaj Bell  cseppet sem aggódj emiatt . Jól éreztem magam a múltam ellenére. Nem hagyom hogy ez erontsa az első táborom. Te minden tőled telhetőt megtétel öszintén az is elég lett volna ha csak itt vagy de te sokkal többet tétel. Köszönöm.
-O tényleg? Ennek örülök. És nem tesz semmit. Én akartam többet tenni és épen az védett meg hogy itt vagy.
Ezután ölelkeztünk és tovább sétáltunk. Amikor már úgy gondoltuk hogy itt az ideje akkor vissza mentünk a szálásra hogy induljunk. Ősz-visz a véleményem a helyről nos. A kaja az első naphoz képest nagyon is jó volt. A tábor higiénikus. A programok jók. A "tanárok" kedvesek és fiatalosak. Ősz visz csak az első nap kajájára panaszkodom. De 10/9,5 elég jó. Föleg tőlem. Felszatunk a buszra és indultunk is de a felszállás elöt még találkoztunk vele.
-Á Meli látom sikerült megusznod. Gondolom az edző segítségével. Szánalmas. Na majd még beszélünk.
-Rohadj meg.
És Felszatunk. Ekkor mondtam bellnek hogy.
-Tudod mit mondok én neked?
-Mit?
-Kívánom hogy sose éld att a szívből jövő csalódottságot amikor még magadban is csalodsz és azt kérdezed hogy lehetünk mi ano barátok. Mert kegyetlen rosz.
-Hát remélem nem fogom.
-Én is.
És ezzel Elindultunk haza.

Szó ez a kövi rész. Remélem teszet.
Helyes írási hibákért bocsi ❤️🏳️‍🌈

A Korcsolya RomantikájaWhere stories live. Discover now