Túl a csúcson - Az új generáció

23. Fejezet - Clairita Leclerc

Clairita Leclerc (2048 október vége)

Olaszországba 2048. október 28-án érkeztem meg, ahová az edzőm Katja és Emma kísértek el. Emnek éppen őszi szünete volt az iskolában, így könnyedén el tudott szabadulni. A fiúknak pedig a hétvége folyamán versenyük volt. Danténak Malajziában, Lucknak Mexikóban volt versenye. Nick pedig tesztelni volt Barcelonában, így egyikük sem tudott elkísérni az olasz fővárosba. A kicsekkolást követően a csomagjainkkal a kezünkben a reptér bejárata elé sétáltunk. Katja intett az egyik taxisofőrnek, aki készségesen leparkolt a padka mellé.
- Jó napot kívánok hölgyeim! Hová vihetem Önöket? – érdeklődte angolul miután beraktuk a bőröndjeinket a csomagtartóba és beszálltunk a Fiatba.
- A Best Western Hotelhez. – válaszolta Katja
Emma megbabonázva nézte a sárga jármű ablakain keresztül a várost. Elővettem a telefonom a táskámból, hogy üzenetet írjak Danténak:
- Megérkeztünk életem. Most indultunk a hotelba.
- Rendben manó. Este hívjál. Lefekszem aludni. Teljesen leszívott a tizenhat órás út.
- Álmodj velem életem!
- Mint mindig. Hiányzik, hogy nem vagy mellettem.
- Nekem is. Este hívlak. Szeretlek
- Mindennél jobban.
Mosolyogva raktam vissza az almás készüléket a táskámba és kinéztem az ablakon. Imádtam Rómát a történelmi emlékművei miatt. Emlékszem, mikor először láttam a Colosseumot teljesen magával ragadott a közel kétezer éves épület, amikor a földalatti részén jártunk a családdal szinte kézzel tapinthatóak voltak az emlékek. Nem bírtam ki, hogy az aréna homokján ne csináljak egy köríves forgó mozdulatsort, ami a védjegyemmé vált tizenöt éves koromtól kezdve, mióta táncpárbajokon veszek részt. Emma izgatottan fészkelődni kezdett mellettem, ahogy a sofőr leparkolt a hotel előtt. Katja fizette a fuvart majd kivettük a bőröndjeinket.

A szálloda recepciójához sétáltunk, ahol Katja angolul egyeztette a szoba foglalásunk.
- Moner, egy lakosztály három főre, all inclusive ellátással.
- Kívánnak részt venni a hotel által ajánlott programjainkon vagy esetleg idegenvezetőre van szükségük? – kérdezte pult mögött álló fiatal nő
- Nem. Holnaptól klipforgatáson veszünk részt.
- Red Bull One BC? – érdeklődte a recepciós
- Igen. – bólogatott megerősítésképpen Katja
- A rendezők is a hotelünkben szálltak meg, illetve pár versenyző is. Nekem az unokabátyám szokott részt venni a versenyeken.
- Hogy hívják? – kíváncsiskodott Katja
- Filippo Rossi.
- Fino? – fordultam meglepetten a recepciós felé
- Igen. – bólogatott mosolyogva – Te Clairita vagy, ugye? Clairita Leclerc.
- Pontosan. – ért fülig a szám
- Kicsi a világ. – mosolygott rám lágyan - Helen Rossi vagyok. Üdvözlöm Önöket a Best Western Hotelban. Jó pihenést és feltöltődést kívánok! Bármilyen kérdéssel forduljanak hozzám.
- Mikor szolgálják fel az ebédet? – kérdezte Emma
- Egy óra múlva az étteremben. Paolo segít felvinni a csomagjaikat. – intett a hordár felé – A felső szintre a Fiona lakosztályba vidd a hölgyek csomagját!
- Rendben. Hölgyeim, kérem jöjjenek utánam! – fordult felénk, miután a csomagjainkat egy hordárkocsira tette. A lifthez sétáltunk, ahol Paolo megnyomta a felső szint gombját. A lakosztályhoz kísért minket majd bevitte a csomagjainkat. Katja adott neki borravalót majd Emmával felfedezőútra indultunk.
- Liri! – kiáltotta
- Mi az? – siettem be az egyik szobába
- Itt még jakuzzi is van! – mutatott izgatottan a fürdőben lévő wellness tárgyra.
- Katja! – siettem hozzá izgatottan
- Igen, tudom lányok. A lakosztály minden földi jóval el van látva. Élvezzétek! – mosolygott rám
- Istennő vagy! – ugrottam a nyakába
- Inkább az apád érdeme.
- Apu az mindig mindenre gondol. – siettem vissza Emmához, aki már a bőröndjéből pakolt kifelé
- Szerinted melyik legyen? – mutatott két szettre az ágyán
- Nem buliba megyünk. – húztam meg a szám
- Tudom, de nem öltözhetek slamposan
- Szerintem a koktélruha túlzás. Miért nem veszel fel farmert és pulcsit? – kérdeztem tőle
- Látszik, hogy fiú testvéreid vannak. – vette kezébe az egyik bársony szoknyáját vastag harisnyával és blúzzal. – De van igazság a szavaidban. A koktélruha kicsit túlzás. – akasztotta be a szekrénybe, miközben meghúzta a száját.