36. Fejezet - Emma Norris

195 19 0
                                    

Emma Norris (2053. február előszezoni teszt időszak)

Pénteken tizenegy órakor szálltam le Barcelonában a repülőről. Philip korábban üzenetben leírta, hogy melyik hotelban szállt meg és hányas a szobája. Reggel szólt a recepción, hogy a mai nap folyamán délelőtt érkezek meg és engedjenek be a lakosztályába. Levettem a kis bőröndöm a futószalagról majd a tömeggel elindultam a főbejárat felé. Február végéhez képest nagyon jó idő volt. A vékony kabátom cipzárját lehúztam és napszemüveggel védtem a tekintetem a nap sugarai ellen. A kapuban egy taxit sem láttam, így arrébb sétáltam egy táblához, amin a fuvarozó társaságok elérhetősége volt. Odamentem és tárcsáztam a számot.
- Jó napot kívánok Barca Taxi Társaság. Honnan szeretne fuvart? – kérdezte spanyolul
- Jó napot kívánok! A Barcelona – El Prat reptérről szeretnék. – válaszoltam
- Rendben. Szólok az egyik sofőrünknek. Maximum tíz perc múlva megérkezik.
- Köszönöm. Viszont hallásra.
- Viszont hallásra. – nyomtam ki a telefonom
Mielőtt a táskámba tettem volna a telefonom elmerengtem a háttérképemen, ami engem és Philipet ábrázolt a lakásának fürdőszobájában, amint átölelem a lábam a derekával.

 – nyomtam ki a telefonom Mielőtt a táskámba tettem volna a telefonom elmerengtem a háttérképemen, ami engem és Philipet ábrázolt a lakásának fürdőszobájában, amint átölelem a lábam a derekával

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Mióta együtt vagyunk sok közös kép készült rólunk. A paddockban, a kirándulásaink vagy éppen az első közös nyaralásunk alkalmával, ahová a barátaival mentünk. Megígérte, hogy ez évben kettesben megyünk majd el nyaralni valahová. Montenegróban nézegettünk szállásokat azon belül Sveti Stefanban. Míg a taxira várakoztam mellém sétált egy fiatal nő. Körülnézett valószínűleg ő is fuvarra várt. A tekintete a fekete Ferraris válltáskámon állapodott, amin egy Scuderia Red Bull Toro Ross kulcstartó lógót 10-es számmal, ami Phil rajtszáma volt.

- Szia. Bocsi, hogy csak úgy leszólítalak. Véletlenül nem az előszezoni tesztelésre jöttél? – érdeklődte
- Szia. Forma 1-re gondolsz?
- Igen.
- De, igen.
- Jaj, de jó! A testvérem a Mercedesnél versenyzik. Otthon hagyta a jogosítványát és valahogy el kellene neki juttatnom. Nem tudod, hogy melyik hotelban szálltak meg a csapatok, mert feltétlenül oda kell adnom neki. Monte – Carloba megy ezután haza és csak az első futamhétvége után jön haza a szüleinkhez King's Lynnbe. – magyarázta kétségbeesetten
- A pályát tudod hol van? – érdeklődtem tőle, mert nem akartam felfordulást okozni azzal, hogy a csapatok szálláshelyét eláruljam. Lehet, hogy egy őrült rajongó, aki beszökne valamelyik pilóta szobájába.
- Őszintén, hiába versenyzik George már 2047-től a Forma 1-ben a barcelonai futamhétvégén sosem voltam. – igazította meg a szőke haját.
- George Reiesre gondolsz? – érdeklődtem
- Persze. Cara Reies vagyok. – nyújtotta a kezét bemutatkozásképpen
- Emma Norris. – fogadtam el mosolyogva
- Akkor már értem, miért vagy ennyire gyanakvó - nevetett fel zavarában
- Ebbe nőttél fel gondolom.
- Mondhatjuk. – mosolyogtam rá és levettem a napszemüvegem
- Figyelj, hogy lásd nem valami őrült rajongó lány vagyok, itt van az öcsém jogsija. – mutatta meg nekem a pénztárcájában – Carmennél hagyta. – világosított fel
- Hogy – hogy nem ő hozta el? – kíváncsiskodtam
- Hosszú sztori. Most éppen megint elköltözött tőle, szerintem már véglegesen. Lehet jobb is így. – rakta vissza a tárcáját a helyére
- Ha gondolod eljöhetsz velem. Lepakolok a hotelban és utána megyek közvetlenül a pályára.
- Szerinted lehet még üres szobájuk? – érdeklődte
- Nem szólt az öcséd, hogy jössz?
- Tuti, hogy nem. Az ilyenekről mindig megfeledkezik. – húzta mosolyra a száját
- Egy próbát megér. – ajánlottam fel neki
- Nagyon aranyos vagy. Tényleg nem túloztak a srácok. – nevetett fel
- Talán meséltek rólam? – néztem rá meglepetten
- Persze. George, Phil, Luckas, Victor és Matteo nagyon jóba vannak. Mindegyikükkel találkoztam is már. Mondhatni a gokartpálya mellől ismerem őket.
- Akkor talán tudsz nekem mesélni pár érdekes sztorit Philről.
- Lehetséges. – kacagott
- Velem tartasz? – érdeklődtem, ahogy leparkolt a taxi előttem
- Még egyszer nagyon köszönöm. Életet mentettél vele. – ültünk be a hátsó ülésre
- Hová vihetem a hölgyeket? – érdeklődte angolul
- Hotel Augusta Barcelona Vallesba. – válaszoltam
Elindultunk majd az út során tovább beszélgettünk Carával.

Túl a csúcson - Az új generációWhere stories live. Discover now