SzJG Oneshotok

Arnolddal

Ismét egy ötlet Timike0193 által! Köszönöm!

- Ó bazdmeg- sziszegte Cortez, amikor megpillantotta Arnoldot. A kezét megszorítottam, azt sugallva, hogy nyugi.
- M-Mit keresel itt Arnold?- kérdeztem.
- Eljöttem felköszönteni téged Reni- nézett végig nem túl kedvesen a társaságon.
- Mit bámulsz Neményi? Talán nem tetszik valami?- kérdezte Cortez idegesen.
- Leüsselek Neményi?- kurjantotta Ricsi, majd a rockerek is elkiáltották magukat, hogy "balhé van!"
- Nem kell senkit leütni- intettem le Ricsit, és a rockereket is.- Vannak valami hátsó szándékaid Arnold? Megint azt tervezed mint tizedikben? Szánalmas módon megcsókolsz, miközben tudod, hogy a szívem másé?- pillantottam Cortezre, majd a tekintetem továbbsiklott a társaságon, ahol a legjobb barátaim álltak. Egy másodperce megálltam Kingán, aki a szemembe nézve biccentett, azt sugallva a tekintetével, hogy "ez nem is olyan szánalmas Renáta! Így tovább!"- Mit akarsz Arnold?- kérdeztem.
- Felköszönteni téged születésnapodon, és odaadni az ajándékot, amit véletlenül otthon hagytam- felelt.
- És utána megbántani? Mint az elmúlt időben mindig?
- Nem- hazudta.
- Ahhha- bólogattam.- Elmegyek veled, de csak átveszem az ajándékom, mivel nem akarom, hogy rajtad maradjon a szánalmas csomagom, és soha többet nem látjuk egymást. Rendben?- néztem a szemébe.
- Rendben- bólintott Arnold.
- Reni, ne Menj- suttogta Cortez a fülembe, ahogy átölelt, mire csak megcsókoltam. Éreztem Arnold égető tekintetét, de nem akartam megsérteni Cortezt, pusztán egy álbarát miatt.
- Nyugi- pusziltam meg, majd elengedtem a kezét.- Majd Zsoltiéknál találkozunk.
- Ha valami van, vagy valamit tett veled ez a fasz, azonnal hívj rendben?- kérdezte.
- Rendben.
- Na végre- szólt fennhangon Arnold.
- Mi a bajod Neményi?- kérdezte Cortez.- Valami problémád van azzal, hogy elköszönök a barátnőmtől, akit szeretek?
- Semmi- rázta a fejét semmitmondóan, majd rám pillantott.- Mehetünk Reni?
- I-Igen- biccentettem.- Majd találkozunk- pillantottam hátra az osztálytársaimra hevesen dobogó szívvel.
- Ha valakit le kell ütni Ren szólj!- nézett Ricsi mérgesen Arnoldra.
- Oké- léptem ki az iskola területéről.

***

- Szakítás vele- mondta Arnold hirtelen.
- Mi? Miért?- kérdeztem.
- Mert rossz hatással van rád, valamint kihasznál.
- Arnold én szeretem őt, és ő is szeret engem! Szerelmet is vallott már!- néztem rá szúrósan.
- Légy velem- ragadta meg a kezem.
- Nem!- léptem el tőle, kirántva a kezem a szorításából.
- Reni, én komolyan szeretlek... Ádámnak csak egy fellángolás vagy!- fröcsögte.
- Nem! Nem érdekel a szánalmad! Tudod, hogy szeretem Cortezt! És ezen az életben semmi nem fog tudni változtatni! Mert ha netalántán szakítanánk, és később talán lenne egy másik kapcsolatom, azt az embert sohasem szeretném úgy mint őt! Nem lenne rám olyan hatással mint ő! Valamint mindig is hiányozna ő! Érted? Érted Arnold?- kiabáltam.
- Ne gyere itt a gyerekes érzelmeiddel!- sziszegte Arnold.
- Fejezd be!
- Csak egyet kérek... Légy velem, ne Ádámmal! Én mindent megadnék neked...
- Az érzelmeimet is megadnád?- vágtam közbe.- Azt, hogy ne ő szeressem? Na, akkor miről beszélünk?
- Hidd el, engem szeretsz.... Nem Ádámot- hajolt oda hozzám, de elhátráltam. Addig, amíg egy falhoz nem értem.- Nincs más választásod- sziszegte.
- De!
- Ne ellenkezz!- emelte meg az öklét, majd erősen megütött. Könnyezve az arcomhoz nyúltam, majd összazártam a kezemet, és bevertem egyet Arnoldnak, közvetlen utána pedig megrúgtam... Ott, mivel így sem engedett. Erre megtántorodott, majd térdre esett. Előkerestem a telefonomat, majd felhívtam Cortezt.
- Mi a baj Reni?- kérdezte idegesen.
- É-Értem tudsz jönni?- kérdeztem.
- Hol vagy?- vágott közbe, majd lediktáltam neki a címet.
- Renikém- tápászkodott fel Arnold.- Csókolj meg!
- Nem!- ütöttem meg újra, most a száját. Odakapta a kezét, majd amikor meglátta a vért, elborult az agya.
- Te hülye kurva!- indult volna felém.
- Neményi! Anyád a kurva!- szállt ki az autóból Ricsi és Cortez. Ricsi Arnoldot kapta el, és elkezdett vele beszélni, majd megütötte, és elengedte, aki gyorsan el is ment. Én meg Cortez karjaiba borultam sírva.
- Mit csinált veled ez a faszfej?- kérdezte idegesen.
- A-Azt mondta, hogy hagyjalak el téged, mert csak egy kis fellángolás vagyok számodra, és legyek vele- sírtam.- De nemet mondtam, és ekkor megütött- mutattam az ütés helyére.- Mire én is megütöttem, majd tökön rúgtam. De nem hagyott békén. Ezért újra megütöttem, mire felszakadt a szemöldöke, és nekem jött. Akkor jöttetek ti- fejeztem be.
- Te megütötted Neményit?- ámult Cortez és Ricsi.
- Háromszor is- mosolyodtam el halványan.
- Jól van Ren, így tovább- csapkodta meg Ricsi a vállam.
- Na azért nem kell mindenkit megütnie- ölelte át Cortez a vállam, majd belepuszilt a hajamba.- Most menjünk a meglepetésbulidra- mosolygott rám.
- Mi? Meglepetésbuli? Nekem?- ámultam.
- Igen. Azt akartuk előkészíteni, amíg tanulsz. Végülis minden megvan, csak te nem.
- Köszönöm!- öleltem meg Ricsit, majd Cortezt is.
- C ötlete volt- simogatta meg a hajam Ricsi.
- De ti ketten vagytok itt, és szeretethiányom van- bigyesztettem le a számat, majd beültem a kocsiba.
- Na, gyere te szeretethiányos- csapott (!) A combomra Cortez, mire a pillangóim nagyrésze szörnyethalt. Elvörösödtem, majd rámosolyogtam Cortezre, és gyorsan megcsókoltam.
- Khm. Khm. Gerlepár- húzódott közénk Ricsi vigyorogva.- Védekezni ám!- csóválta a fejét.- Nem akarok nagybácsi lenni- kacsintott.
- Öhm.... Mi Nem- néztem Ricsire, miközben Cortez elindította az autót.
- Azért mondom, hogy védekezni ám!- dőlt hátra, én pedig szigorúan magam elé nézve vártam, hogy visszaérjünk.