SzJG Oneshotok

Mozi+Palacsinta A Menőkkel

Egy ötlet  @Okwriteagoodstory2-től! Danke!

pls, don't kill me :(

Először rendkívül fura volt, hogy menő társasággal vagyok. Rengeteg volt a pletyka, a nevetés, ja, és persze az A-s lányokon a legmenőbb cuccok. Rengetegszer Cortez, és Ricsi is szóba került, Edina pedig megpróbálta azt beállítani, hogy nem nagyon érdekli Ricsi. Persze ez nem volt igaz, de hát Edináról beszélünk, na.

A Zac Efron film szuper volt, és a többiek kitalálták, hogy menjünk el palacsintázni, minthogyha eddig nem kajáltunk volna eleget, így végül a palacsintázóban kötöttünk ki, és rendeltem egy vaníliás palacsintát csokiszósszal.
Egészen minden rendben ment, amíg nem jött egy üzenetem. Ami Virágtól érkezett. Ennyit tartalmazott: "SOS!! Át tudsz jönni?"
- Mennem kell. Bocsi- ugrottam fel.
- Mi az Renáta?- kérdezte Kinga.
- Virág írt. Sos.
- Biztos elkenődőtt Dorián szemfestéke. Majd megoldja!
- Igazad van... De ki tudja, hogy tényleg nincs-e baj?
- Mondom majd megoldja! Te számíthattál rá? Mond meg!
- Nem nagyon... Jó maradok- adtam meg magam.
- Ez a beszéd Renáta!- mosolyodott (!!) El óvatosan Kinga.
- Bocsi, hol is tartottál?- fordultam vissza Ákoshoz. Aki beszélgetett velem. Hűű. Asszem tényleg jó, hogy itt maradtam.
- Elfelejtettem- nevetett fel. Hm. Finom a nevetése.
- Az jó- nevettem fel én is.- Akkor meséljek én?- kérdeztem.
- Nem tudom. Mesélhetsz- vonta meg a vállát kedvesen.
- Oké- bólintottam.- Nem tudom, hogy ismered-e Bíró Doriánt- kezdtem.
- Megvan ki. Rohadt szemétláda- bólintott, és rám szegezte a tekintetét, mire kissé elvörösödtem.
- Szóval... Dorián amióta idejött, elvette Virág eszét. A barátnőmét. Először csak jó értelemben. Mármint az elején Virág folyamatosan mosolygott. Majd lassan megváltozott. Totál kifordult magából. Vega lett, minden áttörés nélkül, beköpte a srácokat, csak mert nem látta Doriánt délelőtt, és még sorolhatnám. Teljesen eltűnt az a régi Virág, akivel barátok lettünk, és egy idegen, szemét lány lett belőle, aki mindentől vérszemet kap, akárki lány hozzá szól az ő Doriánjához- ráztam meg a fejem.
- A rajzos, tizedikes Virágról beszélsz?- kérdezte.
- Ühüm- bólintottam, majd megköszöntem a palacsintám, és bekaptam egy falatot.
- Ismerem, rendkívül jól rajzol- bólintott.- Azonban, mint ahogy te mondod, teljesen kifordult magából, nem rajzol, hanem csak zenét hallgatva dünnyög, és mindenkire ráordít, ha megkérdi miért nem rajzol. Totál szét van esve- húzta a száját.
- Ó... Te is rajzos vagy?- kérdeztem.
- Igen- vizslatta az arcom.
- Vannak a telódban rajzaid?
- Aha. Mutassak?
- Igen, kivi vagyok- nevettem fel.
- Kivi?- ráncolta a szemöldökét.
- Kíváncsi- mosolyogtam.
- Oh. Értem- vette elő a telóját, és megnyitotta a galériát. Ezután pedig megnyitott egy "rajzaim" nevű mappát. A mappában pedig? Hű. Mindenféle akciófiljelenet tökéletes mása, részletgazdag csendélet, egy mangakarakter csoport, valamint mindenféle manga karakter.
- Hű. Ezek atomjók- ámultam.
- Köszi- mosolygott rám, majd ránkszállt egy csend. De nem a kínos fajta. Csak egymás arcát bámultuk, mosolyogva, és nem szóltunk egy szót se. Romantikus volt.
- Tudod...- szólalt meg egy idő után.- Rendkívül szép arcod van. Ahogy látom, vannak szeplőid, de nagyon halványak, és a hajad tökéletes összhangban van a smaragdzöld szemeddel, valamint a hajstílusod is szuper- mondta.
- Köszi- kuncogtam.- Soha nem kaptam ekkora analízist- motyogtam.
- Nem tudom, hogy miért tartanak nyominak az emberek. Lehet, hogy olvasókörös vagy, és kitűnő tanuló, simán lehetnél menő- vonta meg a vállát nevetve.
- Kinga mesélt?- vigyorodtam el.
- Igen. Arról, hogy a rajzot kivéve kitűnő vagy, és vele együtt a második legjobb felvételit írtad.
- Gondoltam- kaptam be még egy falat palit.- Kinga csak versenyzik velem.
- Renáta! Ne beszélj ki a hátam mögött!- kiabált Kinga, de csak elnevettem magam.
- Tipikus Kinga- felete Ákos.
- Képzeld, múltkor furkának nevezett, mert nem volt idege az interjúhoz, és megcsináltam neki, hogy nem csapják ki...
- Ez kedves dolog volt tőled. Szerintem- mosolygott tovább, és arrébb tolta a tányérját. Megette a palacsintát.

- Várj, telefon- nyúltam a táskámhoz, és felvettem.- Igen Virág?
- Reni, hol vagy?- kiabált.
- A palacsintázóban Ákossal, meg még sok emberrel- feleltem.
- Vártalak.
- Mi történt?- kérdeztem.
- Kisöcsém lesz. De Dorián mesélt, hogy neki is ilyen volt, és soha nem lett jóban az anyjával. Úgyhogy felkészültem- mondta.
- De nem biztos, hogy az fog történni mint Doriánnal. Nincsenek ugyanolyan embereky lehet, hogy jóban maradsz apukáddal meg Krisztával is.
- Ő tudja hogy milyen!
- Ismerem őket! Nem biztos, hogy az lesz amit mondott!
- De! Ő tudja! Hogy lehettem ilyen barom hogy hívtalak...- sóhajtott.
- Virág, ne higyj el neki mindent, nem biztos ez fog történni- ráztam a fejem.
- Ez fog! Tudom! A Nő elveszi tőlem apát! És szül neki egy kis ördögöt! Aki még jobban elveszi őt tőlem!- tette le.
- De...- néztem a telefont.- Nem hiszem el, hogy nem hisz nekem- ráztam a fejem.- Miért hisz el minden szavát annak az embernek?- tettem fel a költői kérdést
- Nem tudom... Figyelj. Hazakísérjelek?- érintette meg a vállam.
- Igen. Jó lenne. Gondolkozom kell. Remélem nem baj- sóhajtottam.
- Nem, nem baj- ölelte át a vállam, és felkapta a táskám, majd intett a többieknek, és elindultunk.

***

- Megleszel?- kérdezte, megsimítva az arcom.
- Végülis, most utált meg a volt legjobb barátnőm, megleszek- nevettem fel.
- Rendben- bólintott, és a kezét az arcomról lehúzta a kezét, és végigsimította a karom. Érintése helyét furcsa bizsergés kísérte, de igyekeztem figyelmen kívül hagyni. Miután elengedte a kezem, közelebb lépett, és lassan átölelte a derekam, és felém hajolt. Lehunytam a szemem, és vártam, majd abban a pillanatban meg is csókolt. Kezemmel a hajába túrtam, és azonnal visszacsókoltam. Miután elengedett, mosolyogva nézett rám, és egy utolsó csók után elment. Lehunyt szemmel álltam ott, és majd' kicsattantam a boldogságtól. De csak Eddig.

- Reni..!- kiáltott valaki a hátam mögül, mire felé fordultam. Cortez (!) állt ott, egy csokor (!!) rózsával a kezében.

- Ó...- döbbentem le.- Honnan tudtad, hogy ez a kedvenc virágom?- léptem hozzá közelebb.

- Megvannak a forrásaim- vonta meg a vállát.- De szerintem már mindegy- nézett rám szemrehányóan.

- Cortez... Ez... Ez semmi nem volt. Csak zaklatott voltam Virág miatt, és Ákos csak lenyugtatott...

- Lenyugtatott mi?- kérdezte hetykén. Megsemmisültem.

- Cortez megmagyarázhatom?- kérdeztem a könnyeimmel küszködve.

- Miattad dobtam Vikit! Miattad! Erre amikor akármit is szeretnék, valami jöttment sráccal csókolózol?!

- Szerinted nekem milyen volt Vikit bámulni? Hogy vele vagy? Nekem is neked kellett volna mennem?- szóltam vissza.

- Zavart?- kerekedett ki a szeme.

- Tudod, hogy nekem mennyi átsírt éjszakát, délutánt okoztál? És ennyiért kiakadsz? Egy, mondom egyetlen egy csók miatt? Amikor én nem tudom hányszor néztem végig a tieidet?- tölötem meg a szemem.

- Mennem kell. Légy boldog az Ákosoddal- lökte meg a vállam szemrehányóan, és ledobta a csokrot mellém. Sírva néztem utána, ahoy gyors léptekkel elmegy, majd felvettem a csokrot, és kivettem a kártyát a virágok közül, amin ez állt:

˝Mindennél jobban szeretlek Reni˝

Elbasztam. Nagyon. :'(